Áder János is részesévé vált a gyalázatos paksi paktumnak azzal, hogy aláírta az erről szóló törvényt - kezdte beszédét Jávor Benedek, az Együtt-PM társelnöke. Hétfőn este hat óra után már több százan, egyes becslések szerint ezren gyűltek össze a Sándor palota erkélye alatt, ahol vasárnap az ellenzéki párt néhány aktivistája egy időre zálogba vette a magyar és az uniós lobogót, hogy ezzel hívja fel a figyelmet arra: a népnek kellene döntenie Paksról. Jávor Benedek beszédében párhuzamot vont a több mint negyedszázaddal ezelőtti Bős-Nagymaros-i tüntetéssel, amely 1988. szeptember 12-én zajlott a Kossuth téren. Akkor még a nem sokkal azelőtt alakult Fidesz tagjai - köztük Orbán Viktor, Áder János és Kövér László is - úgy vélték, hogy a népakarata ellenére nem lehet kiárusítani a jövőt. Az Együtt-PM társelnöke arra biztatta a hallgatóságot, hogy április hatodikán szavazással döntsenek az Orbán-kormányról, majd egy népszavazásnak kell határoznia a paksi beruházásról. Még el sem kezdődött a tüntetés máris megjelent a Honfoglalás 2000 csoport ellentüntetője a következő táblával: Orbán, Putyin: da, Ellenzék: nyet! Ellentüntetett a Fidelitas is: Falusi Vajk szerint hiteltelen, hogy az ellenzék most támadja a megállapodás, miközben korábban ők maguk is támogatták a bővítést. A tömeg nagyjából fél hétkor indult el fáklyákkal a Kossuth tér felé, közben azt skandálták: "Döntsön a nép!".
Visszaküldhette volna megfontolásra a köztársasági elnök a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó törvényt, akkor is, ha nem talált benne alkotmánysértő pontokat - nyilatkozta lapunknak Lövétei István. Az alkotmányjogász szerint pedig teljesen hibás megközelítés, hogy Áder János államfő nemzetközi szerződésből adódó kötelezettségekre hivatkozik, mint a népszavazást gátló körülményre, amikor még egyetlen konkrét, minkét fél által aláírt és a parlamentek által ratifikált magyar-orosz egyezmény sem született meg az új reaktorok megépítéséről. A beruházásról csupán egy szándéknyilatkozatot, amolyan keretmegállapodást hoztak tető alá a felek - állapította meg Lövétei.
Az elnök közlése szerint: "a törvények betartása és tisztelete magától értetődő kötelezettség egy jogállamban. Olyan kötelezettség, amely mindenkire egyformán vonatkozik. Ezért is különösen fontos, hogy mindazok, akik közjogi felelősséget viselnek egy politikai közösség életében, minden körülmények között ragaszkodjanak a jogállami normákhoz. Az alaptörvény alapján a köztársasági elnök egyik fontos alkotmányos kötelezettsége, hogy aláírásuk előtt megvizsgálja az Országgyűlés által elfogadott törvényeket. Ez minden egyes törvény esetében így van. Függetlenül attól, hogy bárki kéri-e az adott törvény vizsgálatát, vagy sem. Egy törvény aláírásának alkotmányos feltétele, hogy mind tartalmi, mind formai szempontból, mind elfogadásának módja alapján megfeleljen a jogalkotás kritériumainak. Ezt a részletekbe menő alkotmányos vizsgálatot - mint minden más törvény esetében - az Országgyűlésnek a paksi atomerőmű bővítéséről hozott döntése kapcsán is elvégeztem. Megállapítottam, hogy a törvény alkotmányos szempontból nem kifogásolható, visszaküldésének egyetlen feltétele sem adott. Ezért a törvényt a mai napon aláírtam és kihirdetését elrendeltem" - tudatta az elnöki közlemény.
Áder úgy fogalmazott: "egyes pártok indítványára figyelemmel ezzel egyidejűleg megvizsgáltam a törvény népszavazásra bocsáthatóságának kérdését is. Megállapítottam, hogy (...) nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ilyen kezdeményezést Magyarország egyetlen polgára, így maga az államfő sem tehet. Magyarország mindenkori köztársasági elnöke esküjével az alkotmányos rendelkezések betartására vállal kötelezettséget. Megválasztásom óta minden döntésemnél magam is ezt tekintettem kizárólagos mércének. A jövőben is így teszek. Ettől sem petíciók, sem utcai demonstrációk, sem zsarolás, sem nemzeti zászlónk "túszul ejtése" nem téríthetnek el " - áll az elnöki tájékoztatóban.
Lövétei István szerint a törvény kihirdetésével sem keletkezett nemzetközi kötelezettsége az országnak. Így továbbra sem áll jogi akadály az ellenzék által sürgetett népszavazás előtt, mint ahogyan az államfő állításával ellentétben eddig sem állt. Nem létezik ugyanis mind a két fél által aláírt és a két parlament által ratifikált egyezmény, amely konkrét kötelezettségeket róna a két országra.
Ceglédi Zoltán, a Republikon Intézet politikai elemzője úgy véli: Áder ismét bebizonyította, hogy csupán egy fideszes politikus, nem pártok felett álló, az ország egységét megtestesítő személy, mint a rendszerváltás utáni elődei voltak. A mostani elnök eddig is aláírta az elé tett fideszes törvényeket, ezért a mostani döntése nem okozott meglepetést. Az elnököt bizonyára az is befolyásolja a döntéseiben, hogy a kinevezése, illetve a hivatalban maradása Orbán Viktor miniszterelnök kezében van - jegyezte meg a szakértő. Az elemző hozzátette: Ádernek van oka az óvatosságra. A kormányfő ugyanis már több alkalommal bebizonyította, hogy képes és kész súlytanná tenni bármilyen szervezetet, illetve testületet, amely ellentmond szándékainak, ez alól feltehetően a köztársasági elnöki hivatal sem kivétel.
Az LMP levélben fordult Székely László ombudsmanhoz, akitől azt kéri, hogy kezdeményezzen vizsgálatot a paksi bővítés ügyében - jelentette be Szél Bernadett. Az ellenzéki párt társelnöke elmondta: a céljuk az, hogy a bővítésről szóló jogszabály az Alkotmánybíróság elé kerüljön. A képviselő tragédiának nevezte, hogy Áder János köztársasági elnök "egy tollvonással döntött" az ország következő száz évéről. Hozzátette: az államfő - azokhoz az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan, akik megszavazták a törvényt - valószínűleg "semmit nem tud a kérdésről".
Az ellenzéki párt továbbra is úgy látja, hogy a jogszabály közjogilag érvénytelen - folytatta. Kiemelte, nincs információjuk arról, hogy készült-e hatástanulmány, ráadásul az egész társadalmat kihagyták a kérdés megvitatásából. Azt is érvként említette, hogy előbb írták alá a szerződést Moszkvában és csak azután tárgyalták meg a témát egy kormányülésen.
Az LMP a törvény, illetve az alaptörvény között is komoly ellenmondásokat lát - hívta fel a figyelmet. Az alaptörvényben szerepel a jövő nemzedékek életfeltételeiért viselt felelősség, illetve az egészséges élethez való jog, Oroszország viszont csak húsz évre fogadja be a kiégett fűtőelemeket - hangsúlyozta.
Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tárgyalásos közbeszerzést írt ki az új blokkok földtani kutatására - a felhívás a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. A közbeszerzés nyertesének feladata lesz "az új atomerőművi blokk(ok) telephelyengedélyének megszerzéséhez szükséges, kutató magfúrások alapján történő földtani kutatási vizsgálatok és program végrehajtása, azon belül általános földtani, geofizikai, geotechnikai és hidrogeológiai vizsgálatok végrehajtása, és térinformatikai adatbázis létrehozása." A tenderen való részvételre március 7-ig lehet jelentkezni. A második fordulóban a legolcsóbb ajánlattevő lehet a nyertes.