felsőoktatás;akkreditációs bizottság;minőségbiztosítás;

2014-02-12 06:08:00

Gond lehet a diplomákkal

Bár a kormány nevezheti ki a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elnökét és tagjainak felét, az erőforrás minisztérium szerint a testület független, így indokolatlan a MAB felfüggesztése az európai minőségbiztosítási szervezetből. Ráadásul a tárca - éppen a MAB-bal ellentétben - azt állítja, hogy a testület továbbra is az ENQA teljes jogú tagja.

Jogszabálymódosítást igényelnek azok a problémák, amelyek miatt az európai felsőoktatás legtekintélyesebb nemzetközi minőségbiztosítási szervezete, az ENQA idén januárban felfüggesztette a MAB teljes jogú tagságát - derült ki a testület tegnapi közleményéből. A MAB szerint a tagoknak ötévente nemzetközi értékelésen kell bizonyítaniuk, hogy megfelelnek a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek. A szervezet szerint azonban a 2008-as megfelelés után a 2013-as értékelés "nem teljes megfelelést" állapított meg, így a MAB átkerült a "teljes jogú tag felülvizsgálat alatt" kategóriába. Utóbbi intézkedést az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem értelmezte felfüggesztésként, szerintük a MAB továbbra is az ENQA teljes jogú tagja, és csupán az MSZP próbál "ilyen technikai kérdésekből" nemzetközi botrányt beállítani. Mint beszámoltunk róla, a szocialista Hiller István adott először hírt az akkreditációs bizottság januári felfüggesztéséről, amelyet a politikus szerint a tárca tudatosan titkolt el a felsőoktatási felvételi jelentkezések leadásának február 15-i határideje előtt.

A MAB közleménye másban is eltér a minisztérium álláspontjától. A felsőoktatási testület szerint az ENQA 2013-as értékelése két fő ponton állapított meg nem teljes megfelelést: a függetlenség és finanszírozás esetében. Mindkét elem "orvoslása" kívül áll a MAB hatáskörén, jogszabálymódosítást igényel - tette hozzá a szervezet. Az Emmi szerint viszont a MAB függetlenségét a 2011-es felsőoktatási törvény garantálja, és a kormány "semmiféle módon" nem sértette meg a szervezet függetlenségét és nem helyezte kormányirányítás alá a szakértői testületet, mint fogalmazta, "ezzel ellentétes konkrétumot senki nem tud felmutatni". A felsőoktatási törvény azonban éppen elég konkrétumot szolgáltat: 2011 óta már nem a testület választja saját elnökét, hanem a kormány, és a tagság több, mint felét is ők delegálják, akiket indoklás nélkül vissza is hívhatnak.

A finanszírozással kapcsolatban a tárca szerint az ENQA azt nehezményezte, hogy a 2013-ra biztosított támogatás második félévre vonatkozó részét november elején még nem utalták át a szakértői testület számlájára. Mivel azonban a támogatást a MAB kérésére negyedéves, utólagos elszámolás rendszerében használták fel, "teljesen természetes, hogy november elején legfeljebb az október folyamán benyújtott harmadik negyedéves elszámolásnak megfelelő összeg átutalása történhetett meg" - tette hozzá az Emmi. Bár a MAB két év türelmi időt kapott a nemzetközi szervezettől a szükséges változtatásokra, információink szerint ezek hiányában az európai diplomák kölcsönös tagállami megfeleltetésében is gondokat okozhat a felfüggesztés. Ugyanis a rendszerben való részvétel feltétele éppen a teljes jogú ENQA-tagság, mivel ez a szervezet igazolja az adott tagállamban kiadott diplomák minőségi követelményeinek meglétét.

                                    PSZ: az iskola nem kampányterep
A pártok a kampány során se direkt, se indirekt módon ne használják fel a nevelési-oktatási intézményeket, az ott lévő gyermekeket és alkalmazottakat - erre szólította fel a választásra készülő pártokat a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A szervezet szerint az alkalmazottak még közvetett módon sem kényszeríthetők színvallásra arról, hogy melyik pártot preferálják a választásokon. A PSZ egyúttal arra is felhívta a köznevelési dolgozók figyelmét, hogy a munkahely nem lehet színtere a politikai nézetek terjesztésének sem a kollégák, és főleg nem a gyermekek között. Mint megírtuk, a választási jogszabályok elvileg nem zárják ki az iskolákban való kampányolás lehetőségét.