Közelkép-Semmi különös, mégis jó

Újra és újra rácsodálkozom az Erkel Színház közönségére. Csaknem olyan, mint egy ország-keresztmetszet. Gyerek ugyanúgy jön, mint aggastyán, magasan kvalifikáltabb éppúgy, mint szerényebb végzettségű, jövedelmű. És érkeznek vidékről is.

Többségük öltözködéssel is megadja a módját, ünneplőbe bújva jelezve, hogy fontos esemény ez neki. A drágább jegyek miatt a Magyar Állami Operaházban már lassan többségben lesznek a farmeros külföldi turisták, de az Erkelbe zömében honfitársaink járnak.

A népszínházi jelleghez igazán szerencsés egy Szerelmi bájital előadás, Donizetti iramló, könnyed, de taszító érzelmességbe soha nem tévedő dallamai mindenki számára vonzóak. Nem premierről, nem kiemelt vendégművésszel megtartott, hanem hétköznapi széria előadásról van szó, Palcsó Sándor konvencionális, nem különösebben ötletdús, de működőképes rendezéséről.

Elengedhetetlen hozzá egy áradó hangú és áradó lelkű tenor, ez adott Balczó Péter személyében. Az tetszik az alakításában, hogy mer a szerepének megfelelően tébláboló, magában bizonytalan, gyámoltalan parasztfiú lenni, nem esik bele a tenor betegségbe, nem akar kapásból, hű de nagyon ellenállhatatlan macsónak mutatkozni.

Eljátssza, hogy az előadás végére válik olyanná, hogy tényleg bele lehet szeretni, bár ebben azért ludas egy hirtelen jött, kiadós örökség is. Váradi Zita kevésbé hiteti el, hogy minden férfi őutána sóvárog.

Túl sok a manír, kevesebb a tüzes nőiesség. A kis Gianette-ként Zavaros Eszter csábos, és pletykára hajlamos. Szüle Tamás komikusan furfangos kuruzsló, Molnár Levente nagyzolóan melldöngető udvarló. Kocsár Balázs kedvvel, lendülettel vezényli a zenekart.

Nincs szó nagy előadásról, fokozhatatlan teljesítményekről. Csak valahogy az a sokféle ember az Erkel Színházban jól érzi magát.

Szerző
Frissítve: 2014.02.11. 21:08

Tiltakozó kutya

Publikálás dátuma
2014.02.12. 06:45
Meghökkentőek a tárlat képei FOTÓ: MTI/MOHAI BALÁZS
 A vasfüggöny leomlása, majd a Szovjetunió darabjaira hullása után semmi sem maradt a régiben. Tudja és érzi ezt a Moszkvába élő Oleg Kulik, a szibériai Blue Noses csoport és a horvát Josip Vaništa is, akiknek sarkos véleménye van a változásokról. Erről mesél a Ludwig Múzeum Átmenet és átmenet című kiállítása.

A békésnek korántsem nevezhető horvát és orosz valóság áll az Átmenet és átmenet nem túl eredeti címet viselő kiállítás fókuszában, a Ludwig Múzeumban.

Akárcsak a keleti térség más részein is, a helyzet az említett két államban szintén zavaros volt. Horvátországban hiába kiáltották ki a függetlenséget, egy véres polgárháború évekre megbénította a polgárok életét. Az oroszok kezdeti optimizmusát is letörték:  a gazdaság a kilencvenes években lejtmenetbe kapcsolt, míg az új politikai vezetés kísértetiesen hasonlított a szovjet időkre.

A Ludwig Múzeum tárlatán látható bizarr és nyers fotók, montázsok, videók szürreális, de pontos képet nyújtanak a két ország gazdasági, társadalmi és politikai változásairól. Nem árt azonban lelkileg felkészülni, mielőtt jegyet váltunk erre a furcsa, de tanulságos "utazásra".

A kilencvenes évek eleji horvátországi helyzetképről a Karlovácon született Josip Vaništa számol be, meglehetősen ironikus módon. Módszere egyszerű: korabeli heti- és napilapok újságcikkeiből vág ki fotókat, címeket és hirdetéseket, melyeket fehér színű, A4-es lapokra ragaszt.

Így kerül egymás mellé egy horvát szépségkirálynő-választás és egy buszmegállóban fagyoskodó tömeg, az ütni készülő Mike Tyson bokszvilágbajnok és egy, a harcok során szétlőtt falú ház vagy egy lakodalmas kocsikázásról szóló hirdetés és pár magányosan álló, felgyújtott autó.

A sokkolás helyett humorral üzen a Szibériából érkezett Blue Noses csoport. A két alapító, Vjacseszlav Mizin és Alekszandr Saburov 1999-2000 szilveszterén az esetleges apokalipszistól tartva földalatti atombunkerbe költözött. Ekkor hozták létre a Kék orrok névre hallgató csapatukat, és készítettek tizenegy humoros videó alkotást, melyekkel az orosz hétköznapokra, a művészetre és a politikára reflektáltak.

A videók szándékoltan alacsony költségvetésűek voltak, némelyeket igénytelen szobabelsőben, másokat egy konyhában vettek lencsevégre. Az egyik oktatófilmekre hajazó kisfilmben Mizin és Saburov vidám hangulatban mutatja be milyen szórakoztató is vodkát vedelni, parodizálva ezzel az iszákos embert, az untig ismert orosz sztereotípiát.

De persze komolyabb témák is előkerülnek. Az egyik etűdben a kétfős csapat hősiesen száll szembe az orosz maffiával, míg egy másikban bemutatja, milyen is lesz, mikor Moszkva nagy ellenfele, Washington elbukik. Utóbbit műanyagrakétákkal, Tom és Jerry, Elvis Presley és George W. Bush álarcokkal demonstrálva.

Ha a látogató azt hiszi, hogy ezek után már nem lehet meghökkenni, akkor téved. A kiállítás igazi húzóneve az 1961-ben, Kijevben született Oleg Kulik, aki sokkolásban nem ismer határt. 1986 óta él Moszkvában, és eleinte plexiből készült műalkotásokkal jelentkezett, de igazán a kilencvenes években vált hírhedtté, amikor elindította az állatias, úgynevezett zoofrenikus ciklusát.

Kulik többször is "átalakult" kutyává, először a moszkvai Geljman Galéria bejáratánál vetkőzött le teljesen, hogy aztán négykézláb, pórázzal a nyakán rémisztgesse a járókelőket. Kulik a "Mérges kutya, avagy a magányos Cerberus őrizte utolsó tabu" című rendhagyó performanszával az értékeiből kiábrándult orosz embert akarta megjeleníteni.

Előadása olyan sikeres lett, hogy egyből beírta magát a nevesebb orosz akcióművészek sorába. Egy másik alkalommal a zürichi Kunsthaus előtt játszotta el újra a kutyát, harcolva azért, hogy a művészetből mások ne hozzanak létre anyagi értéket. Kulikot letartoztatták, egy éjszakára börtönbe került.

A Ludwigban az animális videók mellett megtekinthető még Kulik szürrealista Az Orosz című képsorozata is, mely az átmenetnek állít görbe tükröt. A fotókon tüzelő kutyák, ortodox templomok, betonépületek és kies, havas tájak jelennek meg a meztelen Kulikkal együtt, a teljes zűrzavar állapotát mutatva.

A magamutogató művész a jelenlegi kiállítás sajtótájékoztatóján megjegyezte, hogy bár régen Oroszországban az élet nehéz volt, mégis mindenki nevetett. Amióta viszont színre lépett Putyin, az élet egyre könnyebbé vált, de már korántsem olyan vidám, mint régen.

Frissítve: 2014.02.11. 21:01

Az új kabinet is dönthet Paksról

Publikálás dátuma
2014.02.12. 06:01
kormány nem hallgatott meg egyetlen kritikát sem – így hatástalan maradt az LMP-s képviselők akciója is FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Indoklás nélkül felbonthatja a paksi atomerőmű építéséről kötött magyar-orosz paktumot a következő kormány. A hozzá kapcsolódó szerződéseket, például a finanszírozási megállapodást azonban külön kell majd kezelni, mert be nem tartásuk kártérítési kötelezettséggel járhat. Az Alkotmánybíróság is hozhat olyan döntést, amely a megállapodás felmondását eredményezheti. Népszavazást azonban egyes szakértők szerint már nem lehet kiírni a beruházás ügyében.

A következő kormánynak lehetősége lesz felmondani a paksi atomerőmű bővítésére az orosz Roszatommal kötött szerződést. A január közepén aláírt kétoldalú megállapodás egyik rendelkezése ugyanis kifejezetten lehetővé teszi a felmondást, anélkül, hogy a feleknek indokolniuk kellene, hogy miért döntöttek így. A felmondás a közléstől számított egy év múlva válik hatályossá, azon a napon a megállapodás megszűnik - tudtuk meg Valki Lászlótól. A nemzetközi jogász elmondta: más kérdés, hogy minden olyan további köz- vagy magánjogi szerződés, egyezmény – például a finanszírozásról vagy a kivitelezés különböző kérdéseiről –, amelyet a magyarok és az oroszok a kormányközi megállapodás alapján kötöttek, továbbra is hatályban marad. Vagyis attól, hogy a magyar kormány felmondja a januárban szignált alapdokumentumot, a hozzá kapcsolódó szerződések nem veszítik automatikusan az érvényüket. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy új magyar kormány egy ideig még „büntetlenül” állhat el a megállapodástól. Ezt követően viszont, ha ténylegesen elkezdődik a komoly tervező, előkészítő, netán beruházási munka, a felmondó kormánynak figyelemmel kell lennie döntésének súlyos anyagi következményeire, hiszen a további szerződések felbontása esetén a másik félnek komoly veszteségei keletkeznek, amelyeket meg kell téríteni.

Valki László hozzátette: elvben az is előfordulhat, hogy az Alkotmánybíróság a parlamenti képviselők negyedének az indítványára megvizsgálja, és az Alaptörvénybe ütközőnek találja a megállapodást. Ilyen esetben a kormánynak kötelessége lenne annak felmondása. Az Alaptörvényben ugyanis az áll, hogy a mindenkori magyar kormány – amíg az államadósság meghaladja a GDP ötven százalékát – nem vállalhat olyan kötelezettségeket, amelyek az államadósság további növekedéséhez vezetnek. Az új paksi reaktorok építése pedig becslések szerint 3000-5000 milliárd forintos kiadással jár, s az építkezéshez mintegy tíz milliárd euró (hozzávetőleg 3000 milliárd forint ) hitelt vesz fel az oroszoktól a kabinet, ami egészen biztosan növelni fogja az államadósságot.

Ami a népszavazás kiírását illeti, az Alaptörvény ezt valóban nem teszi lehetővé. Nem lehet ugyanis népszavazást tartani a „nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről” - jegyezte meg Valki lászló. Szakértők szerint azzal, hogy Áder János köztársasági elnök aláírásával "nemzetközivé" tette a szerződést, kútba eshet Együtt PM népszavazási kezdeményezésére. Az április elejére kiírt országgyűlés választásokon azonban áttételesen szavazhat a társadalom a beruházásról - vélik elemzők. A demokratikus ellenzéki pártok ugyanis - hatalomra jutásuk esetén - a szerződés felülvizsgálatát ígérik.

                                Együtt-PM: Drága lesz a paksi áram

Az Együtt-PM véleménye szerint a paksi bővítésre felvett hitellel Orbán Viktor "egy hatalmas devizaadós családot csinál az országból" — jelentette ki Scheiring Gábor tegnapi tájékoztatóján. Az ellenzéki politikus, független parlamenti képviselő szerint a legalább háromezer milliárd forintos hitelből épülő beruházással a miniszterelnök egymillió forintos sárga csekket küld minden egyes magyar családnak. Ráadásul terven felül újabb ezer milliárd forintra lehet még szükség a kiégett fűtőelemek tárolóinak kialakítására, mert Oroszország csak húsz évig fogja őrizni azokat.
Scheiring Gábor kitért arra is, hogy a paksi bővítés miatt körülbelül kétszeresére fog emelkedni az áram ára. Az Együtt-PM azt követeli, hogy minden, a témában készült számítást hozzanak nyilvánosságra — mondta. Véleményük szerint a paksi bővítés helyett inkább "fenntartható és igazságos rezsicsökkentésre" van szükség. Hangsúlyozta, hogy számításaik alapján a háromezer milliárd forintból több százezer új munkahelyet lehetne létrehozni az építőiparban és az energiaszektorban.

Gigabüntetést kaptak az LMP képviselők

Összesen 804 ezer forinttal csökkenhetik azoknak az LMP-s képviselőknek a tiszteletdíját, akik miatt a paksi erőmű bővítéséről szóló törvényjavaslat múlt csütörtöki név szerinti szavazása félbeszakadt. Ertsey Katalin és Szél Bernadett megafonnal szirénázott az ülésteremben, míg Schiffer András frakcióvezető egy Magyarország eladva és eladósítva, párttársa, Lengyel Szilvia pedig egy Nem leszünk orosz atomgyarmat feliratú transzparenst tartott fel eközben. Az ülésen akkor elnöklő Jakab István (Fidesz) kedden benyújtott indítványában azt kezdeményezi, hogy a Ház mind a négy képviselő havi tiszteletdíját csökkentse egyharmadával: Schiffer Andrásét 259 ezer, Ertsey Katalinét 220 ezer, Szél Bernadettét 174 ezer, Lengyel Szilviáét pedig 151 ezer forinttal.
Jakab szerint az LMP-s képviselők súlyosan megsértették az Országgyűlés rendjét, tekintélyét. Amikor pedig a renitens képviselőkről az ATV stábja Kövér Lászlót kérdezte, a házelnök azt mondta: „Mit lehet szólni ennyi idiótához?”

Economist: Gondok vannak Orbán ítélőképességével

A The Ecomomist Kelet-Európára szakosodott blogrovatában (Eastern approaches) megjelent írás szerint a paksi atomerőmű bővítéséről kötött megállapodással kapcsolatban a valós kérdés az, hogy az energiaiparon túl Magyarország milyen mértékben fordul kelet felé. Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő a brit lap szerint tárgyalt a Vnyesekonombank - az orosz külkereskedelmi bank - tulajdonában álló, gyenge lábakon álló Dunaferr acélmű megmentéséről is. A magyarországi választások előtt az ilyen megállapodások politikailag ésszerűnek bizonyulhatnak, nemigen enyhítik ugyanakkor a Kreml térségi szándékaival, valamint Orbán Viktor ítélőképességével kapcsolatos aggályokat - áll a The Economist blogjában.

Szerző