Köztér - Welcome to NER

"Nincs ebben a pillanatban cenzori hivatal, egyszerűen a főszerkesztők tudják, vagy mondják nekik, hol a határ" - bukott ki szerda este Rákay Philipnek, az MTV vezérigazgató-helyettesének száján a köztévében. Bizony - tette még hozzá -, ők ezt nyilván bokacsattogtatva túl is teljesítik.

Aki ennél a mondatnál kapcsolt az M1-re, nagyon megörülhetett annak, hogy "ebben a pillanatban" nincsen cenzori hivatal. Ez jó hír, még ha az egyszeri néző mindjárt hozzá is gondolja, hogy ez pont arra utal, hogy mindenképpen lesz, ha nem is most, de azzal, hogy hamarosan lesz, feltétlenül számolni kell. Másvalaki - nevezzük "kicsivel bonyolultabb" nézőnek - viszont úgy tudja, ez a hivatal nagyon is működik Magyarországon megint, és úgy hívják: MTVA. Ha van szerv, amely bokacsattogtatva teper a megfelelési kényszer mocsaras talaján, az éppen az MTVA.

Aki elejétől nézte a műsort, tudja, Philip a Szabadság tér '89-ben beszélt az MTI-MTVA egy munkatársával(!) a cenzúráról. "Főszerkesztőnek csak olyan embereket neveztek ki, akire az APO rábólintott" - tudtuk meg. Ma már persze nem kizárólag egy Agitációs és Propaganda Osztály működik, a Fidesz ebben is jobban teljesit. Hívjuk egyszerűen csak NER-nek. Ami persze a jó öreg, bölcs apó bólintása nélkül nem működik.

Szerző
Témák
MTVA

Akinek nincs gyereke, az nem élt

Tetszik, nem tetszik, bevalljuk, avagy nem, a cigányság társadalmi csoportjával szemben hatalmas az előítélet. Pregnánsan megjelenik ez a cigány asszonyok és lányok egyik legintimebb élethelyzetében, a terhesség, illetve a szülés időszakában is. Talán nem véletlen, hogy a napokban a Születésház Egyesület, Budapesten a kérdés gyakorlati ismerőivel, dúlákkal, szociális munkásokkal, kórházi nővérekkel, védőnőkkel, szülésznőkkel és szociológusokkal a bonyolult hazai cigánykérdés egyetlen elemét firtatták: a szülészeti ellátórendszer miképp kezeli a cigány nőket.

Nem ismeretlen jelenet, ahogyan a fiatal várandós cigány lányt népes családja kíséri a rendelőbe, vagy épp a szülészetre. Hangoskodva kinyilvánítják nemtetszésüket, mert már ugye órák óta várnak, a kutya se törődik velük és így tovább.

- Más világ, más kultúra, más szokások jellemzik a családokat, amit a többségi társadalom nem ismer - mondja érdeklődésemre Tóth Dánielné, a Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesületének alapítója, majd hozzáteszi: sajnos, ebből táplálkozik az is, hogy az orvos lekezelő a cigány nővel, és sok esetben még a gyerekszám okán is tesz megjegyzéseket. De hát hogy is vagyunk ezzel a sok gyerekkel?

- A cigány család úgy szép, ha sokan vannak - mondja Nótár Ilona szakmai vezető. - A szülést, a születést a család közösségként éli meg, illetve áldásnak tartja a gyermekek világra jöttét. A hajdani matriarchátusból annyi maradt meg, hogy a gyerek a nők munkája. Egyébként a korai gyermekvállalás a nőnek az egyetlen lehetősége a felnőtté válásra, a tisztelet kivívására és az önbecsülés megszerzésére. A többségi társadalomban a mai nő életidejének elején karriert épít, a cigány nő beteljesíti küldetését. A mi filozófiánk szerint, akinek nincs gyereke, az nem élt. Édesanyámnak hét szülése volt és azt mondta nekem, a harmadik után megértette, mi az élet értelme: az anyaság, a nagyanyaság...

A pécsi szülésznő, Arató Andrea szerint a magas gyerekszám térségenként változó, de a kutatás még nem dolgozta fel az általános okokat. Itt-ott bele-bele kaptak, egy-egy falu, tájegység cigányokkal kapcsolatos jellemzői tanulmánykötetbe rendeződtek, de nincs átfogó képe Magyarországnak arról, hogy a háromféle cigány nemzetség nyelve, zenéje, kultúrája, és családi hagyományainak gazdag tárháza miképp módosult, alakult letelepedésük néhányszáz éve alatt. Ő magát oláh cigánynak mondja, aki a Dél-dunántúli térségben nap, mint nap megéli a cigány asszonysors minden rezdülését, minden örömét és bánatát.

A családok számára ismeretlen a kettős világ, mert elmarad a gyermekkor, felnőtté válnak a tizenévesek. Azt egyikük sem tagadja, hogy némi változás azért történt. Jelenleg az össznépességre vetített termékenységi arányszám (a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga) 1,3 - 1921-ben megközelítette a 4-et. De az az adat is mond valamit, hogy 1990 és 2002 között a 18 éves koruk előtt szülő cigány nők 3 százalékának volt az általános iskolánál magasabb végzettsége.
Közösen fogalmazzuk meg: a cigány nőket terhességük előtt és alatt rászorultsági, nem pedig etnikai alapon kell támogatni.
Beszélgetésünk a családtervezés felé kanyarodik. Valaki megjegyzi, az egészségügy szerint a családtervezés Magyarországon általában nem kielégítő. A cigányság köreiben erre azt mondják: rossz. A fejletlenebb néprétegeknél még a fogalmat sem ismerik.

Villás Zsoltné, a Magyarországi Védőnők Egyesületének tagja hozzáfűzi, a vizsgálat után sok esetben kikíséri a várandós cigány anyát és a kíséretéből elmaradhatatlan szülőanyját. Az orvosok ugyanis - még ha szándéktalanul is - nem feltétlenül érthető, egyszerű nyelven mondják el tanácsaikat, a babavárással kapcsolatos tennivalókat. Lekezelők, és ami legalább ennyire jellemző, rohannak, nincs idejük semmire.

Vajon az orvosok és a nővérek ismerik azt az ősi szemérmet, amivel a cigány nők és a cigány férfiak kezelik saját testüket?
Kérdésemre néma csend a válasz. Nótár Ilona hozakodik elő a vallomással. - Képzelhetik, milyen trauma éri a cigány nőt, amikor le kell vetkőznie. Bevallom, a férjem még engem sem látott mezítelenül, mint ahogyan én sem őt. Sajnos az egészségügyi szakszemélyzet ezt vagy nem tudja, vagy nem akarja tudni.

S hogy mit várnak ezektől a tájékoztató jellegű összejövetelektől?

- Mindenek előtt azt, hogy a cigány anyák és akik velük dolgoznak széleskörű ismeretet kapjanak azokról a folyamatokról, amelyek a család és a társadalom szempontjából nagyon fontosak - válaszol Fazekas Pálma, a Születésház Egyesület elnöke. Sajnos, azon nem tudunk változtatni, hogy a kismama terhesség alatti étkezése megfelelő legyen vagy legyen pénze a családnak a szükséges gyógyszerek megvételére. Át akarjuk törni azokat a falakat, amelyek ma még lehetetlenné teszik, hogy a szerelemről, vagy a szexualitásról őszintén beszéljünk. Sok főiskolát, egyetemet végzett cigány egészségügyi dolgozóra lenne szükség. Olyan értelmiségiekre, akik nem fordulnak el saját fajtájuktól - mondja az elnöknő. Az a legfontosabb, hogy ismerjük meg egymást...

Akinek nincs gyereke, az nem élt

Tetszik, nem tetszik, bevalljuk, avagy nem, a cigányság társadalmi csoportjával szemben hatalmas az előítélet. Pregnánsan megjelenik ez a cigány asszonyok és lányok egyik legintimebb élethelyzetében, a terhesség, illetve a szülés időszakában is. Talán nem véletlen, hogy a napokban a Születésház Egyesület, Budapesten a kérdés gyakorlati ismerőivel, dúlákkal, szociális munkásokkal, kórházi nővérekkel, védőnőkkel, szülésznőkkel és szociológusokkal a bonyolult hazai cigánykérdés egyetlen elemét firtatták: a szülészeti ellátórendszer miképp kezeli a cigány nőket.

Nem ismeretlen jelenet, ahogyan a fiatal várandós cigány lányt népes családja kíséri a rendelőbe, vagy épp a szülészetre. Hangoskodva kinyilvánítják nemtetszésüket, mert már ugye órák óta várnak, a kutya se törődik velük és így tovább.

- Más világ, más kultúra, más szokások jellemzik a családokat, amit a többségi társadalom nem ismer - mondja érdeklődésemre Tóth Dánielné, a Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesületének alapítója, majd hozzáteszi: sajnos, ebből táplálkozik az is, hogy az orvos lekezelő a cigány nővel, és sok esetben még a gyerekszám okán is tesz megjegyzéseket. De hát hogy is vagyunk ezzel a sok gyerekkel?

- A cigány család úgy szép, ha sokan vannak - mondja Nótár Ilona szakmai vezető. - A szülést, a születést a család közösségként éli meg, illetve áldásnak tartja a gyermekek világra jöttét. A hajdani matriarchátusból annyi maradt meg, hogy a gyerek a nők munkája. Egyébként a korai gyermekvállalás a nőnek az egyetlen lehetősége a felnőtté válásra, a tisztelet kivívására és az önbecsülés megszerzésére. A többségi társadalomban a mai nő életidejének elején karriert épít, a cigány nő beteljesíti küldetését. A mi filozófiánk szerint, akinek nincs gyereke, az nem élt. Édesanyámnak hét szülése volt és azt mondta nekem, a harmadik után megértette, mi az élet értelme: az anyaság, a nagyanyaság...

A pécsi szülésznő, Arató Andrea szerint a magas gyerekszám térségenként változó, de a kutatás még nem dolgozta fel az általános okokat. Itt-ott bele-bele kaptak, egy-egy falu, tájegység cigányokkal kapcsolatos jellemzői tanulmánykötetbe rendeződtek, de nincs átfogó képe Magyarországnak arról, hogy a háromféle cigány nemzetség nyelve, zenéje, kultúrája, és családi hagyományainak gazdag tárháza miképp módosult, alakult letelepedésük néhányszáz éve alatt. Ő magát oláh cigánynak mondja, aki a Dél-dunántúli térségben nap, mint nap megéli a cigány asszonysors minden rezdülését, minden örömét és bánatát.

A családok számára ismeretlen a kettős világ, mert elmarad a gyermekkor, felnőtté válnak a tizenévesek. Azt egyikük sem tagadja, hogy némi változás azért történt. Jelenleg az össznépességre vetített termékenységi arányszám (a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga) 1,3 - 1921-ben megközelítette a 4-et. De az az adat is mond valamit, hogy 1990 és 2002 között a 18 éves koruk előtt szülő cigány nők 3 százalékának volt az általános iskolánál magasabb végzettsége.
Közösen fogalmazzuk meg: a cigány nőket terhességük előtt és alatt rászorultsági, nem pedig etnikai alapon kell támogatni.
Beszélgetésünk a családtervezés felé kanyarodik. Valaki megjegyzi, az egészségügy szerint a családtervezés Magyarországon általában nem kielégítő. A cigányság köreiben erre azt mondják: rossz. A fejletlenebb néprétegeknél még a fogalmat sem ismerik.

Villás Zsoltné, a Magyarországi Védőnők Egyesületének tagja hozzáfűzi, a vizsgálat után sok esetben kikíséri a várandós cigány anyát és a kíséretéből elmaradhatatlan szülőanyját. Az orvosok ugyanis - még ha szándéktalanul is - nem feltétlenül érthető, egyszerű nyelven mondják el tanácsaikat, a babavárással kapcsolatos tennivalókat. Lekezelők, és ami legalább ennyire jellemző, rohannak, nincs idejük semmire.

Vajon az orvosok és a nővérek ismerik azt az ősi szemérmet, amivel a cigány nők és a cigány férfiak kezelik saját testüket?
Kérdésemre néma csend a válasz. Nótár Ilona hozakodik elő a vallomással. - Képzelhetik, milyen trauma éri a cigány nőt, amikor le kell vetkőznie. Bevallom, a férjem még engem sem látott mezítelenül, mint ahogyan én sem őt. Sajnos az egészségügyi szakszemélyzet ezt vagy nem tudja, vagy nem akarja tudni.

S hogy mit várnak ezektől a tájékoztató jellegű összejövetelektől?

- Mindenek előtt azt, hogy a cigány anyák és akik velük dolgoznak széleskörű ismeretet kapjanak azokról a folyamatokról, amelyek a család és a társadalom szempontjából nagyon fontosak - válaszol Fazekas Pálma, a Születésház Egyesület elnöke. Sajnos, azon nem tudunk változtatni, hogy a kismama terhesség alatti étkezése megfelelő legyen vagy legyen pénze a családnak a szükséges gyógyszerek megvételére. Át akarjuk törni azokat a falakat, amelyek ma még lehetetlenné teszik, hogy a szerelemről, vagy a szexualitásról őszintén beszéljünk. Sok főiskolát, egyetemet végzett cigány egészségügyi dolgozóra lenne szükség. Olyan értelmiségiekre, akik nem fordulnak el saját fajtájuktól - mondja az elnöknő. Az a legfontosabb, hogy ismerjük meg egymást...