Több ezer embert vettek őrizetbe törvénytelenül Oroszországban

Az utóbbi három évben több mint 4600 embert vettek őrizetbe vagy tartóztattak le jogtalanul Oroszországban - közölte Jurij Csajka legfőbb ügyész szerdán az orosz törvényhozás alsóházában.

"Emberek ezrei ülnek évekig törvénytelenül (börtönben)" - ismerte el a vádhatóság vezetője. Összesen 14 261 ember ellen indítottak törvénytelenül büntetőeljárást - tette hozzá Jurij Csajka, aki arról nem beszélt a parlament előtt, hogy a majdnem 15 ezer orosz állampolgárnak sikerült-e elérnie, hogy felmentsék. Arról sem volt szó a beszámolójában, hogy a rendőrség és a nyomozóhatóság, valamint az ügyészség azon munkatársait felelősségre vonták-e, akik jogellenesen indítottak büntetőeljárást.

A lenta.ru orosz független hír-és elemző portál megjegyzi, hogy 2008-2012 között, amikor Dmitrij Medvegyev jelenlegi miniszterelnök töltötte be az államfői posztot, a hatóságok arra törekedtek, hogy csökkentsék a fogva tartottak számát. Ennek érdekében hozták akkoriban azt az intézkedést, amely szerint a gazdasági bűncselekményekkel megvádolt üzletembereket nem lehetett őrizetben tartani.
A szövetségi büntetés-végrehajtási szolgálat adatai szerint idén február elsején 113 ezer ember volt fogdákban, amelyekben az előzetes letartóztatásban lévőket őrzik.

Valerij Borscsov orosz jogvédő rossz véleménnyel van az orosz rendőrökről. Szerinte ha valaki gyanús számukra, nem fárasztják magukat azzal, hogy bizonyítékokat keressenek az illető bűnösségére, hanem letartóztatják. A nyomozók, akikhez az ügyek kerülnek, ugyanígy dolgoznak. Akkor is folytatják a vizsgálatot, ha látják, hogy a letartóztatás törvénytelen volt. Azokat pedig, akik hosszú időt töltöttek el az előzetesben, általában nem mentik fel.

Marija Kannabih jogvédő, az orosz végrehajtó hatalom ellenőrzésére létrehozott Társadalmi Kamara tagja a Business FM rádiónak nyilatkozva úgy vélte, hogy kollégái többségének bizonyára meglepetést okoztak a Jurij Csajka által ismertetett adatok Hozzátette: nem tudni, mi az oka a bejelentésnek, de nagyon örülnek az ilyen közléseknek, különösen, ha azok a legfőbb ügyész szájából hangzanak el.

Hazai és nyugati jogvédők hevesen bírálják az orosz igazságszolgáltatást a korrupció és a visszaélések miatt, illetve a hatalom ellenfeleinek elhallgattatása céljával, politikai okokból született ítéletek okán.

Szerző

Olaszország - Enrico Letta új kormányprogramot mutatott be

Nem hajlandó lemondani és folytatja a kormányzást Enrico Letta olasz miniszterelnök, aki szerda esti sajtótájékoztatóján bemutatta az általa vezetett kormánytöbbség új programját.

Az Impegno Italia (Olaszország elkötelezettsége) nevű intézkedéscsomag új paktumot jelent a kormánykoalíció pártjai között a megkezdett gazdasági reformok folytatására - hangsúlyozta Enrico Letta.
Kijelentette, hogy minden híresztelés és politikai nyomás ellenére nem távozik és nem adja át a székét senkinek. “Tavaly áprilisban drámai helyzetben vállaltam a kormányzás felelősségét, és ehhez tartom magam!” - mondta.
Enrico Letta hozzátette, annyian megpróbálták már eltávolítani, hogy eddig kormánya "minden egyes napja az utolsónak tűnt", pártmanőverek miatt pedig nem távozik.

A miniszterelnök félreállítását saját pártja, a balközép Demokrata Párt (PD) reformszárnya kezdeményezte, mely Enrico Lettát a párt új főtitkárával, Matteo Renzivel akarta helyettesíteni. Ehhez támogatását adta a kormánykoalícióhoz tartozó Polgári Választás (Sc) is. Kormányváltást sürgetett a Confindustria olasz gyáriparos szövetség is. A miniszterelnök most az új kormánypaktummal válaszolt.

Enrico Letta kijelentette, nem igaz, hogy kormánya eddig tétlen lett volna. Arra emlékeztetett, hogy 2013 utolsó negyedévében Olaszország gazdasági növekedést mutatott fel és az államadósság hat év óta először csökkent. A kormány honlapján (governo.it) közölt program az ütemezett feladatokat tartalmazza, feltüntetve, hogy ezeket melyik tárcának mikorra kell teljesíteni. Enrico Letta hozzátette, most a kormánypártokon a sor, hogy eldöntsék, továbbra is támogatják-e őt vagy sem. "Kormányom a reformok megvalósításával fejezi be munkáját, aki át akarja venni a helyemet, mondja ki, és vállalja ennek felelősségét" - fogalmazott.

Enrico Letta és Matteo Renzi szerdán találkozott egymással. "Őszintén és egyenesen elmondtuk egymásnak véleményünket" - számolt be Letta a megbeszélésről.
Matteo Renzi úgy reagált, a PD csütörtöki vezetőségi ülésén válaszol Lettának.
Egyelőre tehát elmaradt az Enrico Letta és Matteo Renzi közötti stafétaváltás. Elemzők szerint minden abba az irányba mutat, hogy Renzinek kellene átvennie a kormányzást. Enrico Letta ellenállása tovább komplikálja a belpolitikai helyzetet és feszültté is tette a miniszterelnök és a kormányt vezető PD viszonyát.

Giorgio Napolitano olasz államfő a héten Renzivel és Lettával is egyeztetett, majd azt mondta, a PD kezében van a döntés. Szerdán az államfő kizárta az előre hozott választásokat.
"Renzi merészsége és Letta tapasztalata ütközött egymással" - írta a PD-hez közel álló La Repubblica.it hírportál. "Letta odaragadt a miniszterelnöki székhez és párbajra hívta Renzit" - kommentálta a Berlusconi család birtokolta Il Giornale honlapja. A SkyTg24 hírtelevízió szerint vihar előtti csend érezhető és a politikai vihar a PD csütörtöki ülésén fog kirobbanni.

Szerző

Árthat Svájc adósminőségének konfliktusa az EU-val

Svájc államadós-profiljának és növekedési kilátásainak is árthat, ha az ország konfliktusba keveredik az Európai Unióval az EU-állampolgárok bevándorlásának korlátozásáról megtartott svájci népszavazás nyomán - állapították meg szerdai értékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.

A hétvégi referendumon a szavazók 50,3 százaléka voksolt arra, hogy Svájc állítsa vissza az EU-tagokkal szembeni bevándorlási kvótarendszert.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő szerdai elemzése szerint máris az EU részéről várható ellenlépések lehetőségére utal, hogy a héten felfüggesztették a svájci közmű-szolgáltatási rendszer EU-piaci integrációjáról folytatott tárgyalásokat.
Ha az EU megtorló lépései érzékelhető negatív változásokat eredményeznek a Svájccal fennálló jelenlegi egyezményrendszerben, az hatással lehet Svájc mint szuverén adós, valamint a svájci bankok és vállalatok adósprofiljára - áll az elemzésben.

A hitelminősítő szerint a legnagyobb makrogazdasági károkat az okozhatja, ha szűkül a svájci bankok és vállalatok hozzáférése az EU-piacokhoz, bár hozzáteszik: a cég alapeseti előrejelzésében ez a fejlemény nem szerepel.
Kiemelik ugyanakkor, hogy a svájci export 55 százalékát az uniós piacok vették fel tavaly, így ha az ország a jövőben csak korlátozottan férne hozzá az EU egységes piacához, az hatást gyakorolna a svájci gazdaság növekedési kilátásaira. A Fitch Ratings közölte: várakozása szerint a svájci gazdaság növekedési üteme az idén 2,1 százalékra gyorsul, és ebben része lesz az EU-ban kezdődött gazdasági kilábalásnak.

Az EU-hoz fűződő viszony bizonytalanná válása hosszú távú beruházási tervek végrehajtásának halasztásához is vezethet. A bevándorlási kvótarendszer visszaállítása valószínűleg a magánszektorbeli fogyasztást is gyengítené, márpedig Svájcot a hazai kereslet segítette át a globális pénzügyi válságon és az euróövezet válságain - hangsúlyozza a Fitch Ratings.
A hitelminősítő szerint a kvótarendszer visszaállítása negatív lenne a magasan képzett külföldi munkaerőtől függő svájci vállalatok, például a gyógyszeripari cégek számára is, ami közép- és hosszú távon szintén csökkentheti Svájc gazdasági növekedési potenciálját.

Hasonló megállapításokra jutottak szerdai elemzésükben a Commerzbank közgazdászai is. A bankcsoport szakértői Londonban ismertetett helyzetértékelésükben közölték: számításaik szerint ha a lakossághoz mért nettó bevándorlás a jelenlegi évi 1 százalékról 0,3 százalékra csökken, az háromnegyed százalékponttal csökkentheti a svájci gazdaság potenciális növekedési ütemét, tekintettel arra, hogy a külföldi munkavállalók termelékenysége nem marad el sokkal a svájci állampolgárokétól.

A Commerzbank kimutatása szerint az elmúlt években Svájcban letelepült bevándorlók 45 százalékának volt felsőfokú végzettsége, miközben a hazai munkaerőn belül ez az arány 37 százalék körüli.
A svájci lakosság már most sem tudja ellátni a gazdaság munkaerőigényét, mivel a hazai munkaerő csaknem teljesen le van kötve: a munkanélküliségi ráta alig 3,2 százalék - áll a Commerzbank szerdai elemzésében.

Szerző