Előfizetés

Győrbe költözött Malina Hedvig és családja

Családjával együtt Magyarországra költözött Malina Hedvig, aki ellen azért folytatnak évek óta húzódó eljárást a szlovák hatóságok, mert állításuk szerint a felvidéki magyar nő hazudott, amikor azt vallotta: Nyitrán 2006-ban megverték, mert magyarul beszélt az utcán.

Áttelepülésükről az Új Szó című lap számolt be kedden. A pozsonyi magyar napilap szerint a nő és családja a hét végén költözött Győrbe, s két gyermekük már ott jár óvodába. A család egyelőre egy bérelt sorházi lakásban lakik, terveik szerint a jövőben a városban szeretnének építkezni és munkát vállalni.

Malina Hedvig tavaly decemberben, nem sokkal karácsony előtt vette fel a magyar állampolgárságot, azt követően, hogy a szlovák hatóságok az ellene folytatott eljárás keretében több alkalommal is pszichiátriai kivizsgálásra idézték be, arra hivatkozva, hogy felderítsék milyen elmeállapotban volt az őt ért támadás, illetve az azt követő kihallgatások idején. Ezeket a vizsgálatokat érdemben egyszer sem sikerült lefolytatni.

A kétgyermekes családanya korábban úgy nyilatkozott: elköltözésének oka nem az, hogy az ellene Szlovákiában hamis tanúzás vádjával folytatott eljárás és az esetleges per elől akarna menekülni, csak gyermekeit akarja megóvni az őt érő zaklatástól, ám az esetleges idézéseknek a jövőben is eleget fog tenni. "Kényszer hatása alatt döntöttem, a szlovák hatóságok kényszerítettek arra, hogy elhagyjam az otthonomat, mert itt már nem élhetek szabadon" - mondta.

Malina Hedvig ügye 2006. augusztus 25-én kezdődött, amikor az akkor 23 éves diáklányt Nyitrán két férfi megverte, vallomása szerint azért, mert az utcán magyarul beszélt. Az ügy vizsgálatát még az év szeptemberében lezárta a rendőrség, arra a következtetésre jutva, hogy az eset nem történt meg, vagy nem úgy, ahogy azt a nő vallotta. 2007 májusában Malina Hedvig ellen hamis tanúzás vádjával eljárást indított a szlovák főügyészség. Ennek az ügynek a vizsgálatát az ügyészség közel hét év után, idén januárban zárta le, azzal, hogy az ügyben várhatóan vádemelési eljárást kezdeményez majd.

Hiányosságokat tárt fel az ÁSZ a Magyar Művelődési Intézet működésében

Számos hiányosságot tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (MMIKL) 2008 és 2012 közötti működésének ellenőrzésekor - tájékoztatta az ÁSZ kedden az MTI-t.

Az összegzés szerint az ÁSZ a jogutód Nemzeti Művelődési Intézetnél és az irányító minisztériumnál végzett helyszíni ellenőrzést, most első alkalommal értékelte az intézet közfeladat-ellátásának szabályszerűségét és azt, hogy a rábízott közpénzekkel felelősen gazdálkodott-e.

A jelentés szerint az intézmény irányítószervi feladatait ellátó minisztériumok (Oktatási és Kulturális Minisztérium, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, majd 2012 májusától Emberi Erőforrások Minisztériuma) szabályszerűen gondoskodtak az alapító okiratok módosításainak kiadásáról, de az intézmény szervezeti és működési szabályzata nem volt összhangban az alapító okiratokkal az ellenőrzött időszakban - közölte az ÁSZ. 

A számvevőszék honlapján - www.asz.hu - olvasható jelentés szerint az MMIKL belső ellenőrzési rendszere a vizsgált időszakban nem biztosította a szabályszerű feladatellátást, közpénzfelhasználást és vagyongazdálkodást. A kontrollkörnyezet kialakítása az ellenőrzött időszakban csak részben, a kontrolltevékenységek kialakítása pedig egyáltalán nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, mert a 2010 novemberéig hatályos szabályzatok a jogszabályok előírásai ellenére nem tartalmazták a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére jogosultak feladatait.

Az MMIKL pénzügyi stabilitása az ellenőrzés teljes időszakában biztosított volt, az intézmény pénzgazdálkodásában azonban a belső kontrollok nem működtek megfelelően, az ellenőrzés hiányosságokat tárt fel többek között a kötelezettségvállalási, az ellenjegyzési, a szakmai teljesítésigazolási és az utalványozási jogkörök gyakorlásánál is. 

A számvevőszéki megállapítások szerint az intézmény vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályzatai az ellenőrzött időszakban nem szolgálták az állami vagyon hatékony és gazdaságos működtetését, állagának védelmét, értékének megőrzését, gyarapítását. 

Az ÁSZ jelentésében a jelenlegi emberi erőforrások minisztere, a jogutód Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatója, valamint a nemrég kinevezett új gazdasági igazgató részére tett javaslatokat a hiányosságok megszüntetése érdekében. A címzettek a hibák kijavítása iránt részben már intézkedtek, a többi területre vonatkozóan intézkedési tervet kell készíteniük, amelynek teljesülését az ÁSZ utóellenőrzésen értékelheti.

Hiányosságokat tárt fel az ÁSZ a Magyar Művelődési Intézet működésében

Számos hiányosságot tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (MMIKL) 2008 és 2012 közötti működésének ellenőrzésekor - tájékoztatta az ÁSZ kedden az MTI-t.

Az összegzés szerint az ÁSZ a jogutód Nemzeti Művelődési Intézetnél és az irányító minisztériumnál végzett helyszíni ellenőrzést, most első alkalommal értékelte az intézet közfeladat-ellátásának szabályszerűségét és azt, hogy a rábízott közpénzekkel felelősen gazdálkodott-e.

A jelentés szerint az intézmény irányítószervi feladatait ellátó minisztériumok (Oktatási és Kulturális Minisztérium, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, majd 2012 májusától Emberi Erőforrások Minisztériuma) szabályszerűen gondoskodtak az alapító okiratok módosításainak kiadásáról, de az intézmény szervezeti és működési szabályzata nem volt összhangban az alapító okiratokkal az ellenőrzött időszakban - közölte az ÁSZ. 

A számvevőszék honlapján - www.asz.hu - olvasható jelentés szerint az MMIKL belső ellenőrzési rendszere a vizsgált időszakban nem biztosította a szabályszerű feladatellátást, közpénzfelhasználást és vagyongazdálkodást. A kontrollkörnyezet kialakítása az ellenőrzött időszakban csak részben, a kontrolltevékenységek kialakítása pedig egyáltalán nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, mert a 2010 novemberéig hatályos szabályzatok a jogszabályok előírásai ellenére nem tartalmazták a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére jogosultak feladatait.

Az MMIKL pénzügyi stabilitása az ellenőrzés teljes időszakában biztosított volt, az intézmény pénzgazdálkodásában azonban a belső kontrollok nem működtek megfelelően, az ellenőrzés hiányosságokat tárt fel többek között a kötelezettségvállalási, az ellenjegyzési, a szakmai teljesítésigazolási és az utalványozási jogkörök gyakorlásánál is. 

A számvevőszéki megállapítások szerint az intézmény vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályzatai az ellenőrzött időszakban nem szolgálták az állami vagyon hatékony és gazdaságos működtetését, állagának védelmét, értékének megőrzését, gyarapítását. 

Az ÁSZ jelentésében a jelenlegi emberi erőforrások minisztere, a jogutód Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatója, valamint a nemrég kinevezett új gazdasági igazgató részére tett javaslatokat a hiányosságok megszüntetése érdekében. A címzettek a hibák kijavítása iránt részben már intézkedtek, a többi területre vonatkozóan intézkedési tervet kell készíteniük, amelynek teljesülését az ÁSZ utóellenőrzésen értékelheti.