Előfizetés

Bora Bora és a bírók fogságában

Muhari Judit
Publikálás dátuma
2014.02.07. 06:05
Az anya és fia – meghitt pillanat karácsony estéjén FOTÓ: CSALÁDI FOTÓARCHÍVUM
Nemcsak a joghatóság kérdésében, hanem a gyermekelhelyezésről, valamit a szülők és a gyermek kapcsolatáról is születtek szakértő vélemények a Bora Borán foglyul ejtett nő és fia ügyében. Két hazai szaktekintély egyértelműen megállapította, hogy az öt éves Noahnak Magyarországon, az anyjával kellene élni, ez a "gyermek mindenek felett álló érdeke". Az anya még abba is beleegyezne, hogy Franciaországba telepedjen le, ha a koreai származású, francia állampolgárságú apának ez megfelelne. Mindezek ellenére a kisfiút az ottani bíróság nem engedi el a szigetről, a magyar bíróság pedig semmit nem tesz az érdekükben.  

"Szia, én Noah vagyok, te ki vagy és hol vagy most? Budapesten? Én is oda akarok menni, csak engem apukám nem enged el egy szigetről. Bora Bora a neve, és nem szeretünk itt lenni az anyukámmal. Most megyek játszani, ha hazamegyek anyával Budapestre, akkor találkozzunk jó?" Ezt a néhány mondatot Nyíri-Kovács Patrícia még nem egészen öt éves kisfia mondta, amikor meghallotta, hogy nagypapája egy nénivel magyarul beszélget skypon.

Ám azt egyelőre sejteni sem lehet, hogy erre mikor kerülhet sor. Annak ellenére ugyanis, hogy minden szakértői vélemény egyértelműen arról szól, hogy az anyának és gyerekének már rég Magyarországon kellene lenni, ők azonban - a hazai és a kinti bíróság döntése miatt - még mindig kint élnek.

Nyíri-Kovács Patrícia magyar állampolgár, férje Soo Il Lee francia állampolgár, akik Franciaországban kötöttek házasságot 2008-ban, majd ezt követően Japánban telepedtek le. Gyermekük, Noah-Kazuli Lee magyar-francia kettős állampolgár, 2009-ben született. A család 2011 márciusában tért haza Japánból, ezt követően Patrícia és Noah már itthon rendezkedtek be. A férj egy Budapesten elkövetett bűncselekmény miatt 2011 májusa után már nem mert Magyarországra jönni. 2011 októberében Francia Polinéziába utazik a család, mert a férfi azt ígérte, megváltozik, az addigi bántalmazásoknak véget vet. A kiutazást követően azonban felesége is gyereke hivatalos papírjait ott elvette, így ők azóta Bora Bora foglyai.

Mint tegnap megírtuk, a válópert és a gyermekelhelyezést a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon kellene tárgyalni, ám ezt ott gyakorlatilag megtagadták. Annak ellenére döntöttek így, hogy Dr. habil. Wopera Zsuzsa PhD a Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kara Európai és Nemzetközi Jogi Intézetének igazgatója, Polgári Eljárásjogi Tanszékének Tanszékvezető egyetemi docense még 2012 októberében több oldalas szakvéleményében fejtette ki, hogy "a magyar bíróság nem állapíthatja meg a joghatóság hiányát ... köteles megállapítani joghatóságát az ügyben". Ugyanezen az állásponton van az igazságügyi tárca is. A kisfiút, és a szüleit, bora borai és magyar pszichológusok és pszichiáterek is vizsgálták.

Kint egy papeetei pszichológus, Veronique Ho Wan volt az egyik szakember. Őt a 2012. június 13-án - a férj által az elkobzott útlevelekkel hamisított lakóhelyigazolások és egyéb manipulációval gyártott dokumentumok alapján, továbbá illetéktelenül, joghatóság hiányában - ítélkező és azóta az ügyről leváltott bíró jelölte ki arra, hogy értékelje, az anya valóban veszélyes-e saját gyerekére. Erre azért volt szükség, mert az a férj, aki ellen Magyarországon és Polinéziában is büntetőeljárás folyik - egyebek mellett családon belüli erőszak miatt - azt állított, hogy feleségével súlyos problémák vannak.

A papeetei szakember egy olyan pszichológus, aki polinéz gyerekek külföldre történő örökbeadásánál játszik kulcsszerepet. A szakember családja egyébként régi ügyfele a férjet képviselő ügyvédi irodának. A franciául beszélő Veronique Ho Wan annak ellenére tartotta meg az anya és gyermeke "pusztán megfigyelésre alapuló" vizsgálatát, hogy a csak magyarul és japánul beszélő gyermekkel egyetlen szót sem tudott volna váltani, ha a magyar külügyminisztérium nem küld ki egy profi tolmácsot. Hasonlóan sajátos volt az apa és gyermek kapcsolatának, együttműködésének vizsgálata is. Az apa, és a vele csak japánul kommunikáló gyermek beszélgetéséből - az ügyvédnő saját bevallása szerint - egyetlen szót sem értett, azt az apa fordította. A szakember végül 30 oldalas tanulmányban elemezte az apa kitűnő alkalmasságát a gyermek japánná neveléséről, míg az anyát kétes szülői képességűnek minősítette. Szerinte Patrícia hangolja az apa ellen a kisfiút.

Veronique Ho Wan egyébként nem engedte meg, hogy az anya és kisfia vizsgálatán megfigyelőként részt vegyen az a két hazai szakember, akik szintén a Külügyminisztérium segítségével jutottak ki. Sofi Gyula gyermekpszichiáter és Tomasovszki László gyermekpszichológus, bejegyzett törvényszéki szakértők, így másnap ültek le beszélgetni az anyával és kisfiával. A papeetei pszichológus megállapításait a magyar szakemberek erősen kifogásolták. Veronique Ho Wan szerint a férj és a feleség között kizárólag a kulturális különbség okozza a konfliktust, ezzel Sofi Gyula és Tomasovszki László nem értett egyet. Többek között azt hiányolták, hogy Nyíri-Kovács Patrícia ellen elkövetett "folytatólagos fizikális, morális, pszichés és szexuális abuzust" meg sem említi Veronique Ho Wan, ezeket a tényeket úgy kezeli, mintha nem is léteznének.

Pedig ezekről a bírósági aktákban számtalan dokumentum is van. Nem kezeli kellő súllyal azt a tényt sem, hogy a koreai származású francia férj, Soo Il Lee okirathamisítással hozta létre azt a helyzetet, ami azt eredményezte, hogy a per a polinéziai bíróság előtt történjen.

Sofi Gyula és Tomasovszki László szerint semmiképpen nem szolgálja a gyermek érdekeit a megosztott gyermekelhelyezés. A férj és a feleség közötti kapcsolat minősége és a kommunikáció stílusa is ez ellen szól, "nem beszélve Soo Il Lee által elkövetett erőszakos cselekményekről". "A gyermek életkorát, kötődését az anya, illetve az anyai család irányába, valamint magyar nemzeti identitástudat miatt a gyermek elhelyezését az anya gondozásában, lakóhelyén, Magyarországon javasoljuk" - áll a magyar szakemberek szakértői véleményében. Ezzel szemben Veronique Ho Wan semleges terepet ajánl, ez alatt - a párizsi születésű, párizsi neveltetésű és iskolázottságú Lee So Il ellenére is - a párizsi lakhatást érti. Ez a véleménye, tudva, hogy az apa francia állampolgár, az anya magyar.

A magyar szakemberek szerint hibás az az indoklás, hogy a párizsi lakhely megválasztása korábban a házaspár közös akarata volt. Ez valóban így volt, de szerintük a papeetei szakértő nincs tekintettel arra a lényeges körülményre, hogy ez a közös akarat még a családszerű, erőszakmentes együttélés és együtt maradás fenntartásának szándéka mellett történt, és nem most. Hangsúlyozták azonban, hogy Nyíri-Kovács Patrícia még ebben a kérdésben is nyitott, annak ellenére egyezne bele a párizsi lakhatásba, hogy a családi, társas és anyagi kapcsolatai szempontjából ismét ő kerülne hátrányos helyzetbe.

Életképek

"Június hónapban a lányom elmenekült rövid távra bérelt házukból, miután a férj már sokadjára a gyermek előtt fizikailag bántalmazta. Azért menekült, hogy a gyermek ne legyen ismét tanúja annak, hogy az apja ismét bántalmazza az anyját. (Nyíri Iván, rendőrségi feljelentése)

,,Meneküléskor Monsieur Lee beszállt az autójába és fiammal megpróbálta elütni. Ha nem ugrom be a gyerekkel az út menti árokba, ma halottak vagyunk" (Nyíri Patrícia bora borai rendőrségi feljelentése)

"Feljelentést teszek Francia Polinézia rendőrsége ellen, mivel egy bűnözővel szemben nem nyújt segítséget a lányomnak, az unokámnak, és az egész Nyíri családnak. Egy bűnöző Soo Il Lee, Bora Borán rejtőzködik, adókerülés céljából, a ... bankkal szemben 4 millió 400 ezer eurós csalás elkövetése miatt. Soo Il Lee azért is egy bűnöző, mert 2011 novemberében elvette a lányom és a fia, Noah útlevelét, így megakadályozta őket abban, hogy hazatérhessenek az otthonukba Magyarországra." (Nyíri Iván ügyészségi feljelentése)

Nyíri Ptarícia párizsi ügyvédje már 2013 elején felhívta a figyelmet arra, "feltétlenül szükséges, hogy a magyar bíróságok sürgős döntést hozzanak és kinyilvánítsák joghatóságukat március 14-e előtt annak érdekében, hogy engedélyezhessék Noah visszatérését Magyarországra.... ." (Félicité Mbala Mbala ügyvéd, Párizs)

Bíróság, ébresztő!

Elvileg felmerülhetne a kérdés, vajon időben megkapja-e a bora borai határozatot a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság arról, hogy március 11-éig lehetőségük van a kizárólagos hazai joghatóság meglétéről szóló döntés meghozatalára. A bíróság megkeresésünkre azt írta, nincs hivatalos tudomása erről a határozatról, nem tudnak arról, hogy a kint zajló válóperben a magyar bírósági eljárást érintő döntés született volna. Ám azt is megjegyezték, hogy nekik tulajodonképpen nem is kell a külföldi bíróság által megszabott határidőt figyelembe venniük, csak a magyar polgári perrendtartás szabályait kell szem előtt tartani. Így valójában nincs miről beszélni, és egyetlen bora borai határidő sem köti a budai bíróságot, ha tudnak az ott született határozatról, ha nem. Egy valami mozgatja a szálakat: akarnak-e segíteni egy bajba került magyar anyának és gyerekének, vagy nem A válasz eddig egyértelműen nem. A bíróság központi hatósága, az igazságügyi miniszérium, és egy nemzetközi szaktekintély is teljesen egyértelműen leírta, ennek az ügynek Magyarország a joghatósága, itt kell lefolytatni a válóperes tárgyalást, Nyíri-Kovács Patríciának és kisfiának Magyarországon, saját lakásukban van a helyük, és nem Bora Borán. Bármikor, bármelyik pillanatban elrendelhetnék az ügy, és a két magyar állampolgár hazahozatalát. A múlt héten született bora borai határozatnak egyáltalán nincs jelentősége, ugyanis még egy laikus számára is egyértelmű az, amit a miskolci egyetem Európai és Nemzetközi Jogi Intézetének igazgatója leírt: a Bora Borán született határozatokat a közrendbe ütközés miatt meg lehet tagadni. A közrendbe ütközés egészen pontosan a tisztességes eljárás követelményeinek be nem tartását jelenti. Így tehát az a kinti döntés is érvénytelen, hogy Nyíri-Kovács Patrícia fia nem hagyhatja el a szigetet. Mi lehet az oka annak, hogy ezeket a körülményeket ismerve nem segít a bántalmazott anyának és kisfiának a magyar bíróság? Egyelőre nincs válasz a kérdésre.

Nem enged a kormány a '44-ből

Lengyel Tibor
Publikálás dátuma
2014.02.07. 06:00
Deák Gábor, Kardos Péter, Zoltai Gusztáv, Prőhle Gergely és Tordai Péter a kerekasztal ülésére tartanak FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Nem hozott áttörést a zsidó kerekasztal tegnapi ülése: a kormányt képviselő Lázár János erre nem is kapott mandátumot, mivel csak Orbán Viktor dönthet. A kormányfő a jövő héten válaszol a '44-es emlékmű tervét, Szakály Sándor kijelentését és a Sorsok Háza koncepcióját ért aggályokra. Úgy tudjuk, a szoborhoz ragaszkodik Orbán, a Sorsok Háza kérdését "tárgyalási alapnak" tekinti, illetve ha muszáj, "beáldozhatja" Szakályt. Lázár mindenesetre felajánlott egy 200 milliós támogatást a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontnak. 

Áttörést nem hozott a Zsidó Közösségi Kerekasztal tegnapi két és fél órás ülése, ahol a zsidó szervezetek szembesítették a kormányt képviselő Lázár János miniszterelnökségi államtitkárt a zsidó közösséget leginkább foglalkoztató problémákkal: Szakály Sándor "idegenrendészeti" kijelentésével, a Sorosok Háza koncepciót érintő aggályokkal és főként a Szabadság térre tervezett, vitatott üzenetű és szimbolikájú '44-es német megszállási emlékmű ügyével. Forrásaink szerint halvány remény volt arra, hogy ezekben változást lehessen elérni, de még ennél is "keserűbb tapasztalattal zárult a megbeszélés".

Az érdemi megállapodásra láthatóan felhatalmazást nem kapott Lázár - akit Giró-Szász András kormányszóvivő kísért el - ugyanis az ülés után közölte: Orbán Viktor dönt mindhárom témában. Az államtitkár szerint tájékoztatják az elhangzottakról a kormányfőt, aki "minden körülményt alaposan fog mérlegelni és felelős döntést hoz, olyan felelős döntést, amely nem a feszültséget növeli az országban". A zárt ajtók mögött tartott megbeszélésről csak annyit mondott: "negatív indulatoktól mentes, korrekt vita folyt". Kifejtette, hogy az idei holokauszt megemlékezéseket a magyar kormány a zsidó civil és közéleti szervezetekkel együtt szeretné megtartani, hogy "a főhajtás, az emlékezés közös legyen".

Azért emelhette ezt ki, mivel köztudott, hogy a Mazsihisz vasárnap tartja közgyűlését, ahol a szervezet vezetősége egyhangúan azt javasolja majd a 120 küldöttnek, hogy ha a kormány nem mutat mindhárom kérdésben nyitottságot - tehát nem meneszti Szakályt, nem mond le a '44-es emlékműről, illetve nem veszi figyelembe a Sorsok Házát érintő kritikákat -, akkor a zsidó szervezet távol marad a holokauszt emlékév hivatalos eseményeitől. Ez az ülésen a zsidó szervezetek egyikének képviseletében részt vevő forrásunk szerint nem "bojkott", bár bizonyos értelemben még több is annál: "a kormányzattal való együttműködés felmondása."

Ezt érthető módon a kormány nem szeretné. Nemcsak roppant kínos lenne számára, de azzal a veszéllyel is járna, hogy a Mazsihisz példáját a nemzetközi diplomácia is követné, hiszen ismert, hogy az emlékművel összefüggésben aggályait fejezte ki például a német és izraeli nagykövetség is. Talán a kompromisszum jeleként, mindenesetre információink szerint a tegnapi ülésen Lázár felajánlott egy 200 milliós támogatást a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontnak, ám erről egyik él sem tett említést a tárgyalás után. Heisler András, a Mazsihisz elnöke csak annyit mondott: a megbeszélés feszült, de őszinte hangulatú volt, ugyanakkor "nem kaptunk választ a kérdéseinkre".

Úgy tudjuk, Lázár igyekezett megnyugtatni a tárgyalópartnereit arról, hogy nem igazak a vádak, miszerint a birodalmi sasos - arkangyalos emlékmű az akkori magyar kormány felelősségét igyekezne a megszállókra hárítani. Azt nyilvánosan is jelezte, hogy "a németek által ellenünk elkövetett bűnök nem mentesítenek bennünket a saját magunk ellen elkövetett bűnök felelőssége alól". Heisler hozzátette, hogy az emlékművet "nemcsak mint zsidó szervezet, hanem mint magyar állampolgárok károsnak tartjuk", mert "konfliktusokat gerjeszt és félreértelmezésekre ad lehetőséget". A Sorsok Házáról pedig a Mazsihisz-elnök azt mondta, "nem látnak semmiféle együttműködési készséget a projektvezető részéről".

Úgy tűnik tehát, hogy a kormány nemcsak a Mazsihisz-bojkott lehetőségét nem veszi komolyan, de azt sem, hogy számos zsidó szervezet tiltakozásként visszautasította az emlékévvel összefüggésben nekik megítélt állami forrásokat, ahogy ezt kilátásba helyezte a Mazsihisz is. A legtöbb szervezet azonban még nem írta alá a támogatási szerződést, és a kormányzati forrásból származó információink szerint éppen erre "játszik" a kabinet. Azzal, hogy még egy ideig nem mond az emlékmű ügyében konkrétan sem igent, sem nemet, hanem lebegteti a kérdést. Akár egészen addig, míg az emlékműállítás lefújásában bízva a legtöbb szervezet alá nem írja a támogatási papírokat, utána pedig már nem nagyon tudnak mit tenni, így a kormány bejelentheti, hogy megépül a '44-es emlékmű.

Értesüléseink szerint egyedül a Sorsok Házával kapcsolatos aggályokat tekinti igazán "tárgyalási alapnak" a kormány. Ismert, itt a Mazsihisz arra szeretne garanciákat, hogy a Terror Házát is irányító Schmidt Mária vezette Sorsok Háza torzításmentesen mutassa majd be a holokauszt eseményeit. Ebben a kérdésben a jelek szerint a kormányoldal nyitott arra, hogy a Mazsihisz által hetekkel ezelőtt ajánlott, húsz szaktekintélyt felsoroló listából öt nevet kiválasszon, és ők részt vegyenek a Sorsok Háza szakmai előkészítő munkájában.

Újra kell gondolni a Sorsok Házát
Nem csak néhány, a Mazsihisz számára is elfogadhatónak tartott szakértő delegálása a kérdés, ettől nem lesz jobb az alapvetően elhibázott Sorsok Háza koncepciója - vélekedett Gábor György, aki szerint teljesen, az alapoktól újra kell gondolni az ötletet.
A vallásfilozófus lapunknak kifejtette, "a koncepciót súlyos szakmai tévedések és a vezető személye is terheli" - utóbbival arra utalt, hogy a kormány a Sorsok Háza irányítását a Terror Házát vezető Schmidt Mária kezébe adta.A szakember alapvető - ugyanakkor nem elvi - kérdésnek nevezte annak eldöntését, hogy "egyáltalán szükség van-e egy új holokauszt emlékhelyre, vagy mondjuk több értelme lenne a meglévő, Páva utcai Holokauszt Emlékközpontot fejleszteni?"
Az viszont már elvi kérdésnek nevezte, hogy szakmai tévedés a helyszínválasztás. Ugyanis a kiszemelt, használaton kívüli józsefvárosi pályaudvarról tudni kell, hogy ott nem is történt bevagonírozás, még az sem biztos, hogy itt áthaladtak "halálvonatok", márpedig Gábor szerint "legalább 30 éve a történet- és társadalomtudományok alaptézise, hogy az úgynevezett emlékezés helyének ott kell lennie, ahol az események lezajlottak, vagy ott, ahol helyszín az események tekintetében releváns fontossággal bír.
Emiatt a vallásfilozófus szerint a pályaudvar alkalmatlan az "emlékezés helyének", ő például inkább javasolná az egykori óbudai téglagyár területét, mivel a fő koncentrációs központ a Nagybátony-Újlaki Téglagyár óbudai telepén volt.Másik komoly szakmai hibának tartja Gábor György a névválasztást, mivel a Sorsok Háza elnevezés a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanságának címére "játszik rá aljas módon", ráadásul "a zsidóság nem is ismeri a sors fogalmát".
Magyarázata szerint azért nem találni meg a sors kifejezést bibliai kontextusban, mert a sorsszerűség, az eleve elrendeltetés elvének elismerése lenne. Vagyis úgy tűnne, "mintha a mindenható ezt a sorsot szánta volna a zsidóknak, holott a zsidó vallás a szabad döntés elvében hisz."A koncepció további érzékeny pontjának nevezte a szakember azt, hogy a Sorsok Háza a holokauszt gyermekáldozatainak állítana emléket, ami sokakban olyan érzést kelthet, mintha az alapvetés az lenne, hogy "a gyermekek még ártatlanok, ők nem ezt érdemelték, ugyanakkor a felnőttekről nem beszélünk, ami úgy is tűnhet, mintha osztanánk egyes antiszemita nézeteket és az ilyenek képviselőivel abban egyeznénk meg, hogy jó-jó, de legalább a gyerekek ártatlanok voltak".
Aggályosnak tartja Gábor György azt is, hogy semmit nem tudni a Sorsok Házában kialakítani tervezett magyar zsidómentők szekcióról, ami egyáltalán nem mindegy, amikor olyan kijelentéseket hallunk,hogy tulajdonképpen Horthy is zsidómentő volt, nem véletlenül támogatta a "hálás zsidóság" haláláig - jegyezte meg. A vallásfilozófus szerint ha a Sorsok Házáról átfogó diskurzus indulhatna a fenti szempontok alapján, akkor "az katalizátora lehetne annak a szembenézésnek, értékelésnek amit 70 évig megspóroltunk".

Beáldozhatják Szakályt
Noha úgy tűnik, a kormány Szakály Sándor ügyében is "beleállt" eddigi merev álláspontjába, kormányzati forrásból származó értesüléseink szerint ha végül "nagyon muszáj lesz", "beáldozzák" a kormány által alapított Veritas Történetkutató Intézet vezetőjét, hogy megmutassák: hajlandóak az engedményekre.Szakály személye egyik kiemelt témája volt a zsidó kerekasztal megbeszélésének, miután a '41-es kamenyec-podolszki deportálást "idegenrendészeti intézkedésnek", az érintett mintegy húszezer meggyilkolt zsidót pedig "bizonytalan állampolgárságúnak" nevezte.
Az pedig csak olaj volt a tűzre, hogy utóbb azzal a megjegyzéssel kért bocsánatot: "én egy olyan kifejezést használtam, ami az akkori időszakban egy szakkifejezés volt".Kijelentése miatt a Mazsihisz és más szervezetek, közéleti személyek valamint a DK és az MSZP is a távozását követelte - eddig hiába. L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke pedig védelmébe vette, mondván: "személyesen is ismerem, kiváló történész és elkötelezett demokrata".
A Miniszterelnökség azért Lázár és a kormány nevében is igyekezett elhatárolódni és közölték: "Szakály Sándor nem a Miniszterelnökség, vagy Lázár János álláspontját ismertette. Ő egy történész, a Veritas Intézet pedig pont azért jött létre, hogy a történészek elmondhassák a véleményüket, és vitatkozhassanak." A héten némi sajnálkozás közepette azért Semjén Zsolt is védelmébe vette Szakályt.A miniszterelnök-helyettes a DK-s Oláh Lajos írásbeli kérdésére adott szerdai válasza úgy hangzik: "Tájékoztatom, hogy a kormány nem ért egyet Szakály Sándor álláspontjával".
Mivel úgy tűnt, hogy ettől még Szakály pozíciója megingathatatlan, tegnap írásban fordult a Népszava Lázár Jánoshoz, azt tudakolva: mi indokolja, hogy tovább vezesse a Veritast Szakály Sándor, ha kijelentésével az intézetalapító és a munkáltatói jogokat gyakorló állami szerv nem tud és nem akar azonosulni, sőt folyamatos magyarázkodásra kényszerül miatta?
Lapzártánkig kérdésünkre nem kaptunk választ.Az államtitkár a kerekasztal ülése után sem tért ki Szakályra. Pedig a Mazsihisz enöke szerint "egy ilyen fontos kormányintézménynek ennél méltóbb vezetőre van szüksége". Ráadásul nemcsak a Mazsihisz és az ellenzék tiltakozott, illetve a nemzetközi sajtó cikkezett, Randolph L. Braham világszerte ismert holokausztkutató tiltakozásul visszaadta magas magyar állami kitüntetését, a DK pedig holokauszttagadás miatt feljelentést is tett Szakály ellen. Sőt - mint beszámoltunk róla - a botrány miatt módosíthatják az MTA etikai szabályzatát, amely jelenleg nem teszi lehetővé, hogy morális ügyek miatt eltávolítható legyen egy köztestületi tag.
Szakályt mindennek ellenére is a védelmébe vette patrónusa, az őt a Veritas élére javasló Boross Péter is. A volt miniszterelnök szerint "volt akkoriban egy idegenrendészeti eljárás", és "galád dolog" azzal vádolni Szakályt, hogy tagadja a holokausztot. Hozzátette: azért javasolta Szakályt, mert az ő történelmi szemlélete "sokkal egészségesebb, mint a különböző kurzusszemélyiségeké, akik vagy ide vagy oda elfogultak".

Megfigyelhették az antifasisztákat
Tiltakozott a kormány emlékmű-terve ellen az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége (FIR) is. Ez még csak egy lenne a reakciók közül, ám a történet érdekes fordulatot vett. A FIR végrehajtó bizottsága január 18-19-i római ülésén egyhangúan ítélte el a szobor-ügyet, és a szervezet német főtitkára tiltakozó levelet írt a kormánynak.
A meglepő az, hogy a FIR még el sem küldte levelét, de Kumin Ferenc helyettes államtitkár máris üzent a német főtitkáron keresztül a FIR tagszervezeteinek. Kijelentette, hogy a FIR döntése a magyar tagszervezet a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) téves információján alapul.
Honnan tudta Kumin, hogy a MEASZ milyen információkat adott a FIR-nek az ügyről? - tette fel a kérdést a MEASZ. Ezt tudakolva a szervezet nyílt levelet küldött Kuminnak, amelyre eddig még nem kapott választ. A MEASZ a megfigyelés gyanúja miatt feljelentést is fontolgat.

Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!

NATO-radar - Megkezdődött a műszaki átadás

Megkezdődött a medinai 3D-s NATO-radartorony műszaki átadása, a létesítményt várhatóan márciusban adják át hivatalosan - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) sajtóosztálya csütörtökön az MTI-vel.

A HM EI Zrt. és a Mega-Logistic Zrt. konzorciuma 2014. január 28-ára készre jelentette a radartorony kivitelezését, a műszaki átadás-átvételi eljárásban részt vesznek az érintett katonai szervezetek, katonai műszaki ellenőrök és a radartorony tervezője - írták az MTI megkeresésére.

A radartoronyban, amely már 2013. december 10. óta rendelkezik használatbavételi engedéllyel, az elmúlt két hónapban csak a híradó-informatikai szerelési munkálatok folytak. A toronyra telepített kommunikációs rendszer sikeresen átvette a laktanya mellett eddig működő antennatorony és híradástechnikai konténer szerepét, amelyeket 2014. január 15-16-án bontottak le.

A HM közlése szerint az olasz gyártmányú radarberendezés még nem érkezett meg a helyszínre. 

"A magyar partner készen áll fogadására" - írták.

Az olasz Selex ES szakemberei a HM Arzenál Zrt. közreműködésével február 4-5-én beüzemelték a radartorony csonkagömbjének terében található darut, amely feltétele a radar telepítésének.

"A radartorony építés-kivitelezésében nincs késés, a kivitelezési feladatok a szerződéses határidőre befejeződtek" - olvasható a tájékoztatóban.

Mint írták: a torony a radar telepítéséhez rendelkezésre áll, "ettől kezdve a radarral kapcsolatos tevékenységek a gyártó felelősségébe tartoznak". 

A gyártó az említett beépített daru beüzemelését követően kezdi meg a radar szállítását, majd telepítését. 2014  végén biztosítottak lesznek a radar hadrendbe állításának feltételei, a hadrendbe állási folyamat várhatóan 2015 első negyedévében fejeződik be - írta a HM.

A medinai radarállomás építése 2012. októberben kezdődött egymilliárd-ötvenmillió forintos beruházással, az új háromdimenziós radar az 1987-ben telepített szovjet lokátortechnikát váltja fel. A medinai radar mellett két, már meglévő, úgynevezett réskitöltő radarszázad és a békéscsabai, valamint a bánkúti 3D-s radar együtt biztosítja az ország légterének védelmét.

A radartorony  megvalósítási költségének 94 százalékát a NATO fedezi, a működési költségekhez 19 éven keresztül hozzájárul az észak-atlanti szövetség.