Csaknem kétmilliárd forint bevételtől esik el a fideszes Vattamány Zsolt vezette Erzsébetváros önkormányzata, miután nemrég jogerőre emelkedett a Hunvald-per vádlottjaival szemben benyújtott kártérítési keresetüket elutasító végzés. A jogerőssé válásról szóló végzés ellen fellebbezésnek helye nincs - áll a Fővárosi Törvényszék által küldött határozatban. Noha - vagyoni helyzetüket tekintve - aligha tudnának ekkora összeget behajtani az erzsébetvárosi ingatlanügyekhez köthető Hunvald-per terheltjeitől, az elutasító végzéssel ennek az elvi lehetősége is elszállt.
Az ok ráadásul különösen bosszantó lehet a kerület fideszes vezetésének, hiszen a jelek szerint sebtében, ráadásul dilettáns társaságra bízták a nagy értékű kártérítési igény benyújtását. Az ugyanis már a decemberi, első fokú végzésből kiderült, hogy a Fővárosi Törvényszék alapvető fogalmi és formai hibák, jogi bakik miatt utasította el élből az önkormányzat keresetét. Ebben a kerület a jogerősen még le sem zárt perben érintett ingatlanüggyel összefüggésben követelt volna Hunvald György volt polgármestertől és vádlott-társaitól összesen 1,78 milliárd forintot.
Csakhogy az ehhez szükséges minimum-feltételt sem tudták teljesíteni: az önkormányzatnak havi nettó 300 ezer forintért dolgozó budajenői Müller Tibor ügyvéd irodája egy szabályos, pontos, jogilag korrekt keresetlevelet sem tudott megírni. Az önkormányzat nevében eljáró ügyvéd - aki ráadásul az internetes ügyvéd-keresőkben a szakterületei között sorolja fel a kártérítési ügyeket - olyan dilettáns módon állította össze a keresetet, hogy a bíróság az érdemi vizsgálatot mellőzve, idézés kibocsátása nélkül utasította el. Talán időhiány miatt lett pongyola a kereset? Müller Tibornak tavaly június óta más elfoglaltsága is van: a bedőlt devizahitelesek megsegítésére létrehozott Nemzeti Eszközkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja havi 100 ezer forintért.
A végzés csaknem három oldalon keresztül sorolta az elutasítást megalapozó alapvető fogalmi és formai hibákat, jogi bakikat. Csak néhány ezek közül: a keresetlevélben megjelölt kamatfizetés ideje nincs dátumhoz kötve, a kamat mértéke ellentmondásos és meghatározatlan, nem egyértelmű a követelt összeg nagysága sem. Nem tisztázott továbbá - állapította meg a bíróság -, hogy az önkormányzat melyik alperestől pontosan milyen típusú, illetve összegű károkozásért kér kártérítést. Az már csak hab a tortán, hogy a bíróság szerint a keresetlevél csaknem fél tucat ponton ellentmond a polgári perrendtartásról szóló törvénynek.
Alapvető hiba, hogy például a még le sem zárt ingatlanügyben folyó büntetőper nem jogerős ítéleteivel köszönő viszonyban sincsenek azok a kárértékek, melyeket az önkormányzat a hét vádlottal szemben kért. A keresetet megfogalmazó ügyvédi irodának az is elkerülhette a figyelmét, hogy a vádlottak többségét felmentették és elutasították az ilyen típusú igényeket. A mostani jogerős elutasítás ellenére az önkormányzat újra benyújthat egy teljesen új keresetet, ám ez a mostani már biztosan feleslegesen emésztett fel a kerületi közpénzt, ráadásul kidobott közpénz volt az állam által fizetendő 150 ezer forint eljárási illeték is.