Több évtizedes oktatói munkásságáért és Radnóti Miklós hagyatékának közrebocsátásáért 2009 decemberében A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést vehette át Sólyom László köztársasági elnök megbízásából Hiller István oktatási és kulturális minisztertől. Hajlott korára való tekintettel (97 éves volt ekkor) Hiller István Gyarmati Fanni lakásán adta át a kitüntetést.
E lakás még mindig ugyanaz a Pozsonyi úti lakás, amelyben férjével, Radnóti Miklóssal élt, még mindig kint van a lakáson férjének, Dr. Radnóti Miklósnak a névtáblája.
99. születésnapján a Kohányi Társaság köszöntötte 9 szál sárga rózsával (a sárga rózsa Gyarmati Fanni kedvenc virága), s egyben a Kohányi Társaság örökös tiszteletbeli tagjának jelölték Gyarmati Fannit tekintettel arra, hogy mindaz a humanizmus, amelyet Radnóti Miklós költészete és a hozzá hű feleség képvisel egyezik a Kohányi Társaság eszményeivel.
2005-ben Budapest díszpolgára lett kiváló pedagógiai munkásságáért, valamint Radnóti Miklós életművének, irodalmi hagyatékának gondozásáért és őrzéséért.
A főváros XIII. kerülete Radnóti Miklós özvegyét saját halottjának tekinti.
Gyarmati Fanni nem csak férje emlékét tartotta ébren
Az a tudat, hogy Radnóti özvegye él, hosszú évtizedek alatt önmagán túli jelentést kapott, Gyarmati Fanni a nyilvánosság előtti hallgatásával nemcsak férje emlékét tartotta ébren, hanem felhívta a figyelmet a fasizmus áldozataira és arra is, hogy a fasizmus bármikor visszatérhet - mondta Ferencz Győző irodalomtörténész az MTI-nek a szombaton elhunyt Gyarmati Fannira emlékezve.
Ferencz Győző, A Radnóti Miklós élete és költészete című monográfia szerzője arról is beszélt, hogy Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni kapcsolata az irodalom, az egyetemes emberi kultúra egyik nagy tragikus szerelmi története. "Rövid ideig tartó házasságuk életkísérlet volt, két szabad ember szövetsége, amely a másik lényének teljes szuverenitásán alapult" - mondta, hozzátéve, hogy Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni házasságát a szellemi alkotómunka jellemezte.
A József Attila-díjas költő, irodalomtörténész emlékeztetett arra, hogy Gyarmati Fanni 70 évvel élte túl férjét. Mint mondta, Gyarmati Fanni Radnóti elhurcolása és meggyilkolása után új, önálló életet épített fel. Abban a korban szokatlan módon felnőtt fejjel végezte el az egyetemet: előbb középiskolai gyorsíró- majd orosztanár lett, később az akkori Színművészeti Főiskolán francia nyelvet tanított. Gyarmati Fanni emellett gondozta Radnóti Miklós költői hagyatékát, de a nyilvánosságtól teljesen elzárkózott.
Egyetlen interjút adott a Népszabadságnak 1962. január 21-én, abban azt mondta többi között, hogy "a fasizmus elnyelte az életünket". Rádióban, tévében soha nem szólalt meg, mégis, "puszta létezésével érezhető volt súlyos jelenléte" - emelte ki Ferencz Győző, a Radnóti-filológia szakértője, az Osiris kiadónál megjelent kötetek szerkesztője, Gyarmati Fanni közeli ismerőse.