Nincs határidő a kassza-átállásra

Publikálás dátuma
2014.02.15. 06:23
Képünk illusztráció. Fotó: kzenon/Thinkstock/Getty Images
A szállodaipar szereplői kizártnak tartják, hogy február 28-tól megfeleljenek annak az NGM-rendeletnek, amely szerint a kibocsátott számlákat hetente elektronikus úton kellene megküldeni az adóhatóságnak. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) szerint a határidő tarthatatlan, ennek többnyire informatikai akadályai vannak. Az érdekképviselet úgy látja, hogy 2014 első vagy második negyedévének végére felelhet meg a hazai szállodaipar a pénztárgépekre vonatkozó törvényi előírásoknak - mondták a szállodások a Világgazdaságnak.

A szövetség szerint a részletes számlák hetenkénti továbbítása adatvédelmi problémákat is felvethet, a szobaszámlán ugyanis a fogyasztási szokások mellett akár telefonköltségek és egészségügyi adatok is szerepelhetnek.

Valójában azonban nincs is ilyen határidő. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára lapunknak elmondta, február 28. az úgynevezett kiskasszák 50 ezer forintos állami támogatásának határideje, vagyis az évi 500 millió forintos forgalomnál kisebb bevételt produkáló vállalkozások igényelhetik ezt az összeget. Az online kasszák átállásának határideje ugyanakkor gyakorlatilag megszűnt.

Az átállási határidő tavaly május 1-je volt, amit azóta sem módosítottak, viszont türelmi időt szabtak meg, és a határidőt többször is módosították.

Az úgynevezett nagykasszák esetében a türelmi idő 2013. december 31. volt. Amikor azonban kiderült. hogy a szállodák, gyógyszertárak, élelmiszerláncok, benzinkutak többnyire önhibájukon kívül képtelenek tartani ezt a határidőt, és 2014. január 1-jén zárva maradnak az üzletek, gyógyszertárak, szállodák, benzinkutak, a kormányzat viszakozott. Új döntés született a kis- és nagykassza esetében is, ha a kereskedő, illetve az érintett cég minden tőle elvárható lépést megtett, hogy eleget tegyen a törvényi előírásoknak, de nem jutott időben az online kasszához, illetve a nagykasszák esetében az adóellenőrző egységhez, akkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem büntethet.

Egy tavaly novemberi rendeletmódosítással egyébként kivették a jogszabályból az átállási határidőt, így jelenleg már nincs is hivatalos átállási határidő, csak a több lejárt türelmi idő.

Szerző

Több a kár, mint a haszon a házi párlatfőzéssel

Publikálás dátuma
2014.02.15. 06:21
Képünk illusztráció. Fotó: umbertoleporini/Thinkstock/Getty Images
A második Orbán kormány egyik első lépése volt az otthoni pálinkafőzés liberalizálása. A Magyar Nemzet információja szerint az Európai Bíróság rövidesen ítéletet hoz a szabad pálinkafőzés miatt Magyarország ellen indult kötelezettségszegési eljárás ügyében. A bíróság valószínűleg elmarasztalja Magyarországot, vagyis kimondhatják, azok is kötelesek jövedéki adót fizetni, akik évente 86 liternél kevesebb pálinkát főznek.

Az Európai Bizottság (EB) tavaly február 21-én határozott úgy, hogy a luxembourgi bíróság elé idézi Magyarországot a házi pálinkafőzés jövedékiadó-mentessége miatt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) cáfolta, hogy vészforgatókönyvön dolgozna, amelyekkel - esetleg kompromisszumok árán, de - Magyarország megőrizheti a házi pálinkafőzés adómentességét. A minisztériumnak egyértelműen a "vívmányok" megvédése az érdeke - nyilatkozta tegnap Varga Mihály miniszter.

V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára a lapnak elmondta: a kormány 2010-es intézkedése a házi pálinkafőzést a minőség irányába mozdította el, az addig illegálisan tevékenykedők immár minőségi termékkel állhattak elő.

Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend elnöke, nagymestere a Népszavának elmondta, már az elnevezéssel baj van, mert az otthon főzött szeszes italt nem lehet pálinkának, csak párlatnak nevezni. A jogszabály szerint egyébként háznál 86 liter 50 alkoholfokos párlat készíthető, amely valóban adómentes és nem hozható kereskedelmi forgalomba. Bérfőzetés esetén a jövedéki adókulcs nulla. Ha például falusi vendéglátásban értékesítik a háznál főzött párlatot, már be kell fizetni a jövedéki adót.
A szakember a minőség kérdésében sem nem értett egyet a VM államtitkárával, mert szerinte az otthon, mindenfajta ellenőrzés nélkül főzött párlat egyáltalán nem biztos, hogy egyben jobb minőséget is jelent, sőt, inkább ellenkezőleg.

Piros László szerint nem is a házi főzés adómentessége az igazi gond, hiszen ha a termék nem hozható forgalomba, akkor lehet indokolt, hogy ne fizetssenek utána adót. A bajok gyökere, hogy Magyarország még az uniós csatlakozás előtt kedvezményt kapott, vagyis otthon ugyan nem lehetett párlatot főzni, de a bérfőzdében előállított szintén 86 liter, 50 fokos szeszes ital után a jövedéki adónak csak a felét kellett befizetni. Ennek az az előnye is megvolt, hogy ellenőrzött körülmények között készültek a párlatok.

Ezt a kedvezményt többi uniós országnak is meg kellett szavazni. Megszavazták.

A második Orbán kormány ezt a magyar kérésre létrejött egyezséget rúgta föl 2010-ben. Erre eddig az unióban nem volt példa - tette hozzá Piros László. Ez a kedvezmény - ellentétben a jelenlegi helyzettel -, nem állampolgári jogon járt, hanem csak a gyümölcstulajdonosnak vehették igénybe. Bajorországban, Ausztriában, Szlovéniában, Csehországban szintén uniós egyezség alapján létezik jövedékiadó-mentes, otthon főzött, saját felhasználásra szánt párlat, de szigorú ellenőrzési rendszerben. Ausztriában még azt is be kell jelenteni, mikor és mennyi párlatot tervez főzni az illető. Ha az adómentes mennyiség fölötti mennyiség eltűnik, az utolsó centiliterig a teljes jövedéki adót be kell fizetni.

A legálisan forgalmazott pálinkának literje után 1500 forint jövedéki adót kell fizetni és az áfával, egyéb közterhekkel együtt literenként 2 ezer forint "terhet visel". Így képtelenek versenyezni az otthon adómentesen főzött, feketén árusított italokkal.
Magyarországon 5 éve még 50 alkoholfokkal számolva, 3 millió liter pálinkát értékesítettek a pálinkafőzdék legálisan, tavaly már csak 2 millió litert. Becslések szerint évente 400-500 ezer liter párlatot adnak el feketén, így a költségvetés évente 600-750 millió forint jövedéki adóbevételtől esik el.

Szerző
Témák
pálinkafőzés

A kis növekedés - szárnyaló tervek

A KSH gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2013. negyedik negyedévében 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedést alapvetően a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar nemzetgazdasági ágak teljesítményének növekedése okozta. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,6 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék. Az egész évre vonatkozó becslések szerint tavaly 1,2 százalékos volt a növekedés üteme.

"A Fidesz nagyot mond, és a kicsinek örül, Orbán Viktor jobb keze, Matolcsy György 2010-ben még arról beszélt, hogy „2013-ra, 2014-re elérhető a 7 százalékos gazdasági növekedés”. Az első Széll Kálmán megszorító csomag 2011-es bejelentésekor már „csak” 4-6 százalékos gazdasági növekedést jósolt az Orbán-Matolcsy kettős. Csütörtökön Kínában Orbán ismét 4 százalékos bővülést ígért, de már csak 2016-ra - írta közleményében Katona Tamás.

A szocialista szakpolitikus arra figyelmeztetett, hogy "A valóság ezzel szemben az, hogy a magyar gazdaság 2013 negyedik negyedévében is csak a 2011-es szinten tudott teljesíteni – és még ez is a Fidesz-kormánytól független körülményeknek, a jó időjárásnak, az uniós forrásból épült beruházásoknak és a baloldali kormányok által hazánkba hozott autógyáraknak köszönhető. Ugyanakkor az egész évet tekintve a magyar gazdaság 2013-as teljesítménye még a 2011-es adatoktól is elmarad. A valódi, adófizető munkahelyek száma például sokkal kevesebb, és a reálbérek sem érik el a 2011-es szintet.

A tavasszal felálló Mesterházy-kormány rendbe teszi gazdaságot és megélhetést biztosít minden dolgozni akaró magyar ember számára - olvasható az MSZP közleményében.

Szerző