Enyhe tél, virágzik a hérics

Publikálás dátuma
2014.02.14. 12:54

Soha ilyen korán nem virágzott a Volgamenti hérics a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A fokozott védelem alatt álló növényflóra a szokásosnál két héttel korábban borult virágba - tájékoztatta Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója az MTI-t. A Volgamenti hérics a Dél-Tiszántúl egyik legritkább és legveszélyeztetettebb növénye, kizárólag a Körös-Maros Nemzeti Park területén található. A különleges növény a kipusztulás közelébe került, ezért 1971-ben természeti oltalom alá helyezték. A védelmi munkának köszönhetően a különlegesen szép, sárgavirágú tövek száma évről évre emelkedik.  

Az igazgató elmondta: a korai tavasz a madárvilágra is hat. A nemzeti park szimbólumát is jelképező túzokok a hét eleje óta folyamatosan foglalják el dürgő helyeiket Dévaványán, a túzok rezervátumban.  A park féltett ritkaságainak számító foglyok is költőhelyeiket keresik. Különleges élményt nyújt a Körös-Maros Nemzeti Parkban telelő darvak több ezres állománya. Az Észak-Európában költő madarak a következő hetekben csapatokban kelnek útra kedvelt telelőhelyükről, a kardoskúti és a kígyósi pusztákról.

Szerző
Témák
tél Virág

Űrből számolt bálnák

Publikálás dátuma
2014.02.13. 16:57
Fotó: thinkstock
A szakemberek által kidolgozott automata rendszer nagyon nagy felbontású műholdfelvételek és egy képfeldolgozó szoftver révén észleli a vízfelszínen és annak közelében úszó nagytestű emlősöket. A kutatók az argentin Valdés-félszigetnél található Golfo Nuevo egy 113 négyzetkilométeres területén végeztek próbaszámításokat, ez a terület ugyanis arról híres, hogy a déli simabálnák (Eubalaena australis) ott hozzák világra a kicsinyeiket.

A Plos One című folyóiratban közölt írásukban a szakemberek rámutattak arra, hogy a módszer hatalmas előrelépést jelent az űrből végzett korábbi számítási próbálkozásokhoz képest és forradalmasíthatja a bálnaszámlálási módszereket. Az ilyen cenzusokat jelenleg a partról vagy hajók és repülők fedélzetéről végzik, ám ezek az eljárások csupán kis területet képesek lefedni. Egy automata, műholdas módszer azonban jóval kisebb költséggel sokkal nagyobb óceánterületet képes bevizsgálni. 

"Ahogy a műholdképek felbontása növekszik és a képelemzési módszereink is fejlődnek, sokkal több fajt leszünk képesek megfigyelni, akár más területeken is" - húzta alá Peter Fretwell, a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) munkatársa. "Lehetővé válna egész populációk számlálása és idővel azok vonulási irányának a nyomon követése is " - tette hozzá a szakember. 

A kutatók a jelenleg elérhető egyik legfejlettebb kereskedelemi Földmegfigyelő műholdat (a WorldView-2-t) használták. Mint elmondták, annak ellenére, hogy óriási állatokról van szó, a bálnák mégis mindössze néhány pixelt tesznek ki a műholdfelvételeken - adta hírül a BBC News.

A vizsgálat helyszínéről készített képek manuális elemzésekor 55 "valószínű" és 23 "lehetséges" bálnát, valamint 13 felszín közelben lévő teremtményt azonosítottak a szakemberek. Az automata vizsgálat a lehetséges bálnák 89 százalékát találta meg. A siker ellenére Fretwell rámutatott, hogy a módszernek vannak korlátai. A zavaros vagy homályos víz például megzavarja a vizsgálatot. A kutatók ugyanakkor hisznek abban, hogy a műholdas számlálás rendkívül hasznos környezetvédelmi eszközzé válhat. 

A déli simabálnák remek célpontjai voltak a tanulmánynak, ezek az állatok ugyanis majdnem a kihalás szélére kerültek a 20. század elején. Lassú, felszín közeli mozgásuk miatt remek vadászcélponttá váltak. Számuk valamelyest növekszik, de a populációjuk méretének megállapításhoz szükséges megfelelő módszer hiányában nehéz megmondani, hogy pontos mennyien vannak.
     (http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-26075274)

Szerző
Témák
űr Bálna

Új otthont keres több mint ezer makákónak Izrael

Publikálás dátuma
2014.02.11. 15:06
Fotó: thinkstock
Új otthont keresnek Izraelben csaknem kétezer, külföldi állatkísérletek számára tenyésztett majomnak, mert egy új törvény betiltotta a kísérleti célú majomexportot az országból. A Háárec című izraeli újság értesülése szerint már találtak helyet 650, egykor a természetben befogott közönséges makákónak: 300-at egy afrikai ország természetvédelmi parkjába költöztetnek, 300-at pedig Izraelben fogadja be a ben-semeni majommenhely. 

Azért kell sürgősen elköltöztetni az állatokat, mert egy új rendelet szerint 2015-től nem szabad külföldre kísérleti célokra majmokat exportálni Izraelből, sőt a Mauritius szigetéről származó, természetben született majmokat az országon belül is tilos laboratóriumi célokra eladni.

Az 1991-ben létrehozott Mazor-farm nevű telepen eddig majmokat tenyésztettek külföldi exportra, de Gilád Erdán volt környezetvédelmi miniszter egy évvel ezelőtt állatvédelmi okokból rendeletben tiltotta be az üzletet. A belföldi viszonylag csekély laboratóriumi igények nem teszik kifizetődővé a farm további működését, ezért bezárásáról határoztak. Erdán utódja, Amír Perec környezetvédelmi miniszter sem változtatott elődje döntésén, és egymillió sékelt (60 millió forint) irányzott elő a majmok hazai és külföldi állatmenhelyeken történő elhelyezésére. 

Noha a környezetvédelmi minisztériumban üdvözölték a 300 majmot befogadó afrikai ország döntését, egyelőre nem kívánták megadni az ország nevét, mert még nem kapták meg a veszélyeztetett állatok nemzetközi kereskedelmét szabályozó fajmegmentési nemzetközi egyezmény, a CITES beleegyezését az ügylethez.

A Ben-Semenben maradó 350 makákóból százat már át is szállították, ezek olyan új nyitott teret kapnak a menhelyen, amelyben a látogatók nem zavarják őket. Ez a hely már húsz éve fogad be volt laboratóriumokból és állatcsempészetből származó majmokat. 

A minisztérium már számos külföldi vadállatoknak otthont adó nagyobb intézményt megkeresett, de mivel a makákók nem elég érdekesek és ritkák, nincs érdeklődés irántuk. Tartásuk viszont kisebb helyeken és magánszemélyeknél szakértelem nélkül nem megoldható.

Szerző
Témák
Izrael makákó