Gond lehet a diplomákkal

Publikálás dátuma
2014.02.12. 06:08
Egyelőre nem tudni, hogy az itthon kiadott diplomákat elismerik-e majd más uniós tagállamban FOTÓ: EUROPRESS/THINKSTOCK
Bár a kormány nevezheti ki a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elnökét és tagjainak felét, az erőforrás minisztérium szerint a testület független, így indokolatlan a MAB felfüggesztése az európai minőségbiztosítási szervezetből. Ráadásul a tárca - éppen a MAB-bal ellentétben - azt állítja, hogy a testület továbbra is az ENQA teljes jogú tagja.

Jogszabálymódosítást igényelnek azok a problémák, amelyek miatt az európai felsőoktatás legtekintélyesebb nemzetközi minőségbiztosítási szervezete, az ENQA idén januárban felfüggesztette a MAB teljes jogú tagságát - derült ki a testület tegnapi közleményéből. A MAB szerint a tagoknak ötévente nemzetközi értékelésen kell bizonyítaniuk, hogy megfelelnek a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek. A szervezet szerint azonban a 2008-as megfelelés után a 2013-as értékelés "nem teljes megfelelést" állapított meg, így a MAB átkerült a "teljes jogú tag felülvizsgálat alatt" kategóriába. Utóbbi intézkedést az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem értelmezte felfüggesztésként, szerintük a MAB továbbra is az ENQA teljes jogú tagja, és csupán az MSZP próbál "ilyen technikai kérdésekből" nemzetközi botrányt beállítani. Mint beszámoltunk róla, a szocialista Hiller István adott először hírt az akkreditációs bizottság januári felfüggesztéséről, amelyet a politikus szerint a tárca tudatosan titkolt el a felsőoktatási felvételi jelentkezések leadásának február 15-i határideje előtt.

A MAB közleménye másban is eltér a minisztérium álláspontjától. A felsőoktatási testület szerint az ENQA 2013-as értékelése két fő ponton állapított meg nem teljes megfelelést: a függetlenség és finanszírozás esetében. Mindkét elem "orvoslása" kívül áll a MAB hatáskörén, jogszabálymódosítást igényel - tette hozzá a szervezet. Az Emmi szerint viszont a MAB függetlenségét a 2011-es felsőoktatási törvény garantálja, és a kormány "semmiféle módon" nem sértette meg a szervezet függetlenségét és nem helyezte kormányirányítás alá a szakértői testületet, mint fogalmazta, "ezzel ellentétes konkrétumot senki nem tud felmutatni". A felsőoktatási törvény azonban éppen elég konkrétumot szolgáltat: 2011 óta már nem a testület választja saját elnökét, hanem a kormány, és a tagság több, mint felét is ők delegálják, akiket indoklás nélkül vissza is hívhatnak.

A finanszírozással kapcsolatban a tárca szerint az ENQA azt nehezményezte, hogy a 2013-ra biztosított támogatás második félévre vonatkozó részét november elején még nem utalták át a szakértői testület számlájára. Mivel azonban a támogatást a MAB kérésére negyedéves, utólagos elszámolás rendszerében használták fel, "teljesen természetes, hogy november elején legfeljebb az október folyamán benyújtott harmadik negyedéves elszámolásnak megfelelő összeg átutalása történhetett meg" - tette hozzá az Emmi. Bár a MAB két év türelmi időt kapott a nemzetközi szervezettől a szükséges változtatásokra, információink szerint ezek hiányában az európai diplomák kölcsönös tagállami megfeleltetésében is gondokat okozhat a felfüggesztés. Ugyanis a rendszerben való részvétel feltétele éppen a teljes jogú ENQA-tagság, mivel ez a szervezet igazolja az adott tagállamban kiadott diplomák minőségi követelményeinek meglétét.

                                    PSZ: az iskola nem kampányterep
A pártok a kampány során se direkt, se indirekt módon ne használják fel a nevelési-oktatási intézményeket, az ott lévő gyermekeket és alkalmazottakat - erre szólította fel a választásra készülő pártokat a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A szervezet szerint az alkalmazottak még közvetett módon sem kényszeríthetők színvallásra arról, hogy melyik pártot preferálják a választásokon. A PSZ egyúttal arra is felhívta a köznevelési dolgozók figyelmét, hogy a munkahely nem lehet színtere a politikai nézetek terjesztésének sem a kollégák, és főleg nem a gyermekek között. Mint megírtuk, a választási jogszabályok elvileg nem zárják ki az iskolákban való kampányolás lehetőségét.

Az új kabinet is dönthet Paksról

Publikálás dátuma
2014.02.12. 06:01
kormány nem hallgatott meg egyetlen kritikát sem – így hatástalan maradt az LMP-s képviselők akciója is FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Indoklás nélkül felbonthatja a paksi atomerőmű építéséről kötött magyar-orosz paktumot a következő kormány. A hozzá kapcsolódó szerződéseket, például a finanszírozási megállapodást azonban külön kell majd kezelni, mert be nem tartásuk kártérítési kötelezettséggel járhat. Az Alkotmánybíróság is hozhat olyan döntést, amely a megállapodás felmondását eredményezheti. Népszavazást azonban egyes szakértők szerint már nem lehet kiírni a beruházás ügyében.

A következő kormánynak lehetősége lesz felmondani a paksi atomerőmű bővítésére az orosz Roszatommal kötött szerződést. A január közepén aláírt kétoldalú megállapodás egyik rendelkezése ugyanis kifejezetten lehetővé teszi a felmondást, anélkül, hogy a feleknek indokolniuk kellene, hogy miért döntöttek így. A felmondás a közléstől számított egy év múlva válik hatályossá, azon a napon a megállapodás megszűnik - tudtuk meg Valki Lászlótól. A nemzetközi jogász elmondta: más kérdés, hogy minden olyan további köz- vagy magánjogi szerződés, egyezmény – például a finanszírozásról vagy a kivitelezés különböző kérdéseiről –, amelyet a magyarok és az oroszok a kormányközi megállapodás alapján kötöttek, továbbra is hatályban marad. Vagyis attól, hogy a magyar kormány felmondja a januárban szignált alapdokumentumot, a hozzá kapcsolódó szerződések nem veszítik automatikusan az érvényüket. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy új magyar kormány egy ideig még „büntetlenül” állhat el a megállapodástól. Ezt követően viszont, ha ténylegesen elkezdődik a komoly tervező, előkészítő, netán beruházási munka, a felmondó kormánynak figyelemmel kell lennie döntésének súlyos anyagi következményeire, hiszen a további szerződések felbontása esetén a másik félnek komoly veszteségei keletkeznek, amelyeket meg kell téríteni.

Valki László hozzátette: elvben az is előfordulhat, hogy az Alkotmánybíróság a parlamenti képviselők negyedének az indítványára megvizsgálja, és az Alaptörvénybe ütközőnek találja a megállapodást. Ilyen esetben a kormánynak kötelessége lenne annak felmondása. Az Alaptörvényben ugyanis az áll, hogy a mindenkori magyar kormány – amíg az államadósság meghaladja a GDP ötven százalékát – nem vállalhat olyan kötelezettségeket, amelyek az államadósság további növekedéséhez vezetnek. Az új paksi reaktorok építése pedig becslések szerint 3000-5000 milliárd forintos kiadással jár, s az építkezéshez mintegy tíz milliárd euró (hozzávetőleg 3000 milliárd forint ) hitelt vesz fel az oroszoktól a kabinet, ami egészen biztosan növelni fogja az államadósságot.

Ami a népszavazás kiírását illeti, az Alaptörvény ezt valóban nem teszi lehetővé. Nem lehet ugyanis népszavazást tartani a „nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről” - jegyezte meg Valki lászló. Szakértők szerint azzal, hogy Áder János köztársasági elnök aláírásával "nemzetközivé" tette a szerződést, kútba eshet Együtt PM népszavazási kezdeményezésére. Az április elejére kiírt országgyűlés választásokon azonban áttételesen szavazhat a társadalom a beruházásról - vélik elemzők. A demokratikus ellenzéki pártok ugyanis - hatalomra jutásuk esetén - a szerződés felülvizsgálatát ígérik.

                                Együtt-PM: Drága lesz a paksi áram

Az Együtt-PM véleménye szerint a paksi bővítésre felvett hitellel Orbán Viktor "egy hatalmas devizaadós családot csinál az országból" — jelentette ki Scheiring Gábor tegnapi tájékoztatóján. Az ellenzéki politikus, független parlamenti képviselő szerint a legalább háromezer milliárd forintos hitelből épülő beruházással a miniszterelnök egymillió forintos sárga csekket küld minden egyes magyar családnak. Ráadásul terven felül újabb ezer milliárd forintra lehet még szükség a kiégett fűtőelemek tárolóinak kialakítására, mert Oroszország csak húsz évig fogja őrizni azokat.
Scheiring Gábor kitért arra is, hogy a paksi bővítés miatt körülbelül kétszeresére fog emelkedni az áram ára. Az Együtt-PM azt követeli, hogy minden, a témában készült számítást hozzanak nyilvánosságra — mondta. Véleményük szerint a paksi bővítés helyett inkább "fenntartható és igazságos rezsicsökkentésre" van szükség. Hangsúlyozta, hogy számításaik alapján a háromezer milliárd forintból több százezer új munkahelyet lehetne létrehozni az építőiparban és az energiaszektorban.

Gigabüntetést kaptak az LMP képviselők

Összesen 804 ezer forinttal csökkenhetik azoknak az LMP-s képviselőknek a tiszteletdíját, akik miatt a paksi erőmű bővítéséről szóló törvényjavaslat múlt csütörtöki név szerinti szavazása félbeszakadt. Ertsey Katalin és Szél Bernadett megafonnal szirénázott az ülésteremben, míg Schiffer András frakcióvezető egy Magyarország eladva és eladósítva, párttársa, Lengyel Szilvia pedig egy Nem leszünk orosz atomgyarmat feliratú transzparenst tartott fel eközben. Az ülésen akkor elnöklő Jakab István (Fidesz) kedden benyújtott indítványában azt kezdeményezi, hogy a Ház mind a négy képviselő havi tiszteletdíját csökkentse egyharmadával: Schiffer Andrásét 259 ezer, Ertsey Katalinét 220 ezer, Szél Bernadettét 174 ezer, Lengyel Szilviáét pedig 151 ezer forinttal.
Jakab szerint az LMP-s képviselők súlyosan megsértették az Országgyűlés rendjét, tekintélyét. Amikor pedig a renitens képviselőkről az ATV stábja Kövér Lászlót kérdezte, a házelnök azt mondta: „Mit lehet szólni ennyi idiótához?”

Economist: Gondok vannak Orbán ítélőképességével

A The Ecomomist Kelet-Európára szakosodott blogrovatában (Eastern approaches) megjelent írás szerint a paksi atomerőmű bővítéséről kötött megállapodással kapcsolatban a valós kérdés az, hogy az energiaiparon túl Magyarország milyen mértékben fordul kelet felé. Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő a brit lap szerint tárgyalt a Vnyesekonombank - az orosz külkereskedelmi bank - tulajdonában álló, gyenge lábakon álló Dunaferr acélmű megmentéséről is. A magyarországi választások előtt az ilyen megállapodások politikailag ésszerűnek bizonyulhatnak, nemigen enyhítik ugyanakkor a Kreml térségi szándékaival, valamint Orbán Viktor ítélőképességével kapcsolatos aggályokat - áll a The Economist blogjában.

Szerző

Az egyiknek sikerül...

Publikálás dátuma
2014.02.11. 20:14
A kormányfő Pekingben sem nélkülözhette a háttérben mosolygó „jobbkezét”, Matolcsy Györgyöt FOTÓ: ORBÁN-FACEBOOK
Kevés jelentős eredményre számíthat Magyarország Orbán Viktor szerdán kezdődő hivatalos pekingi tárgyalásain. Ellenben a kínaik két, több száz milliárd forintos vasútépítési gigaüzletet is elnyerhetnek, bár a részleteket homály fedi.

Sok találgatás kíséri Orbán Viktor szerdán kezdődő pekingi tárgyalásait, vajon mi valósul meg azokból az időről-időre felbukkanó tervekből, amelyek évek óta az asztalfiókok mélyén pihennek. Sűrű titkolózás övezi azt, hogy a több mint 100 üzletember által kísért kormányfő miben is állapodhat meg. A távol-keleti óriásbirodalom tavaly megválasztott vezetői megbocsájtották, hogy tavaly júniusban a magyar kormányfő az utolsó pillanatban mondta le a már alaposan előkészített útját a kínai fővárosba. A gazdasági kérdések közül az idegenforgalmi együttműködés fejlesztése, a mezőgazdasági exportunk növelése szerepelhet eredménnyel a napirenden, emellett vasútépítési üzleteket nyerhetnek a kínaiak.

A kormányfők megbeszélését megelőzően ugyancsak Pekingben ülésezett kedden a kínai-magyar gazdasági vegyes bizottság, amelynek magyar társelnöke, Szijjártó Péter szerint - a tavalyi 10 százalékos bővülés után - tovább folytatódhat a Kínába irányuló magyar export növekedése. A tanácskozáson elhangzott, hogy a közép- és kelet-európai térségben Kína számára Magyarország az elsőszámú befektetési célpont, a második legnagyobb importforrás és a harmadik legjelentősebb kereskedelmi partner - erről beszélt a magyar államtitkár, a kétoldalú kapcsolatokért felelős kormánybiztos. Megemlítette a nemzeti bankok és az Eximbankok közötti együttműködést.

A Kínába irányuló magyar export tavaly 10 százalékkal nőtt, a további növekedés forrása pedig Szíjjártó szerint a mezőgazdasági kivitel lehet, ugyanis a kínai kormány jelzése alapján célegyenesbe ért a magyar sertés-, kacsa-, liba- és nyúlexportengedélyek kiadása. Megkezdte működését Pekingben a magyar-kínai kereskedőház is. (Ez az a kereskedőház, amelyet Orbán Viktornak tavaly júniusban kellett volna felavatnia, de akkor lemondta az útját, és Szíjjártó Péternek novemberben azért kellett kiutaznia, hogy a szalagot átvágja.)

Mindkét kormány prioritásként kezeli a Budapest-Belgrád gyorsvasutat és a Budapestet elkerülő tehervasútvonalat. A szerb fővárosba irányuló vasútvonal érdekes módon Li Ko Csiang kormányfő tavaly novemberi bukaresti látogatásán került szóba, amikor a kelet-közép-európai vezetők a kínai miniszterelnökkel tárgyaltak. A beruházás leginkább Szerbiának érdeke. A most Belgrád felé haladó, a határt Kelebiánál átlépő sínpár személyszállítási szempontból az ország legkevésbé kihasznált vasúti fővonala, így valamivel racionálisabb lenne Szegedet is útba ejteni - a dél-alföldi város politikusai lobbiznak is ezért. Persze nincs még döntés arról, hogy a kétvágányú, villamosított pálya a jelenlegi valamelyik vonal (kelebiai, szegedi) felújításával vagy teljesen új nyomvonalon, illetve részben így, részben úgy épülne, sőt még a nyomvonalvariánsokat számba vevő megvalósíthatósági tanulmány sem készült el.

E szempontból jobban áll a V0, itt már 937 millió forintból elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, amely egy 113 kilométeres, elvileg 360 milliárd forintba kerülő új vasútvonalat választott ki legjobb változatként, hogy összekösse a bécsi vasutat a Cegléd-szolnoki (és a szegedi) vonallal. A Budapestet elkerülő vasútra azonban jelenleg és a közeljövőben nincs szükség, fehéren-feketén kimutatható, hogy a tehervonatok elférnek a magyar vasútvonalakon, új kapacitásokat csak akkor kellene kiépíteni, ha többszörösére növekedne az igény a teherszállításra.

Az viszont világos, hogy Kínának miért érdeke a vasútvonalak építése, az ilyen infrastruktúra-beruházásoknál az a gyakorlat, hogy kínai építőipari cégek jutnak megrendeléshez. A százmilliárdos építkezéseket fedező hiteleket viszont végső soron a magyar adófizetőknek kell majd visszafizetniük. A kormányközeli Magyar Nemzet a múlt héten azt írta, a V0-megállapodás egyetlen nyitott pontja még, hogy Budapest nem adta meg az állami garanciát a hitelre.

Kérdés persze, hogy a közvélemény egyáltalán értesülhet-e majd a részletekről, a pénzügyi konstrukciókról. Az előjelek azt mutatják, hogy ugyanúgy nem, ahogy a paksi atomerőműbővítésről Moszkvában megszületett januári paktum esetében sem. Újhelyi István, a parlament szocialista alelnöke, aki maga is sokat forgolódik a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok ügyében, mindenesetre hiába kért tájékoztatást a részletekről, noha maga is fontosnak tartja, hogy Magyarország a haszonélvezője legyen a kínai gazdasági növekedésnek - mondta lapunknak.

A vegyes bizottság ülésén szóba került a két ország közötti közvetlen légi járat újraindítása. Van esély arra, hogy a távol-keleti ország közép-kelet-európai idegenforgalmi központját Budapestre telepítik.

Orbánt nemcsak Li Ko Csiang, hanem az új kínai vezetőgarnitúra feje, Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államfő is fogadja. A magyar–kínai üzleti fórumon is beszédet mond a magyar kormányfő. A minden eddiginél népesebb, száz főt meghaladó létszámú üzletember-küldöttségben megtalálható Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Pető Ernő a Magyar-Kínai Kereskedelmi Kamara elnöke, Dávid Ilona, a MÁV elnök-vezérigazgatója és Matolcsy György jegybankelnök is. Az üzletemberek között az agrárszféra, az élelmiszeripar, az IT, a turizmus, a gép- és járműipar, az építőipar és a vízgazdálkodás képviselői is ott vannak.
Orbán a kínai társadalomtudományi akadémián is előadást tart, és részt vesz a magyar kulturális intézet évadnyitóján, ahol a Kínában tanuló magyar diákokkal találkozik.

Szerző