Béremelést ígér Hoffmann Rózsa

 Szeptembertől újabb pedagógus-béremelés várható, átlagosan mintegy 10 ezer forintos nagyságrendben nőnek a keresetek - mondta Hoffmann Rózsa pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. Az Együtt- Pm szerint Hoffmann Rózsa hazudott a pedagógus-béremelésről.

A köznevelésért felelős államtitkár kifejtette: egy éven belül háromszor nő a pedagógusok bére, és a nagyobb teljesítményt díjazó, kiszámítható és tervezhető előmeneteli rendszer biztos életutat nyújt a pedagógusoknak. 
Az eddigi lépéseket felidézve rámutatott: szeptemberben átlagosan 34 százalékkal, januárban további 8-10 ezerrel forinttal nőttek a pedagógusbérek.  

Hoffmann Rózsa jelezte, idén szeptembertől újabb béremelés következik, a jogszabályban rögzített módon. A köznevelési államtitkár az MTI kérdésére azt mondta: az őszi emeléssel nagyjából átlagosan tízezer forintos nagyságrendű növekedés várható.  

Érzékeltetve a változásokat kifejtette: a tavaly szeptemberi emelés előtt a bruttó jövedelem 130-230 ezer forint volt, ez mostanra 230-310 ezer forintra nőtt, ami eléri az értelmiségi átlagfizetést. 

Míg egy 18 éve pályán lévő, főiskolai végzettségű tanár tavaly augusztusban 155 ezer forintot keresett, szeptember után 231 ezer forintra ugrott a bére, januárban pedig 240 ezer forint lett. Az újabb emeléssel szeptembertől 248 ezer forint lesz a bére, és ha a 14 éves gyakorlattal a szakvizsgázott kategóriába lép, portfólióját feltölti, januártól a mostani minimálbérrel számolva 273 ezer forintot keres majd - mondta. 

Hoffmann Rózsa úgy fogalmazott, évtizedek óta nem volt olyen mértékű béremelés, mint ami az életpályarendszerrel megvalósul, és ez azt jelzi: amit ez a kormány megígért, azt meg is teszi. Ma már olyan országban élünk, ahol megbecsülik a pedagógusokat - mondta.

Szavai szerint az a cél, hogy megbecsült tanárok legyenek a pályán, akikre az iskola támaszkodhat. A jó tanár az iskola legfontosabb feltétele - rögzítette a köznevelési államtitkár, aki hangsúlyozta: a pedagógusok optimisták lehetnek, a gyermekek fejlődése érdekében végezhetik munkájukat.

Barlay Bence, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója külön megköszönte, hogy a nem állami intézmények pedagógusait sem hagyta magukra a kormány. Náluk a szeptemberi emeléssel 30-80 ezer forintos bruttó béremelést tudtak végrehajtani. Évtizedes kimaradás után elindult valami a pedagógusok bérének rendezése területén is - értékelte.

Együtt-PM: Hoffmann Rózsa hazudott a pedagógus-béremelésről

Az Együtt-PM szövetség szerint a közoktatási államtitkár hazudott a pedagógus-béremelésről, ugyanis nem kapott minden pedagógus emelést, abból pont a legtapasztaltabbak, a rendszert a hátukon cipelők nem részesülnek.

Ezt Szelényi Zsuzsanna, az Együtt-PM szövetség politikusa, a baloldali összefogás országgyűlési képviselőjelöltje közölte pénteken az MTI-vel az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkárának sajtótájékoztatójára reagálva. Hoffmann Rózsa pénteken azt mondta, szeptembertől újabb pedagógus-béremelés várható, átlagosan mintegy 10 ezer forintos nagyságrendben nőnek a keresetek. Hozzátette: egy éven belül háromszor nő a pedagógusok bére, és a nagyobb teljesítményt díjazó, kiszámítható és tervezhető előmeneteli rendszer biztos életutat nyújt a pedagógusoknak.
    

Szelényi Zsuzsanna közleményében azt írta, hogy "az Orbán-Simicska rezsim oktatási főkormányzója" ismét hazudott a pedagógus-béremelésről, mivel nem minden pedagógus kapott emelést, abból a legtapasztaltabbak, a rendszert a hátukon cipelők nem részesülnek.
    Az ellenzéki politikus szerint a bérnövelés nem ismer el számos többletmunkát és extra erőfeszítést, nem ösztönöz nagyobb teljesítményre. Az életpályamodell részletei továbbra sem ismertek, sőt a kormány úgy vezette be azt, hogy a teljes koncepció nincs is kidolgozva - tette hozzá.
    Úgy fogalmazott: "az orbán-hoffmanni iskolarendszer egy súlyosan centralizált, befelé forduló ország kiépítését szolgálja".
    Szelényi Zsuzsanna közölte, az Együtt-PM a kormányváltás után megszünteti az államosítást az iskolarendszerben, így a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot is, felszámolja az állami pénzen fenntartott magánmonopóliumokat. Az ellenzéki pártszövetség azt ígéri, hogy az erkölcs- és hittan helyett több lesz a matekóra, az olvasás, a nyelvóra és a számítástechnika.

Szerző
Frissítve: 2014.02.07. 17:15

MSZP: fosztogat és osztogat választás előtt a kormány

A januári államháztartási hiány azt jelzi, hogy a kormány a választás évében "nemcsak fosztogat, hanem osztogat is" - jelentette ki az MSZP-s Burány Sándor pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

Az ellenzéki politikus elmondta: az államháztartás központi alrendszerének hiánya 75,4 milliárd forint volt januárban, míg egy évvel korábban 2,5 milliárd forint.    Véleménye szerint "az osztogatás kedvezményezettjei elsősorban fideszes önkormányzatok és kormány közeli cégek".

Szólt arról is, hogy az államadósság 22 840 milliárd forint, csaknem háromezer milliárd forinttal több, mint a 2010-es kormányváltáskor. Ha pedig - folytatta - ehhez hozzáveszik az elköltött magánnyugdíjvagyont, akkor az adósság több mint ötezer milliárd forinttal nőtt az Orbán-kormány idején, vagyis az államadósság-csökkentés "kútba esett".

Burány Sándor reagált arra, hogy a Miniszterelnökséget vezető Lázár János egy csütörtöki lakossági fórumon azt mondta, a választás után meg kell fontolni, hogyan lehet segíteni azokon, akik devizahitellel vették autójukat, amit gyakran munkaeszközként is használnak. A fideszes politikus azt a lehetőséget vetette fel, hogy akik akár kétszer is megfizették gépkocsijuk árát, de a tőkéből szinte semmit sem tudtak törleszteni, visszaadhassák a kocsit, ezzel letudva az adósságot.

Az MSZP-s politikus azt mondta, ha ez a szándék komoly, üdvözölni lehetne, az elmúlt négy év azonban arra bizonyíték, hogy akiket a kormány meg akar menteni, azoknak el kell kezdeniük aggódni. Hozzátette: a kabinetnek először a lakáshiteleseken kellene segítenie, azt a problémát kellene megoldania.

A sajtótájékoztatón Budai Bernadett pártszóvivő kérdésre válaszolva nem szolgált újdonsággal Simon Gábor ausztriai bankszámlájának ügyében. Azt mondta, a nyomozó hatóságok feladata tisztázni, honnan származik az eltitkolt nagyjából 240 millió forint, de annyi bizonyos, hogy az MSZP-hez nem köthető, nincs köze az elnökhelyettesi posztjáról csütörtökön lemondó és a pártból is kilépő Simon Gábor politikai tevékenységéhez.

Szerző
Témák
Fidesz kormány

MSZP: fosztogat és osztogat választás előtt a kormány

A januári államháztartási hiány azt jelzi, hogy a kormány a választás évében "nemcsak fosztogat, hanem osztogat is" - jelentette ki az MSZP-s Burány Sándor pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

Az ellenzéki politikus elmondta: az államháztartás központi alrendszerének hiánya 75,4 milliárd forint volt januárban, míg egy évvel korábban 2,5 milliárd forint.    Véleménye szerint "az osztogatás kedvezményezettjei elsősorban fideszes önkormányzatok és kormány közeli cégek".

Szólt arról is, hogy az államadósság 22 840 milliárd forint, csaknem háromezer milliárd forinttal több, mint a 2010-es kormányváltáskor. Ha pedig - folytatta - ehhez hozzáveszik az elköltött magánnyugdíjvagyont, akkor az adósság több mint ötezer milliárd forinttal nőtt az Orbán-kormány idején, vagyis az államadósság-csökkentés "kútba esett".

Burány Sándor reagált arra, hogy a Miniszterelnökséget vezető Lázár János egy csütörtöki lakossági fórumon azt mondta, a választás után meg kell fontolni, hogyan lehet segíteni azokon, akik devizahitellel vették autójukat, amit gyakran munkaeszközként is használnak. A fideszes politikus azt a lehetőséget vetette fel, hogy akik akár kétszer is megfizették gépkocsijuk árát, de a tőkéből szinte semmit sem tudtak törleszteni, visszaadhassák a kocsit, ezzel letudva az adósságot.

Az MSZP-s politikus azt mondta, ha ez a szándék komoly, üdvözölni lehetne, az elmúlt négy év azonban arra bizonyíték, hogy akiket a kormány meg akar menteni, azoknak el kell kezdeniük aggódni. Hozzátette: a kabinetnek először a lakáshiteleseken kellene segítenie, azt a problémát kellene megoldania.

A sajtótájékoztatón Budai Bernadett pártszóvivő kérdésre válaszolva nem szolgált újdonsággal Simon Gábor ausztriai bankszámlájának ügyében. Azt mondta, a nyomozó hatóságok feladata tisztázni, honnan származik az eltitkolt nagyjából 240 millió forint, de annyi bizonyos, hogy az MSZP-hez nem köthető, nincs köze az elnökhelyettesi posztjáról csütörtökön lemondó és a pártból is kilépő Simon Gábor politikai tevékenységéhez.

Szerző
Témák
Fidesz kormány