Miért mennek külföldre a magyar diákok?

Publikálás dátuma
2014.02.18. 13:16
Fotó: thinkstock
A Milestone Intézet felmérése szerint a vezető brit egyetemeken tanuló magyar diákok többsége tanulmányi és majdani munkavállalási okokból ment külföldre. A diákok által adott válaszokból kiderül, hogy többségük kifejezetten jól érzi magátodakint, és elégedett mind a tanulmányok minőségével, mind a társasági élettel. Sokat elárul, hogy a 116 megkérdezettből mindössze ketten nem ajánlanák másoknak a külföldi továbbtanulást.

A felmérés során többek között arról kérdeztük a brit topegyetemeken tanuló magyar fiatalokat, hogy miért döntöttek a külföldi továbbtanulás mellett. A diákok több válaszlehetőséget is megjelölhettek. A motivációk között szinte az összes diák megnevezte a tanulmányok minőségét, és sok magyar fiatal gondolta, hogy a legjobb brit egyetemeken szerzett diploma birtokában több
munkalehetősége adódik majd. A diákok világra való nyitottságát jelzi, hogy több, mint kétharmadukban ott munkálkodott
a kalandvágy, illetve az igény a nyelvi készségek fejlesztésére. Tudatosságukat mutatja, hogy sokuknál szempont volt a diákközpontú egyetemi oktatás, és minden negyedik diák döntését befolyásolta a brit típusú diákhitel lehetősége (az ottani
rendszerben a hitelt csak akkor kell törleszteni, ha a későbbi éves kereset mértéke meghalad
egy meghatározott összeget).

A válaszokból úgy tűnik, hogy a diákok maguk miatt és nem a környezetük nyomására mentek ki, hiszen igen kevesek döntésében játszott szerepet, hogy a barátok is külföldi egyetemekre készülnének. Ugyanakkor a fiatalok közel 40 százalékánál szempont volt, hogy függetlenedjen a családtól.

Szerző

A nagy hó roppantotta meg a tetőszerkezetet

Beomlott a nagy hótól egy egyetemi üdülőközpont tetőszerkezete hétfőn este Dél-Koreában, tízen életüket veszítették, több mint százan megsebesültek – jelentette be a dél-koreai rendkívüli helyzetek hivatala. Első éves egyetemisták „gólyabáljára” készültek, több mint 560 diák tartózkodott a diákszállóban. Két sérült állapota súlyos, több órába telt, mire mindenkit kimentettek.

A tragédia a Szöultól mintegy háromszáz kilométerre délre található Gyeongju városban történt, a diákok a Busan Egyetem nemzetközi szakos hallgatói voltak. Megindult a vizsgálat, hogy mi okozhatta a balesetet, a CNN jelentése szerint a felgyülemlett hó mellett az épület strukturális problémái is közrejátszhattak. Pak Gun Hje dél-koreai elnök részvétét nyilvánította az áldozatok családjainak.

Szerző

Költségkímélő csillagháborús technológia

Az amerikai haditengerészet még idén lézerfegyverrel szereli fel egyik hadihajóját, s két éven belül egy sínágyú (rail gun) próbaüzemét is megkezdik. Mindkét fegyver jóval kevesebbe kerül, mint a hagyományos cirkálórakéták és „okos” bombák, s folyamatosan üzemeltethetők, nem fogynak ki a készletek. „Ez alapvetően megváltoztatja, hogyan harcolunk a jövőben” – nyilatkozta Mike Ziv kapitány, az elektronikus fegyverrendszerek programigazgatója.

Idén nyáron a USS Ponce deszanthajó fedélzetén állítják fel az első lézerfegyvert. Kezelését egyetlen tengerész képes ellátni. A Ponce a Perzsa(Arab)-öbölbe készül, ahol a haditengerészet szerint aszimmetrikus fenyegetésekre kell felkészülni. A lézerfegyvert pilóta nélküli robotrepülőgépek, motorcsónakok, rohamcsónakok ellen vethetik be, de nem alkalmas nagy sebességgel haladó célpontok, rakéták vagy harci gépek leszedésére. A sínágyúk a hangsebesség hat-hétszeresével tudják kilőni tölteteiket, jóval nagyobb távolságból alkalmazhatók, mint a hagyományos ágyúk. Nem elhanyagolható előny, hogy míg egy elfogórakéta darabja 1 millió dollár, s csak egyszer használható, a lézerfegyverrel egy lövés legfeljebb néhány dollárba kerül, a költség gyakorlatilag a felhasznált áram ára.

Mindkét új rendszernek vannak hátrányai, idézett egy védelmi szakértőt az AP. A lézerfegyver hatékonyságát csökkenti az eső, a szálló por, a légköri turbulencia. A sínágyú működtetéséhez pedig rengeteg elektromos áramra van szükség. Az amerikai haditengerészet új rombolója, a Maine állambeli Bathban most épülő Zumwalt lesz az első olyan hadihajó, amely elegendő áramot termel egy sínágyú üzemeltetéséhez. Ha a prototípusok beváltják a reményeket, más hadihajókra is felszerelhetik az újfajta – „költségkímélő” – fegyvereket.

Szerző