Döntöttek - nem sétálhat Timosenko Harkivban

Elutasította Julija Timosenko bebörtönzött ukrán exkormányfő kérelmét kedden az illetékes harkivi bíróság arra vonatkozóan, hogy enyhítsenek fogva tartásának körülményein, így például időnként kapjon kimenőt a városba.

Timosenko még tavaly december végén kérelmezte a kacsanyivi büntetés-végrehajtási intézettől, hogy változtassanak fogva tartásának rendjén. Ezt ügyvédje, Szerhij Vlaszenko szavai szerint bármelyik elítélt kérelmezheti, ha letöltötte büntetése egyharmadát. A könnyítéssel egyebek mellett Timosenko engedélyt kapott volna arra, hogy időnként kimehessen a városba.

A kacsanyivi női börtön képviselői január 17-i ülésükön elutasították az ellenzéki politikus kérelmét. A bíróság helybenhagyta a börtönbizottság döntését, kimondva, hogy szabályosan és a törvényeknek megfelelően hozta meg elutasító határozatát. 

A bíró közölte, hogy Timosenko leghamarabb egy év múlva kérelmezheti újra fogva tartási körülményeinek enyhítését. A döntés még nem jogerős, hét napon belül megfellebbezhető. A védelem máris jelezte, hogy fellebbezést készül benyújtani. 

Julija Timosenkót 2011 októberében ítélték hét év börtönre hivatali visszaélés vádjával, amiért 2009-ben miniszterelnökként a mostani kijevi vezetés szerint Ukrajna számára rendkívül előnytelen gázmegállapodást írt alá Oroszországgal. Az előzetesből 2011. december 30-án szállították át a kelet-ukrajnai Harkiv környéki kacsanyivi női börtönbe, 2012. április 20. óta pedig fogva tartottként a harkivi vasutas kórházban kezelik gerincpanaszai miatt.

Szerző

Brit öngyilkos merénylő robbanthatott Aleppóban

A brit elhárító szolgálatok értesülései szerint brit állampolgárságú terrorista hajthatott végre öngyilkos merényletet a múlt héten a szíriai Aleppóban.

A BBC keddi beszámolója szerint az ügyet vizsgáló brit titkosszolgálati szakértők helytállónak tartják a Szíriában harcoló egyik dzsihadista szervezet, az al-Kaida terrorhálózattal kapcsolatban álló an-Nuszra Front közlését a brit öngyilkos merénylőről.

Az an-Nuszra Front bejelentése szerint egy Abu Suleiman al-Britani nevű brit merénylő hajtott végre robbantásos támadást az aleppói börtönnél múlt héten csütörtökön. A szíriai felkelők akkori állítása szerint a börtönből 300 dzsihadista fogoly szabadult ki a robbantás után, de a szíriai kormány ezt cáfolta. 

A brit elhárítás úgy tudja, hogy Abu Suleiman al-Britani a dél-angliai Sussex megyében lakott, mielőtt Szíriába ment volna. 

A merénylő egy robbanószerrel megrakott teherautóval hajtott az észak-szíriai város börtönéhez, és ott felrobbantotta a járművet.

Brit állampolgár külföldön legutóbb 2003-ban hajtott végre öngyilkos merényletet: akkor a Gázai övezetben követett el ilyen támadást egy brit merénylő. Szíriában a polgárháború kitörése óta ez az első robbantásos merénylet, amelyért a hatóságok gyanúja szerint brit támadó a felelős.

A 2005 júliusában Londonban elkövetett, 52 emberéletet kioltó öngyilkos merényletsorozat négy tettese is brit állampolgár volt.

A brit terrorelhárító szolgálatok becslése szerint a Szíriában harcoló felkelők tíz százaléka európai. Az elhárítási szakértőket brit sajtóértesülések szerint egyre inkább aggasztja az a lehetőség, hogy a szíriai háborút megjárt európai fegyveresek hazatérve terrorcselekményeket követhetnek el.

A The Daily Telegraph című tekintélyes brit konzervatív napilap nyugati hírszerzési forrásokat és az al-Kaida egy dezertőr tagját idézve a minap azt írta, hogy terrorcselekményekre kapnak kiképzést a Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje ellen harcoló britek és más nyugati állampolgárok az al-Kaidától.

A lap forrásai szerint a nyugatiakat kiképzik egyebek mellett autóba rejtett pokolgépek összeállítására és felrobbantására, öngyilkos merényletekhez használatos, robbanószerrel töltött mellények készítésére, utána hazaküldik őket, azzal az utasítással, hogy alakítsanak új terrorsejteket és hajtsanak végre merényleteket.

A lap által megszólaltatott egykori al-Kaida-tag elmondta: Szíriában találkozott brit, francia és amerikai dzsihadista harcosokkal, akik már arról beszéltek, hogy Európában vagy az Egyesült Államokban hol fognak pokolgépes vagy öngyilkos merényleteket elkövetni.

A The Daily Telegraph által idézett brit elhárítási források szerint ötszázra becsülhető azoknak a briteknek a száma, akik Szíriába utaztak harcolni az Aszad-rezsim ellen.

Szerző

Tovább kell vizsgálni a Benes-dekrétumokat

Az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága kedden Brüsszelben megállapította, hogy a Benes-dekrétumok rendelkezései a mai napig a szlovák jogrend részét képezik, ezért további vizsgálatukra van szükség - tudatta közös nyilatkozatban Mészáros Alajos szlovákiai magyar néppárti, valamint Szájer József és Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő.

Megjegyezték, ez az első uniós szintű jogi dokumentum, amely mindezt kimondja. 

Az EP petíciós bizottsága tavaly úgy határozott, hogy kikéri a jogi bizottság véleményét a Benes-dekrétumok ügyében. A jogi szakbizottság hosszas vizsgálódás után készítette el a most elfogadott szakvéleményét. 

A dokumentum a három magyar EP-képviselő szerint fontos hivatkozási alapként szolgál: bár nem minden pontja egyértelmű, bíráló észrevételeket tesz a Benes-dekrétumok kapcsán, és kimondja, hogy azok a mai napig a szlovák jogrend részét képezik, ezért további vizsgálatok kívánatosak. 

A szakbizottság ülésén részt vett Jaroslav Paska, a Szlovák Nemzeti Párt EP-képviselője, aki sikertelenül próbálta levetetni ezt a pontot a napirendről, és meghiúsítani a szavazást.

Mészáros Alajos szerint az elfogadott szakvélemény olyan elemzésen alapuló dokumentum, amely irányt mutat a további feladatokhoz.

Szájer József, a néppárti EP-frakció alelnöke leszögezte: a magyarországi és a határon túli magyar képviselők közösen dolgoznak tovább annak érdekében, hogy az ügyben fennálló vita mihamarabb lezáruljon.

Bagó Zoltán szerint a labda most újból a szlovák közigazgatás térfelén pattog, hiszen Szlovákiának, mint EU-tagállamnak kötelessége a jogi ellentmondást feloldani és a diszkriminatív részeket a szlovák jogrendből kiiktatni.

Szerző