Robban a nőbomba

Ki ne szeretne összejönni évek múltán is a középiskola legjobb nőjével? És ki kockáztatná ezért az esküvőjét is? Az Osvárt Andrea, Simon Kornél és Szabó Simon főszereplésével mától látható Megdönteni Hajnal Tímeát kellemes meglepetés, nagyon is szórakoztató darab. A képre kattintva még több jelenetet nézhet meg a filmből!

Szép lassan mintha kezdene életjeleket mutatni a magyar filmgyártás. Éppen csak a pulzusát érezni, a lélegzetét nem, hiszen hol vagyunk még a havi legalább egy saját hazai premiertől, de 2014 elejére a Vajna-éra már ízelítőt adott abból, milyen filmekre szeretné, ha beülne a magyar.

Elsősorban persze az abszolút biztonsági játék, a vígjáték műfaja jöhet szóba, hiszen valahogy be kellene lapátolni a nézőket a kongó magyar termekbe is, ha ez egy amerikai szuperhősös filmnek, vagy a tizenkettő egy tucat-fajta romkomoknak minden héten sikerül.

Így kapott zöld utat a tavaly év végére érkező, a kritikusok által már látatlanban eltemetett, kissé félresikerült alibi-melegfilm, a Coming Out - amely mégis legalább 130 ezer nézőt érdekelt -, és a stílszerűen Valentin-napra időzített újabb romantikus komédia, a Megdönteni Hajnal Tímeát.

És a bárgyú címe ellenére semmi okunk utálni. Igaz, a 334 millióból forgott film nem is árul zsákbamacskát - pontosan arról szól, amit mond. Éppen kezd beütni az esküvő előtti pánik Dani életében, amikor a 15 éves érettségi találkozóján megtörténik az, amire kamaszként vágyott: becserkészi az osztály legjobb nőjét, a ma már menő fotómodell, szexbomba Tímeát, aki annak idején még azt sem tudta róla, hogy létezik.

Tímea is inkább fél lábbal kifelé áll a kapcsolatából, kapatosak is lesznek kicsit, majd valahogy letévednek az üres ruhatárba, és máris zeng a pár perces halleluja. Sajnos egyedül azzal nem számoltak, az osztály legnagyobb surmója, Bögöcs is megtalálta a ruhatárat, és a mobiljával felveszi az egész aktust.

Más sem hiányzik persze egy világhírű modellnek, és egy esküvőre készülő pasasnak, mint hogy a felvételt elküldje valami tévének. A korábbi autónepper, később a pornóbizniszt is kóstolgató Bögöcs azzal kezdi zsarolni Danit, hogy intézze el, hadd feküdhessen le akkor ő is Hajnal Tímeával. Dani a legjobb barátjával, a csajozómester Gáborral pedig indítja is a mobillopási akciót.

Mint érzékelhető, a reklámfilmesből most első nagyjátékfilmessé vált Herczeg Attila, valamint a Parát és a Mindenki boldog-at is jegyző Csurgó Csaba messze nem egyedit alkotott, de mégis hihetőt; a görcsmentes színészi játék, az ezerszer látott amerikai klisékből mégis életszerűvé préselt forgatókönyv elérik a könnyed szórakoztatást. Minden percre akad egy jó poén, egy meglepő helyzet. Ki emlékszik már a Nejem, nőm, csajom-ra, vagy az S.O.S szerelemre?

Mindez persze elsősorban a színészválasztás miatt működik mégis. Attól, hogy friss, még érdekes arcokat sikerült megnyerni. Annak ellenére, hogy a címszerepet alakító Osvárt Andrea már több éve figyelemreméltó nemzetközi hírnévvel büszkélkedhet, csak most kapott először nálunk főszerepet.

Simon Kornél az ártalmatlan lúzer, Dani szerepében a Társas játékból már ismert rezignált figurát hozza, szeretni valóan - és ott van Bögöcs, lényegében a film valódi főszereplője. A Moszkva tér Rojáljaként megismert, de már rendezőként is bizonyító, nagyképű szerepeiben is mindig szórakoztató Szabó Simon, aki trágár modorban végig narrálja a filmet.

Ott van még Gábor szerepében a kiváló Lengyel Tamás, aki olyan párost alakít az esküvőmentési akcióban szintén segédkező Jordán Adéllal, hogy öröm nézni, természetes játékukkal mintha tényleg egy valódi kapcsolat legfinomabb rezdüléseit mutatnák meg.

Annak feltehetően örülhetünk, hogy a címszerepet végül nem Vajnáné Palácsik Tímea kapta meg, de mintha Osvárt játékából hiányozna valami plusz energia. Mint egy játékszer, aki elvan azzal, hogy ide-oda rakosgatják. Miként a többi karakter mélysége sem meggyőző: jellgezetes, ám plakátvékony figurák, akiknek a múltjáról semmi nem derül ki, nem tudjuk, hogyan viselkedtek ezek a szereplők az oly meghatározó középiskolában.

Egyedül Bögöcs kiskorára szentelnek pár könnyű percet. És bár a poénok jól időzítettek, a tempó nem elég pörgős a történethez, mintha az alkotók attól féltek volna, hogy lemaradunk valamiről. Mindenesetre, még nem volt magyar mozi, amelynek címe ilyen sokszor elhangzott volna a művön belül. De főleg olyan film nem, amiben ennyiszer emlegették volna Vágó István nevét. De majd meglátják, nem csak azért, mert van benne valami.
(Megdönteni Hajnal Tímeát ****)