Orbán: Honnan veszik a bátorságot, hogy megmondják, mit tegyünk?

Publikálás dátuma
2014.02.16. 16:24
Orbán Viktor: "Ma már nem hátrálunk, hanem támadunk. Fotó: K2 Press/Népszava
Hosszú felsorolással kezdte 16. évértékelő beszédét Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint jó dolog úgy találkozni valakivel, ha csupa jó híreket oszthatnak meg egymással.

A kormányfő a legfontosabb eredményei között sorolta, hogy 40 éve után először csökken a rezsi, nő a foglalkoztatottság, évtizedek óta nem volt ilyen alacsony az infláció, növekszik a gazdaság, Magyarországon hajtották végre Európa második legnagyobb minimálbér-emelését. Idesorolta még, hogy "megvédték" és növelni tudták a nyugdíjak értékét, valamint hogy alacsonyan tartják a hiányt.

Orbán Viktor kjelentette, hogy 2010-ben rendszerváltás történt, így a mostani választásokon az a kérdés, hogy folytatódik-e a jövőépítés, vagy visszatérnek-e a kommunisták, majd "szocialisták"-ra helyesbített.

Szavai szerint a Fidesznek kétszer is megadatott, hogy rendszerváltó erő legyen, ám 1998 és 2002 közötti kormányzásuk alatt nem volt rá elég idejük, hogy lerakhassák egy új gazdasági rendszer alapjait.

Orbán Viktor szerint egyébként nem igaz, hogy az emberek nem akarnak részt venni a politikában, csak ehhez olyan ügyek kellenek, amik érdeklik őket. Ilyennek nevezte a rezsicsökkentést és a nemzeti együttműködés rendszerét.

A miniszterelnök különböző példázatok, viccek és anekdoták között bírálatokat is megfogalmazott ellenfelei számára. A kritikus hangokra utalva azt kérdezte: "honnan veszik a bátorságot, hogy megmondják, mit tegyünk, mit ne tegyünk, illetve mire és hogyan emlékezzünk?"

Mint fogalmazott, az elmúlt négy évben a magyarok visszanyerték önbizalmukat és "Magyarország nem hagyja magát!" Hozzátette, ez már nem az az ország, ami négy éve volt.

A közeledő választásokra utalva Orbán Viktor azt mondta, hogy bár "sok csatát megnyertünk, de a háborút még nem." Szerinte a különbség az, hogy a Fidesz és szimpatizánsai ma már nem hátrálnak, hanem támadnak.

A miniszterelnök különböző példázatok, viccek és anekdoták között bírálatokat is megfogalmazott ellenfelei számára. Fotó: K2 Press/Népszava

A miniszterelnök különböző példázatok, viccek és anekdoták között bírálatokat is megfogalmazott ellenfelei számára. Fotó: K2 Press/Népszava

Szerző

LMP: hétpontos program a felsőoktatás helyreállítására

Az LMP hét pontból álló programot dolgozott ki a felsőoktatás "helyreállítására" - közölte a párt felsőoktatási és tudománypolitikai szakszóvivője vasárnap Budapesten. Pető Ernő a sajtótájékoztatón a kiinduló helyzetet ismertetve úgy fogalmazott: "pofátlanság" az, ahova az elmúlt években a magyar felsőoktatást juttatták.

Az LMP a felsőoktatás új alapokra helyezéséhez elsőként azt javasolja, hogy minden költségvetési 100 forintból 5-6 forintot a felsőoktatásra költsenek. A második pont szerint "szélesre kell tárni a felsőoktatás kapuit", minden tíz emberből négy diplomás legyen. A javaslat harmadik pontjában a vidéki felsőoktatási intézmények fejlesztése, megmentése szerepel.

Pető Ernő ezt azzal indokolta, hogy "ahonnan elmegy a felsőoktatás, "ott nem lesz munkahely, nem lesz élet", erőteljesen csökkeni fog a lakosság. Példaként említette Mezőtúrt, ahol - mint mondta - megszűnt a felsőoktatási intézmény, és tíz év alatt harmadával csökkent a lakosság.

A párt felsőoktatási programjának negyedik pontja a tandíj megszűntetése, az ötödik a felsőoktatásban dolgozók bérfejlesztése, a hatodik a röghöz kötés eltörlése, a hetedik pedig a vállalkozni vágyó fiatalok támogatása.

Osztolykán Ágnes, a párt országgyűlési képviselője azt mondta: a Fidesz-KDNP kormányzása alatt a felsőoktatás "lehajló ágba került". Az elmúlt időszakban - mint kifejtette - csökkentek a keretszámok, kiterjesztődtek a tandíjas képzések, folyamatosan változtattak a szabályokon, a röghöz kötést törvénybe, majd alaptörvénybe rögzítették. A felvételizők száma 140 ezerről 100 ezerre, a felvett hallgatók száma 100 ezerről 70 ezerre zuhant, a felsőoktatásra fordított pénz a 2010-es 180-190 milliárd forintról a kormányzati ciklus végére 120-130 milliárd forintra csökkent - sorolta kifogásait.

Az LMP-s politikus arra is kitért, bizakodott, amikor ellenzéki politikusként részt vehetett a felsőoktatási kerekasztalon, ahol egy kivétellel mindenki támogatta a felsőoktatás minőségi javítását célzó koncepciót. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azonban azt mondta: ő maga és partnerei ezt nem nézik jó szemmel, s úgy vélik, továbbra is szűkíteni kell a felsőoktatást, nem pedig bővíteni.

Osztolykán Ágnes azt mondta: Klinghammer Istvánra mint leköszönő államtitkárra tekintenek, s úgy tűnik, "Parragh László győzött és az ő oligarchái".

Mint kiemelte: a most lezárult felvételi időszak is a bizonytalanságról szól. Márpedig, mint kiemelte, minőségi tudás, minőségi felsőoktatás nélkül nincs minőségi élet egy országban. Csak az oktatás, a felsőoktatás adhatja meg a fiatalok számára azt a lehetőséget, hogy a felemelkedés útjára lépjenek - tette hozzá Osztolykán Ágnes.

Szerző

LMP: hétpontos program a felsőoktatás helyreállítására

Az LMP hét pontból álló programot dolgozott ki a felsőoktatás "helyreállítására" - közölte a párt felsőoktatási és tudománypolitikai szakszóvivője vasárnap Budapesten. Pető Ernő a sajtótájékoztatón a kiinduló helyzetet ismertetve úgy fogalmazott: "pofátlanság" az, ahova az elmúlt években a magyar felsőoktatást juttatták.

Az LMP a felsőoktatás új alapokra helyezéséhez elsőként azt javasolja, hogy minden költségvetési 100 forintból 5-6 forintot a felsőoktatásra költsenek. A második pont szerint "szélesre kell tárni a felsőoktatás kapuit", minden tíz emberből négy diplomás legyen. A javaslat harmadik pontjában a vidéki felsőoktatási intézmények fejlesztése, megmentése szerepel.

Pető Ernő ezt azzal indokolta, hogy "ahonnan elmegy a felsőoktatás, "ott nem lesz munkahely, nem lesz élet", erőteljesen csökkeni fog a lakosság. Példaként említette Mezőtúrt, ahol - mint mondta - megszűnt a felsőoktatási intézmény, és tíz év alatt harmadával csökkent a lakosság.

A párt felsőoktatási programjának negyedik pontja a tandíj megszűntetése, az ötödik a felsőoktatásban dolgozók bérfejlesztése, a hatodik a röghöz kötés eltörlése, a hetedik pedig a vállalkozni vágyó fiatalok támogatása.

Osztolykán Ágnes, a párt országgyűlési képviselője azt mondta: a Fidesz-KDNP kormányzása alatt a felsőoktatás "lehajló ágba került". Az elmúlt időszakban - mint kifejtette - csökkentek a keretszámok, kiterjesztődtek a tandíjas képzések, folyamatosan változtattak a szabályokon, a röghöz kötést törvénybe, majd alaptörvénybe rögzítették. A felvételizők száma 140 ezerről 100 ezerre, a felvett hallgatók száma 100 ezerről 70 ezerre zuhant, a felsőoktatásra fordított pénz a 2010-es 180-190 milliárd forintról a kormányzati ciklus végére 120-130 milliárd forintra csökkent - sorolta kifogásait.

Az LMP-s politikus arra is kitért, bizakodott, amikor ellenzéki politikusként részt vehetett a felsőoktatási kerekasztalon, ahol egy kivétellel mindenki támogatta a felsőoktatás minőségi javítását célzó koncepciót. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azonban azt mondta: ő maga és partnerei ezt nem nézik jó szemmel, s úgy vélik, továbbra is szűkíteni kell a felsőoktatást, nem pedig bővíteni.

Osztolykán Ágnes azt mondta: Klinghammer Istvánra mint leköszönő államtitkárra tekintenek, s úgy tűnik, "Parragh László győzött és az ő oligarchái".

Mint kiemelte: a most lezárult felvételi időszak is a bizonytalanságról szól. Márpedig, mint kiemelte, minőségi tudás, minőségi felsőoktatás nélkül nincs minőségi élet egy országban. Csak az oktatás, a felsőoktatás adhatja meg a fiatalok számára azt a lehetőséget, hogy a felemelkedés útjára lépjenek - tette hozzá Osztolykán Ágnes.

Szerző