Snowden nyolc nyilvános jelölést kapott a Nobel-békedíjra

Legalább nyolc jelölést kapott a Nobel-békedíjra Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtési programját kiszivárogtató informatikus - írta az International Business Times amerikai üzleti hírportál.

Snowdent elsőként Stefan Svallfors szociológus, a svéd Umea Egyetem tanára jelölte a díjra még tavaly nyáron az emberi jogokért való "hősi és nagy személyes áldozatot követelő" kiállásáért, és erről szóló levelét az internetre is feltöltötte. Később két másik egyetemi tanár - egy svéd-chilei nyugdíjazott orvosprofesszor és a Stockholmi Egyetem számítástudományi tanszékének vezetője -, valamint számos politikus is csatlakozott hozzá.

A február elsejei határidőig nyilvánosan jelölte az amerikai informatikust a 2014-es békedíjra még két norvég parlamenti képviselő, a német Baloldal (Die Linke) párt, az Európai Zöldek európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja, valamint egy közös levélben az izlandi Kalózpárt három parlamenti- és a svéd kalózpárt két EP-képviselője, továbbá a brazil elnököt is lehallgató NSA tevékenységét vizsgáló brazíliai parlamenti bizottság vezetője is.

A Nobel-békedíjra parlamentek, kormányok vagy nemzetközi bíróságok tagjai, egyetemi rektorok és a társadalomtudományokat oktató egyetemi tanárok, békekutató és külpolitikai intézetek vezetői, korábbi Nobel-békedíjasok és a norvég Nobel-bizottság egykori és jelenlegi tagjai terjeszthetnek fel jelölteket, de a végső döntést illetően az ötfős bizottságnak szabad keze van.

Edward Snowden tavaly májusban szivárogtatott ki szigorúan titkos dokumentumokat NSA-ről. Ezért az Egyesült Államokban a hatóságok azzal vádolják, hogy kémkedett, eltulajdonított kormányzati tulajdont és szándékosan közölt titkos hírszerzési információt jogosulatlan személlyel.

Snowdent számos jogvédő hősnek tartja, amiért lerántotta a leplet a szerintük jogszerűtlen és a magánszférát súlyosan sértő megfigyelési programról. Sokan viszont bírálták, amiért az információszabadság hirdetőjeként Oroszországban kért menedéket, ahol jogvédők szerint jelentősen korlátozzák a sajtó- és véleményszabadságot.

http://www.ibtimes.co.in/articles/537922/20140209/edward-snowden-nobel-eight-qualified-nominations.htm

Szerző

Felmentette a bíróság a volt Főtáv-vezért

Bűncselekmény hiányában felmentette a csalással és hűtlen kezeléssel vádolt Kovács Lajost, a Főtáv volt vezérigazgatóját hétfőn kihirdetett elsőfokú határozatában a Fővárosi Törvényszék.

Az ügyészség egyebek mellett azzal vádolta Kovács Lajost, hogy a vezérigazgató rábírta a Főtáv igazgatóságát, adják hozzájárulásukat a Csepeli Hőszolgáltató Kft. üzletrészének megvásárlásához, holott a cégnek a vád szerint nem volt engedélye közületi hőszolgáltatási tevékenység végzésére, és érvényes hőszolgáltatási szerződése sem volt a társasházként működő csepeli Rákóczi Liget lakóparkkal. 

A jóváhagyás alapján a Főtáv Zrt. 2008-ban 180 millió forintért megvásárolta a kft.-t, annak azonban a vád szerint sem anyagi lehetősége, sem technikai tudása nem volt a társasház fűtési rendszerének kiépítésére. A vád szerint a szerződés megkötésével a felek célja az volt, hogy anyagi fedezetet nyújtsanak a Gyarmati Zoltán másodrendű vádlott által vezetett Csepeli Lakásfejlesztő Zrt.-nek (CSLF) a lakópark kivitelezési munkálatainak befejezésére, mivel likviditási problémái miatt a zrt. a lakóparkot a vállalt határidőben és műszaki tartalommal nem tudta átadni. Az ügyészség szerint ezzel Kovács Lajos ténylegesen 120 millió forint kárt okozott a Főtáv Zrt.-nek. A Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett határozatában azonban azt állapította meg, hogy sem Kovács Lajos, sem megvádolt társai nem követték el a terhükre rótt bűncselekményeket. 

A bíróság Kovács Lajos esetében - a vádiratban foglaltaktól eltérően - azt állapította meg, hogy a Főtávnál végeztek hatástanulmányokat, gazdasági számításokat a beruházással kapcsolatban, az igazgatósági ülést szabályszerűen hívták össze, és Kovács Lajos azon az ülésen nem is tett a beruházást támogató kijelentéseket. 

A bizonyítékok alapján nem felel meg a valóságnak, hogy a volt vezérigazgató megtévesztette volna az igazgatósági tagokat, és - az ügyészség álláspontjával szemben - kár sem érte a Főtávot az ügy miatt. Egyértelmű ugyanis, hogy a Főtáv csak úgy kerülhetett ebbe az üzletbe, ha fizet az üzletrészért, és ma is nyereséges a lakópark hőszolgáltatása - állapította meg a bíróság.

A bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy az üzletrészvásárlást körültekintően készítette elő a Főtáv, Kovács Lajos külső ügyvédi irodát vont be a szerződés előkészítésébe, felbecsültette az üzletrész értékét, és több, a Főtáv érdekét szolgáló biztosítékot is beépítettek a szerződésbe. A bíróság azt is megállapította, hogy nem folyt vissza a pénz a CSLF-nek, ráadásul a másodrendű vádlott cégének a vádbeli időszakban nem volt fizetési nehézsége. 

Az ügyészség azzal is vádolta Kovács Lajost, hogy 2007 novemberében indokolatlan és aránytalan díjszabást tartalmazó reklámszerződést kötött a káposztásmegyeri jégcsarnok üzemeltetőjével, annak ellenére, hogy az adott időszakra már volt létező reklámszerződése a jégcsarnok legnagyobb bérlőjével. Ezzel a vád szerint a Főtáv Zrt.-nek 24 millió forint vagyoni hátrányt okozott. 

A bíróság szerint Kovács Lajos nem szegte meg gazdálkodási kötelezettségét: jogosult volt a szerződést megkötni, indokolt volt, hogy éppen a IV. kerületben reklámozzanak, megelőzendő, hogy újabb fogyasztók váljanak le a távhőrendszerről. A bíróság utalt arra is, hogy más egy csapatot támogatni, amely nem csak az otthoni pályán játszik, és más egy intézményt, amelynek a programját vélhetően sok helyi lakos is látogatja.

Azzal is vádolta az ügyészség Kovács Lajost, hogy 2008 júniusában szakmai elvárások és hasznosítási cél nélküli szerződést kötött az ügy egyik további vádlottjával a Főtáv Zrt. 2007. július és 2008. május közötti sajtómegjelenéseinek elemzésére, annak ellenére, hogy a Főtáv Zrt. saját kommunikációs igazgatósága is képes lett volna a feladatot elvégezni. 

A Fővárosi Törvényszék szerint ugyanakkor megállapítható, hogy a Főtávnál a leválások miatt változtatni akartak a kommunikáción, szükséges volt egy ilyen tanulmány készítése, és nem állapítható meg, hogy Kovács Lajos megszegte volna vagyonkezelői kötelezettségét a szerződés aláírásával. 

A Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában mentette fel Kovács Lajost és hét társát, és elutasította a Főtáv polgári jogi igényét. Az ítélet szóbeli indoklásában a bíró úgy fogalmazott, hogy a Főtáv "passzivitásba vonult a bizonyítékok szolgáltatásában". 

Az ítélet nem jogerős, a vádlottak és védőik tudomásul vették, de az ügyészség bejelentette a fellebbezést, így az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

Szerző

Felmentette a bíróság a volt Főtáv-vezért

Bűncselekmény hiányában felmentette a csalással és hűtlen kezeléssel vádolt Kovács Lajost, a Főtáv volt vezérigazgatóját hétfőn kihirdetett elsőfokú határozatában a Fővárosi Törvényszék.

Az ügyészség egyebek mellett azzal vádolta Kovács Lajost, hogy a vezérigazgató rábírta a Főtáv igazgatóságát, adják hozzájárulásukat a Csepeli Hőszolgáltató Kft. üzletrészének megvásárlásához, holott a cégnek a vád szerint nem volt engedélye közületi hőszolgáltatási tevékenység végzésére, és érvényes hőszolgáltatási szerződése sem volt a társasházként működő csepeli Rákóczi Liget lakóparkkal. 

A jóváhagyás alapján a Főtáv Zrt. 2008-ban 180 millió forintért megvásárolta a kft.-t, annak azonban a vád szerint sem anyagi lehetősége, sem technikai tudása nem volt a társasház fűtési rendszerének kiépítésére. A vád szerint a szerződés megkötésével a felek célja az volt, hogy anyagi fedezetet nyújtsanak a Gyarmati Zoltán másodrendű vádlott által vezetett Csepeli Lakásfejlesztő Zrt.-nek (CSLF) a lakópark kivitelezési munkálatainak befejezésére, mivel likviditási problémái miatt a zrt. a lakóparkot a vállalt határidőben és műszaki tartalommal nem tudta átadni. Az ügyészség szerint ezzel Kovács Lajos ténylegesen 120 millió forint kárt okozott a Főtáv Zrt.-nek. A Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett határozatában azonban azt állapította meg, hogy sem Kovács Lajos, sem megvádolt társai nem követték el a terhükre rótt bűncselekményeket. 

A bíróság Kovács Lajos esetében - a vádiratban foglaltaktól eltérően - azt állapította meg, hogy a Főtávnál végeztek hatástanulmányokat, gazdasági számításokat a beruházással kapcsolatban, az igazgatósági ülést szabályszerűen hívták össze, és Kovács Lajos azon az ülésen nem is tett a beruházást támogató kijelentéseket. 

A bizonyítékok alapján nem felel meg a valóságnak, hogy a volt vezérigazgató megtévesztette volna az igazgatósági tagokat, és - az ügyészség álláspontjával szemben - kár sem érte a Főtávot az ügy miatt. Egyértelmű ugyanis, hogy a Főtáv csak úgy kerülhetett ebbe az üzletbe, ha fizet az üzletrészért, és ma is nyereséges a lakópark hőszolgáltatása - állapította meg a bíróság.

A bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy az üzletrészvásárlást körültekintően készítette elő a Főtáv, Kovács Lajos külső ügyvédi irodát vont be a szerződés előkészítésébe, felbecsültette az üzletrész értékét, és több, a Főtáv érdekét szolgáló biztosítékot is beépítettek a szerződésbe. A bíróság azt is megállapította, hogy nem folyt vissza a pénz a CSLF-nek, ráadásul a másodrendű vádlott cégének a vádbeli időszakban nem volt fizetési nehézsége. 

Az ügyészség azzal is vádolta Kovács Lajost, hogy 2007 novemberében indokolatlan és aránytalan díjszabást tartalmazó reklámszerződést kötött a káposztásmegyeri jégcsarnok üzemeltetőjével, annak ellenére, hogy az adott időszakra már volt létező reklámszerződése a jégcsarnok legnagyobb bérlőjével. Ezzel a vád szerint a Főtáv Zrt.-nek 24 millió forint vagyoni hátrányt okozott. 

A bíróság szerint Kovács Lajos nem szegte meg gazdálkodási kötelezettségét: jogosult volt a szerződést megkötni, indokolt volt, hogy éppen a IV. kerületben reklámozzanak, megelőzendő, hogy újabb fogyasztók váljanak le a távhőrendszerről. A bíróság utalt arra is, hogy más egy csapatot támogatni, amely nem csak az otthoni pályán játszik, és más egy intézményt, amelynek a programját vélhetően sok helyi lakos is látogatja.

Azzal is vádolta az ügyészség Kovács Lajost, hogy 2008 júniusában szakmai elvárások és hasznosítási cél nélküli szerződést kötött az ügy egyik további vádlottjával a Főtáv Zrt. 2007. július és 2008. május közötti sajtómegjelenéseinek elemzésére, annak ellenére, hogy a Főtáv Zrt. saját kommunikációs igazgatósága is képes lett volna a feladatot elvégezni. 

A Fővárosi Törvényszék szerint ugyanakkor megállapítható, hogy a Főtávnál a leválások miatt változtatni akartak a kommunikáción, szükséges volt egy ilyen tanulmány készítése, és nem állapítható meg, hogy Kovács Lajos megszegte volna vagyonkezelői kötelezettségét a szerződés aláírásával. 

A Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában mentette fel Kovács Lajost és hét társát, és elutasította a Főtáv polgári jogi igényét. Az ítélet szóbeli indoklásában a bíró úgy fogalmazott, hogy a Főtáv "passzivitásba vonult a bizonyítékok szolgáltatásában". 

Az ítélet nem jogerős, a vádlottak és védőik tudomásul vették, de az ügyészség bejelentette a fellebbezést, így az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

Szerző