Az MTSZ száműzte a tenisztornát?

A Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) visszautasítja Márky Jenő állításait, melyek szerint a versenyigazgató által 1996 óta szervezett budapesti női tornát az MTSZ száműzte, ezért idén már Bukarestben bonyolítja le a salakpályás versenyt.

Az MTSZ szerint Márky állításaival szemben a szövetség többször is kezdeményezett tárgyalásokat arra vonatkozóan, hogy miként lehetne továbbra is Budapesten tartani a WTA-tornát. Annak fényében, hogy a torna joga magántulajdon, a végső döntést a tulajdonosnak - Márky Jenőnek - kellett meghoznia, minden további szereplőnek pedig tiszteletben kell tartania a döntését" - olvasható az MTI-hez szerdán eljuttatott állásfoglalásában.

A szövetség sajnálatosnak tartja, hogy Márky Jenő tavaly a selejtezőt teljesen, a párost pedig részben törölte, ezzel több magyar fiatal játékost megfosztva attól a lehetőségtől, hogy pályára léphessen. Szomorúnak tartja azt is, hogy a tornaigazgató még csak ajánlatot sem volt hajlandó meghallgatni a szövetség részéről, hanem saját döntése értelmében elvitte a versenyt Bukarestbe, ahol továbbra is versenyigazgató lesz.

Ezzel szemben Márky azt állítja, hogy a 2014-es verseny megrendezéséhez és népszerűsítéséhez szükséges semmilyen anyagi keret nem állt a rendelkezésére, így nem maradt más választása, mint lemondani a magyarországi helyszínt. 

A főszervező kifejtette, ha nem is annyit, mint Budapesten, de az új helyszínen is segíteni tud a magyar játékosoknak, és nem mondott le arról, hogy a verseny visszakerüljön Budapestre, de ahhoz "igazi szakmai és pénzügyi összefogásra van szükség, ahol a sportág érdekei állnak az első helyen."

Frissítve: 2014.02.12. 20:46

A vég nélküli átverés bemutatója

Publikálás dátuma
2014.02.13. 06:17
Főleg az idősebbeket tudják rávenni vásárlásokra FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Duplájára nőtt a panaszok száma a termékbemutatóval egybekötött vásárlásokkal kapcsolatban. Az eladók egyre kifinomultabb trükköket vetnek be, újabban például gyakran saját telephelyükön kötik meg az üzletet, így a vásárló nem gondolhatja meg magát 8 napon belül. Új szabály, hogy a rendezvény helyszínét idén már be kell jelenteni a jegyzőnek, de ez nem jelent szigorítást. A Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre nem nyilatkozik arról, hogy kíván-e lépni a fogyasztók védelme érdekében.

"Kihagyhatatlan ajánlat", "ingyen", "a bolti ár töredékéért", "garantált nyeremény"! Ilyen és ehhez hasonló szlogenekkel csábítják a vásárlókat a különböző áru- és termékbemutatókra szakosodott cégek, amelyek működésével kapcsolatban egy év alatt csaknem duplájára, 625-re nőtt a panaszok száma a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál - tudtuk meg Fülöp Zsuzsanna szóvivőtől.

A termékbemutatókat szervező vállalkozások rendkívül változatos és egyre agresszívabb kereskedelmi technikákkal, lelki nyomásgyakorlással törekednek a vásárlók behálózására és nem idegenkednek a tudatos megtévesztéstől sem.

Hallani arról is, hogy az ingyenes étkezéssel, kulturális programokkal - városnézés, buszos kirándulás, tárlatvezetés, stb. - egybekötött bemutatókon, a kutyafuttában letudott programot követő előadás idejére bezárják az ajtókat azt az érzést keltve a fogyasztóban, hogy nem távozhat vásárlás nélkül.

Ez a magatartás a 2008. évi, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alapján ez az értékesítési módszer kimeríti a vásárlók tudatos megtévesztésének tényállását. A cégek már sokszor a promóciós szórólapok, hirdetések szövegével is törvényt sértenek, hiszen a jogszabályok például tiltják annak valótlan állítását, hogy a termékek alkalmasak betegségek, vagy az emberi szervezet működési zavarainak a gyógyítására.

Tapasztalatok szerint az ilyen típusú "szolgáltatásokat" szervezők elsőszámú célpontjai továbbra is az egyedülálló, idős, kiszolgáltatott emberek, akik több egészségügyi problémával, ám sok szabadidővel rendelkeznek, és jóhiszeműségükben könnyebben válnak "ügyféllé", áldozattá.

Idén január elsejétől életbe lépett egy új szabály, miszerint a cégek kötelesek bejelenteni a székhely szerint illetékes jegyzőnél, hogy hol és mikor tartanak bemutatót, ám mint Nánási Évától, a Jegyzők Országos Szövetségének elnökétől megtudtuk, az adminisztratív, nyilvántartásba vételi kötelezettségen kívül nincs törvényi felhatalmazásuk háttérellenőrzéseket lefolytatni, vagy kezdeményezni egyes bemutatók betiltását.

Márpedig nyilvánvaló: az, hogy a jegyzők a bejelentést mérlegelés nélkül kötelesek tudomásul venni, legfeljebb az utólagos kontroll és a visszakereshetőség szempontjából jelent előrelépést, de alkalmatlan eszköz a vásárlók tudatos megtévesztésével tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot megvalósító termékbemutatók korlátozására, a fogyasztók preventív védelmére.

Ez ügyben legfeljebb a Nemzetgazdasági Minisztérium léphetne a szabályok átírásával, ám hiába kérdeztük tőlük, hogy terveznek-e a kötelező jegyzői bejelentésen túl szigorításokat, s hogy milyen intézkedéseket kívánnak bevezetni a vásárlókat megtévesztők ellenőrzésére. Múlt pénteken elküldött kérdéseinkre tegnapi lapzártánkig nem válaszoltak.

Így maradhatnak az átverések, amit viszont egyre kifinomultabban csinálnak. Mint például Fülöp Zsuzsannától megtudtuk, gyakori, hogy a cégek a saját telephelyükre szervezik a termékbemutatókat, amellyel a vásárlás a jogszabályok szerint már nem minősül üzleten kívül kötött szerződésnek.

Ez azért hátrányos a fogyasztóknak, mert ha üzleten kívül vásárolják meg a terméket, akkor az távvásárlásnak minősül, vagyis 8 munkanapon belül elállhatnak tőle. Az igaz, hogy a legtöbb probléma ezen jog érvényesítéséből adódott idáig, de ha a cég székhelyén ütik nyélbe az üzletet, akkor már egyáltalán nem gondolhatja meg magát a fogyasztó.

A szóvivő szerint a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan az árubemutatók elsősorban a magasabb árkategóriát képviselő termékek bemutatására fókuszálnak, amelyek 2013-ban többnyire hűtő-fűtő-légtisztító berendezések, vízszűrő, illetve -tisztító készülékek, továbbá infralámpák, masszázsfotelek, különböző mágnesterápiás eszközök, valamint edénykészletek voltak.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által végzett 173 vizsgálatból tavaly 118-ban tártak fel törvénysértéseket. Ez csaknem 70 százalékos arány.

Inkább ne hívják a 112-t!

Publikálás dátuma
2014.02.13. 06:15
Kevesen ismerik az unióban a 112-es segélyhívót, de Magyarországon még bevezetni sem sikerült az egyesített vonalat FOTÓ: VAJDA
Az Európán belül bárhonnan bármikor ingyenesen hívható 112-essegélyhívószám megismertetésére tájékoztatási kampányt javasol az unió tagállamainak az Európai Bizottság. Magyarországon legutóbb tavaly év végére ígérték, hogy végre működésbe lép az egységes segélyhívó rendszer, de, hogy megtörtént volna, annak semmi nyoma.

Bár évek óta folynak erőfeszítések a 112-es segélyhívószám megismertetésére, továbbra is csak az uniós polgárok fele van tisztában ezzel a lehetőséggel, ezt állapítja meg az Eurobarométer egyik kutatásának nemrég közzétett eredménye.

Ezért Neelie Kroes, a bizottság digitális ügyekért felelős tagja levelet írt a tagállamok kormányainak, hogy tegyenek további tájékoztató lépéseket. A 112-es számot az Európa Gazdasági Közösség Tanácsának határozata alkotta meg még 1991-ben - lényegében az amerikai 911 mintájára.

Magyarországon több, mint húsz éve van napirenden az egységes segélyhívó rendszer kialakítása. A már élő 112-es számmal kapcsolatban számos kifogást fogalmazott meg az ombudsman.

A Belügyminisztérium a hibák korrigálását ígérte, ám az eddig füstbe ment tervek gyanakvásra adnak okot. Csak példaként: 2012-ben 2013 áprilisára, 2013. májusában az év végére ígérték, hogy a 112-es végleg átveszi a 104-es, 105-ös és 107-es segélyhívó szerepét.

Szabó Máté éles kritikával illette a 112-es magyarországi működését. Állítása szerint a központi szám - ez a rendőrségen csöng - sok esetben inkább hátráltatja, semmint segíti a mentéseket.

Az alapjogi biztos komoly problémaként emelte ki, hogy a hívások a megyei rendőrségi ügyeletekhez futnak be, ám miután az esetek jelentős részében nem bűncselekmények miatt telefonálnak a segélykérők, az ügyeletesek sokszor nem tehetnek mást, mint hogy átkapcsolják a segítségre szorulókat a mentőkhöz vagy a tűzoltókhoz, amivel értékes időt veszítenek.

További problémaként emelte ki, hogy a rendőrök gyakran magánbeszélgetésekre használták a 112-es vonalat, illetve, hogy nem egy ügyeleten semmilyen idegen nyelven nem beszélnek, és többször előfordult, hogy a diszpécserek kommentár nélkül kapcsolták tovább a segélykérőket, ha angolul vagy németül szóltak bele a telefonba.

Most viszont felszámolják a megyei ügyeleteket is, és minden hívás két helyre, Miskolcra vagy Szombathelyre fog befutni, ahol nagyjából 500-500 ember foglalkozik majd a segélykérésekkel. Az ő feladatuk lesz, hogy továbbítsák az információkat az illetékes egységekhez.

Göndör László, a 112 projekt vezetője tavaly májusban azt közölte: hamarosan társadalmi kampányt indítanak, hogy az állampolgárok megismerjék a 112-es hívószámot és a használatát. Ez sem történt meg.

Egy korábban a 112-es központban dolgozó rendőr szerint hamarabb kaphat segítséget az, aki elmenti telefonján a legközelebbi kapitányság (ügyeletének) számát, és sürgős esetben azt hívja, illetve a hagyományos - 104, 105, 107 - számokat .

Szerző