Csend és hullaszag

Bomló holttest szaga terjeng az egyik debreceni társasházban, ahol egy 51 éves férfi tetemét találták meg két héttel ezelőtt. Azóta egyik hatóság sem foglalkozott azzal, hogy fertőtleníteni, takarítani kellene a lakást. Ez az önkormányzat hibája. Ők arra hivatkoztak, hogy keresték a hozzátartozókat, sőt tegnap lapunk érdeklődésére közölték, hogy meg is találták. Mindez azonban nem mentség, hiszen mi van, ha egy évig keresik? Vagy ha nem találják meg?

Orrfacsaró bűzre panaszkodnak és fertőzésektől félnek egy debreceni társasházban - számolt be az RTL Híradó csütörtök este. Az egyik lakásban két hete egy egyedülálló, természetes halált halt 51 éves férfi bomlásnak indult holttestét találták meg. Őt elvitték, de a fertőzésveszély és a bűz megmaradt. Van aki légfrissítővel, illatosítóval, más tisztítószerrel próbálja elnyomni a hullaszagot, kevés sikerrel. Többen el is költöztek a házból. Az elhunyt férfi lakását lepecsételték, az ingatlanba tilos a belépés. A lakók először az ÁNTSZ-hez fordultak, de ott azt mondták, hogy a hozzátartozók feladata fertőtleníteni a lakást.
Tévednek - mondta el lapunk érdeklődésére egy ügyvéd, aki kifejtette: az önkormányzatnak kell gondoskodnia arról, hogy fertőtlenítsék a lakást. Gondoljuk csak el, mi van, ha nincs hozzátartozó? Vagy ha nem találják? S ha egy évig keresik, akkor addig bűzölög a ház? És még sorolhatnánk a bizonytalansági tényezőket, ami egy ilyen jogszabállyal járna.

Márpedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a holttestben a bomlás során a különböző organizmusok elszaporodnak, fokozódik a testben lévő baktérium-, gombatevékenység és a rovarok is aktivizálódnak. Ennél is nagyobb veszélyt jelenthet, ha az illető fertőző betegségben halt meg. Ha az ingatlant nem takarítják rendszeresen, elszaporodhatnak a kártevők, csótányok, rothadásnak indulhatnak az élelmiszerek és be is penészesedhet a lakás, amely változatos megbetegedések melegágyául szolgálhat.

Szerettük volna megtudni, hogy a debreceni önkormányzat miért nem intézkedett, de hiába érdeklődtünk tegnap, egyik munkatárstól a másikhoz irányítottak. Végül Pál Csaba sajtóreferens annyit mondott, hogy sikerült felvenni a kapcsolatot az elhunyt férfi egyik rokonával, aki a polgármesteri hivatal információi szerint kész rendezni a helyzetet. Csak remélni lehet: a véletlen műve, hogy mindez közvetlenül azután történt, hogy az RTL Híradó nyilvánosságra hozta az esetet.

Az internetes fórumokat böngészve egyértelműen látszódik, hogy nem egyszerűbb az ügyintézés akkor sem, ha családos ember hal meg. Tanulságos a következő bejegyzés: "...segítsetek, kinek kell telefonálni??? Budapest XIV. kerületében lakom és fiatal vagyok, még sose intéztem ilyet, csak a háziorvost tudtam felhívni, aki majd jön, mert most vendégek vannak nála. Ügyeletet hívtam még, jó flegmák voltak, mondták, hogy több helyre is megy az orvos, meg hogy be kell vinni a beteget. Hiába mondtam, hogy meghalt. Mondta a csaj, majd megkérdi az orvost, aki most betegnél van kinn, hívjam később, vagy vigyem be!!! Vagy hívjak mentőt, ha súlyos! De nem súlyos, hanem halott, segítsen valaki, mert én már pánikrohamot kaptam, azt hiszem magamnak kell a mentő, bevisznek a pszichiátriára, aztán akkor intézi aki akarja... Rosszul vagyok, úgy rettegek."

Információink szerint a halálesetet észlelők feladata, hogy értesítsék a házi orvost, vagy a körzeti ügyeletet. Az orvosnak a bejelentéstől számított legkésőbb 6 órán belül meg kell jelennie a helyszínen, ahol megállapítja a halál beálltát, kiállítja a halottvizsgálati bizonyítványt. Ezt követően kell értesíteni a temetkezési vállalatot, amelynek a bejelentéstől számított maximum 16 órán belül el kell szállítania a holttestet a helyszínről.

Csébi Tamás, a BVK Holding kommunikációs munkatársa, a Budapesti Temetkezési Intézethez eljuttatott kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a haláleset bejelentésére vonatkozóan a jogszabályok nem tartalmaznak konkrét intézkedést és a szabályozás csak onnan kezdődik, hogy az orvos megállapítja a halált.

Témák
Debrecen halott

Lauder is a kormányfőt bírálja

Publikálás dátuma
2014.02.15. 06:06
Lázár János még a múlt héten választ ígért a Mazsihisznek, de egyelőre nem váltotta be ígéretét. Fotó: Vajda József/Népszava
Elutasítja a Szabadság téri '44-es emlékmű tervét és támogatja a holokauszt emlékév bojkottját kilátásba helyező Mazsihiszt a Zsidó Világkongresszus elnöke. Ronald S. Lauder felhívta Orbán Viktor figyelmét, hogy a holokauszt nem lehet kampánytéma. Levele újabb bírálat a kormánynak miután bekérették a tel-avivi magyar nagykövetet, mert Izrael aggódik az antiszemitizmus hazai erősödése miatt. Pedig Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete nyilvánosan nem bírálta az emlékmű tervét.

Fordulatot vett a sokat bírált '44-es megszállási emlékmű körüli, immár a magyarországi antiszemitizmus kérdését is felölő társadalmi-politikai vita. A Heti Válaszban csütörtökön megjelent interjúban Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete nem bírálta nyilvánosan az emlékmű tervét, ám aznap bekérették a tel-avivi magyar nagykövetet, mert Izrael aggódik az antiszemitizmus erősödése miatt, tegnap pedig a Zsidó Világkongresszus elnöke ítélte el a történelemhamisítást, továbbá felhívta a figyelmet: a holokauszt nem lehet kampánytéma.

A holokausztra való emlékezésnek egyesítenie kellene a nemzetet, nem megosztani - írta közleményében Ronald S. Lauder, aki sürgette Magyarországot, hogy vessen véget a megosztottságnak. Lauder szolidaritását és egyetértését fejezte ki a Mazsihisz döntésével, amely kilátásba helyezte a holokauszt emlékév bojkottját. "Ne legyen kétséges: a magyar és a nemzetközi zsidó közösség egysége ebben az ügyben megbonthatatlan. A megbékélés és a megbocsátás nagyon nehéz, ha a zsidó közösség tagjai, akik személyesen átélték e sötét napokat, illetve az ő leszármazottaik azt látják, hogy eljelentéktelenítik, relativizálják ezt a kérdést" - írta Lauder.

Aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy "a holokauszt politikai vitatémává vált, mert félő, hogy a szélsőjobboldali erők a kampányukban ezt felhasználhatják", márpedig "a holokauszt nem lehet kampánytéma" - írta. Felszólította Orbán Viktort, hogy halasszák el "az ellentmondásos emlékmű felállítását, mert ha a kormány komolyan gondolja, hogy valamennyi áldozatnak emlékművet kíván állítani, akkor nem hagyhatja ki az egyeztetésből a zsidó közösséget sem, az ő véleményüket be kell építenie a tervekbe" - nyomatékosított Lauder.

Levele csak ráerősített arra, hogy csütörtökön bekérették az izraeli külügyminisztériumba a tel-avivi magyar nagykövetet. Nagy Andor nagykövet tájékoztatása szerint Rafi Sultz helyettes államtitkár aggodalmát fejezte ki az antiszemitizmus erősödése miatt, továbbá általánosságban a két ország közötti információcserét emlegette és azt, hogy ilyesmi "gyakran előfordul diplomatáknál".

Ennél komolyabbnak tűnik a helyzet a Mááriv című izraeli újság honlapja szerint, amely azt írta: Izrael "mély aggodalmát fejezte ki több antiszemita esemény és magyar politikusok súlyos kijelentései miatt, és komoly kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar társadalom kész igaz és bátor módon szembenézni a múlttal".

Nagy Andor arra kérte az izraeli felet, hogy várják meg Orbán Viktornak az üggyel kapcsolatos állásfoglalását. Ezt péntek estig nem tették közzé, noha éppen a fenti aggályok - a vitatott 44-es emlékmű mellett Szakály Sándor "idegenrendészeti" kijelentése és a Sorsok Háza körüli kérdések - miatt összehívott zsidó kerekasztal múlt heti ülésén Lázár János azt ígérte a zsidó szervezeteknek, hogy e héten ad választ a miniszterelnök az "aggályokra".

A Népszabadság valószínűsítette, hogy a miniszterelnök kínai útjáról hazatérve még pénteken választ adhat - ami akár a német megszállási emlékmű felállításának elhalasztása is lehet -, ám lapzártánkig nem hangzott el állásfoglalás Orbán részéről.

Az emlékművel kapcsolatban tegnap az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség is megszólalt: az egyház közgyűlése elfogadhatatlannak nevezte a Szabadság téri tervet. Továbbá azt, hogy az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást "idegenrendészeti intézkedésnek" minősítő Szakály Sándor vezesse a Veritas Intézetet, és szintén aggályaikat fejezték ki a Sorsok Háza programtervét illetően.

Semjén védi, de "beáldozhatják" Szakályt

Rövid időn belül másodszor védte meg Semjén Zsolt a kormány nevében az "idegenrendészeti" botránya miatt a támadások kereszttüzében álló Szakály Sándort. A miniszterelnök-helyettes tegnap ugyanazt válaszolta az MSZP-s Lendvai Ildikó írásbeli kérdésre, mint korábban a DK-s Oláh Lajosnak: a történtek ellenére nem rúgják ki a kormány által alapított Veritas Intézet éléről Szakályt. Indoklással ezúttal sem nem bíbelődött Semjén. "Köszönöm kérdését, nem" - ezt válaszolt a szocialista politikusnak, aki azt kérdezte, felmentik-e Szakályt.

A többszöri kiállás ellenére azonban Szakály bármikor elveszítheti "védettségét". Megírtuk: értesüléseink szerint ha végül "nagyon muszáj lesz", "beáldozzák" a történészt. Szakály kijelentése lényeges témája volt a zsidó kerekasztalnak; az ülés után Heisler András Mazsihisz-elnök jelezte: "egy ilyen fontos kormányintézménynek ennél méltóbb vezetőre van szüksége".

Ráadásul nemcsak a Mazsihisz és az ellenzék tiltakozott, illetve a nemzetközi sajtó cikkezett, Randolph L. Braham világszerte ismert holokausztkutató tiltakozásul visszaadta magyar állami kitüntetését, a DK pedig holokauszttagadás miatt feljelentést is tett Szakály ellen. Sőt, a botrány miatt módosíthatják az MTA etikai szabályzatát, amely jelenleg nem teszi lehetővé, hogy morális ügyek miatt eltávolítható legyen egy köztestületi tag.

Szerző

Lauder is a kormányfőt bírálja

Publikálás dátuma
2014.02.15. 06:06
Lázár János még a múlt héten választ ígért a Mazsihisznek, de egyelőre nem váltotta be ígéretét. Fotó: Vajda József/Népszava
Elutasítja a Szabadság téri '44-es emlékmű tervét és támogatja a holokauszt emlékév bojkottját kilátásba helyező Mazsihiszt a Zsidó Világkongresszus elnöke. Ronald S. Lauder felhívta Orbán Viktor figyelmét, hogy a holokauszt nem lehet kampánytéma. Levele újabb bírálat a kormánynak miután bekérették a tel-avivi magyar nagykövetet, mert Izrael aggódik az antiszemitizmus hazai erősödése miatt. Pedig Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete nyilvánosan nem bírálta az emlékmű tervét.

Fordulatot vett a sokat bírált '44-es megszállási emlékmű körüli, immár a magyarországi antiszemitizmus kérdését is felölő társadalmi-politikai vita. A Heti Válaszban csütörtökön megjelent interjúban Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete nem bírálta nyilvánosan az emlékmű tervét, ám aznap bekérették a tel-avivi magyar nagykövetet, mert Izrael aggódik az antiszemitizmus erősödése miatt, tegnap pedig a Zsidó Világkongresszus elnöke ítélte el a történelemhamisítást, továbbá felhívta a figyelmet: a holokauszt nem lehet kampánytéma.

A holokausztra való emlékezésnek egyesítenie kellene a nemzetet, nem megosztani - írta közleményében Ronald S. Lauder, aki sürgette Magyarországot, hogy vessen véget a megosztottságnak. Lauder szolidaritását és egyetértését fejezte ki a Mazsihisz döntésével, amely kilátásba helyezte a holokauszt emlékév bojkottját. "Ne legyen kétséges: a magyar és a nemzetközi zsidó közösség egysége ebben az ügyben megbonthatatlan. A megbékélés és a megbocsátás nagyon nehéz, ha a zsidó közösség tagjai, akik személyesen átélték e sötét napokat, illetve az ő leszármazottaik azt látják, hogy eljelentéktelenítik, relativizálják ezt a kérdést" - írta Lauder.

Aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy "a holokauszt politikai vitatémává vált, mert félő, hogy a szélsőjobboldali erők a kampányukban ezt felhasználhatják", márpedig "a holokauszt nem lehet kampánytéma" - írta. Felszólította Orbán Viktort, hogy halasszák el "az ellentmondásos emlékmű felállítását, mert ha a kormány komolyan gondolja, hogy valamennyi áldozatnak emlékművet kíván állítani, akkor nem hagyhatja ki az egyeztetésből a zsidó közösséget sem, az ő véleményüket be kell építenie a tervekbe" - nyomatékosított Lauder.

Levele csak ráerősített arra, hogy csütörtökön bekérették az izraeli külügyminisztériumba a tel-avivi magyar nagykövetet. Nagy Andor nagykövet tájékoztatása szerint Rafi Sultz helyettes államtitkár aggodalmát fejezte ki az antiszemitizmus erősödése miatt, továbbá általánosságban a két ország közötti információcserét emlegette és azt, hogy ilyesmi "gyakran előfordul diplomatáknál".

Ennél komolyabbnak tűnik a helyzet a Mááriv című izraeli újság honlapja szerint, amely azt írta: Izrael "mély aggodalmát fejezte ki több antiszemita esemény és magyar politikusok súlyos kijelentései miatt, és komoly kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar társadalom kész igaz és bátor módon szembenézni a múlttal".

Nagy Andor arra kérte az izraeli felet, hogy várják meg Orbán Viktornak az üggyel kapcsolatos állásfoglalását. Ezt péntek estig nem tették közzé, noha éppen a fenti aggályok - a vitatott 44-es emlékmű mellett Szakály Sándor "idegenrendészeti" kijelentése és a Sorsok Háza körüli kérdések - miatt összehívott zsidó kerekasztal múlt heti ülésén Lázár János azt ígérte a zsidó szervezeteknek, hogy e héten ad választ a miniszterelnök az "aggályokra".

A Népszabadság valószínűsítette, hogy a miniszterelnök kínai útjáról hazatérve még pénteken választ adhat - ami akár a német megszállási emlékmű felállításának elhalasztása is lehet -, ám lapzártánkig nem hangzott el állásfoglalás Orbán részéről.

Az emlékművel kapcsolatban tegnap az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség is megszólalt: az egyház közgyűlése elfogadhatatlannak nevezte a Szabadság téri tervet. Továbbá azt, hogy az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást "idegenrendészeti intézkedésnek" minősítő Szakály Sándor vezesse a Veritas Intézetet, és szintén aggályaikat fejezték ki a Sorsok Háza programtervét illetően.

Semjén védi, de "beáldozhatják" Szakályt

Rövid időn belül másodszor védte meg Semjén Zsolt a kormány nevében az "idegenrendészeti" botránya miatt a támadások kereszttüzében álló Szakály Sándort. A miniszterelnök-helyettes tegnap ugyanazt válaszolta az MSZP-s Lendvai Ildikó írásbeli kérdésre, mint korábban a DK-s Oláh Lajosnak: a történtek ellenére nem rúgják ki a kormány által alapított Veritas Intézet éléről Szakályt. Indoklással ezúttal sem nem bíbelődött Semjén. "Köszönöm kérdését, nem" - ezt válaszolt a szocialista politikusnak, aki azt kérdezte, felmentik-e Szakályt.

A többszöri kiállás ellenére azonban Szakály bármikor elveszítheti "védettségét". Megírtuk: értesüléseink szerint ha végül "nagyon muszáj lesz", "beáldozzák" a történészt. Szakály kijelentése lényeges témája volt a zsidó kerekasztalnak; az ülés után Heisler András Mazsihisz-elnök jelezte: "egy ilyen fontos kormányintézménynek ennél méltóbb vezetőre van szüksége".

Ráadásul nemcsak a Mazsihisz és az ellenzék tiltakozott, illetve a nemzetközi sajtó cikkezett, Randolph L. Braham világszerte ismert holokausztkutató tiltakozásul visszaadta magyar állami kitüntetését, a DK pedig holokauszttagadás miatt feljelentést is tett Szakály ellen. Sőt, a botrány miatt módosíthatják az MTA etikai szabályzatát, amely jelenleg nem teszi lehetővé, hogy morális ügyek miatt eltávolítható legyen egy köztestületi tag.

Szerző