Másfél hónap maradt a holokauszt emlékév áprilisi, hivatalos nyitánya előtt a kormány és a zsidó szervezetek közötti, pattanásig feszült helyzet rendezésére. Pontosabban, mint az az elmúlt hetek-hónapok eseményeiből jól látszik, ez nem is csak az Orbán-kormány és a Mazsihisz pár ezer fős tagságának ügye, hanem az egész országé, még ha Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter a jelek szerint úgy is gondolja, hogy majd a tízmillió embert képviselő kormányzat megmondja, mi történt a zsidók családjaival, és erre hogyan kell emlékezni.
Az indulatok felfokozottságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy több "összeesküvés-elmélet" is született a Mazsihisz vasárnapi közgyűlése után a zsidó szervezet kormányfőnek írt leveléről. A levélben Heisler András Mazsihisz-elnök, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató és Tordai Péter, a budapesti hitközség vezetője a küldöttek által hozott döntésekről tájékoztatták a kormányfőt, aki - mint az a múlt heti Lázár János államtitkár által levezényelt zsidó kerekasztal ülése óta tudható - e kérdésről is egyszemélyben dönt. A Mazsihisz határozata szerint egyelőre nem vesznek részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain, nem működnek együtt a kormánnyal, amíg az Orbán-kabinet az elmúlt években negatív irányba fordult emlékezetpolitikai gyakorlatán nem változtat. Három dolgot kértek: állítsák le a Szabadság térre tervezett '44 -es emlékmű megvalósítását, továbbá a Sorsok Háza-projektet, valamint váltsák le a Veritas kutatóintézet éléről a deportálást "idegenrendészeti intézkedésként" emlegető Szakály Sándort.
Az Orbánt tájékoztató levélből ugyanakkor érthetetlen módon ez utóbbi "követelés" kimaradt. A levél nemcsak emiatt, hanem a sokak által "simulékonynak" tartott - már a megszólítás is "Igen Tisztelt Miniszterelnök Úr" - stílusa miatt is vitákat váltott ki, nem beszélve arról, hogy abban sehol még csak utalás sincs az emlékév esetleges bojkottjára. Többen emiatt gondolhatták úgy - a jobboldali média sulykolta is ezt az értelmezést -, hogy a Mazsihisz elállt a bojkottól és korábbi kemény kiállását feladva "kiegyezne" a kormánnyal.
A Népszava úgy tudja, a fenti három témában továbbra is kitart álláspontja mellett a zsidó szervezet, a vezetőség pedig mindenképpen tartani akarja magát a közgyűlés határozatához. Azt ugyanakkor a vezetés sem vitatja, hogy súlyos kommunikációs hibát követett el a levéllel, hiszen az alkalmas arra, hogy félremagyarázzák a szervezet szándékait. Úgy tudjuk szándékuk csupán az volt, hogy a helyzet jobbításának érdekében fenntartsák a párbeszédet a kormánnyal, illetve el akarják kerülni, hogy a Mazsihisz maga váljon kampánytémává.
A Mazsihisz "békülékenységét" többen annak tudták be, hogy a kormány talán azzal fenyegetőzött, hogy választási győzelem esetén "leírja" őket, és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) helyzetbe hozására törekszik majd (az EMIH nem bojkottálja az emlékévet). Viszont lapunk információi szerint a Mazsihisz vezetése nem aggódik emiatt. Egyrészt nem tudnak ilyen zsarolási kísérletről, másrészt úgy gondolják, a Mazsihisz nemzetközi beágyazottsága és hazai tekintélye lehetetlenné is tenné a "szervezetcserét".
Hivatalosan egyébként Heisler András Mazsihisz-elnök sem beszél bojkottról, inkább a párbeszéd lehetőségéről. Heisler a Sorsok Háza projektről azt mondta, nincs is szükség egy ilyen új intézményre. Levelükben ehelyett javasolták a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítását és a magyar-zsidó együttélést bemutató Együttélés Házának kialakítását (a névválasztás miatt tiltakozott a gyöngyösi zsinagógát ugyanezen a néven kiállítóhellyé és kulturális centrummá átalakítani javasoló Balázs József fideszes parlamenti képviselő).
Olvasást ajánl a történész a miniszternek
A Mazsihisz leveléről és a bojkott vagy nem bojkott kérdéséről Karsai László történész lapunknak úgy vélekedett: nincs szó meghátrálásról, a Mazsihisz csupán "szeretné megmenteni a politikai disputává silányodott, kampánytémává degradálódott holokauszt emlékévet". Az Orbánnak írt levélben szerinte a Mazsihisz ennek érdekében vázolt fel megoldási lehetőségeket "a történeti kérdésekben láthatóan tájékozatlan kormány számára, ha már maga erre képtelen".
Az emlékművel kapcsolatban - melynek tervét a levélben is elutasítja a Mazsihisz - Karsai jelezte: csak remélni tudja, hogy a kormány nem az átadás későbbi időpontra halasztásával próbálja "megoldani" a helyzetet. Úgy vélte, ez arculcsapása lenne a Mazsihisz közgyűlési határozatának és sok minden másnak is. Azt sajnálja ugyanakkor, hogy a Szakály-féle pont kimaradt az Orbánnak írt levélből. A történész megjegyezte: "a Mazsihiszt belekényszerítették ebbe a helyzetbe, miután vélhetően szilveszteri bódulatában a kormány meghozta az emlékműről szóló kormányhatározatát, amit csak tetézett Szakály Sándor nyilatkozata és az, hogy október óta Schmidt Mária nem hajlandó szóba állni a Sorsok Háza ügyében senkivel." Karsai arról, hogy vajon Balog Zoltán miniszter miért támadta a minap a Mazsihiszt, annyit mondott: "ha Balog Zoltán kicsit kevesebb Prohászka-szobrot avatna, akkor talán több ideje lenne a kamanyec-podolszki eseményekről nem történészi vitát kezdeményezni, hanem olvasni róla".