400 milliárdért kormányzati negyed lesz a budai Várból?

Az MSZP-s Braun Róbert szerint a kabinet 400 milliárd forint elköltését tervezi 2014 és 2020 között elsősorban arra, hogy a kormányzat a budai Várba költözzön.

A szocialista politikus hétfői sajtótájékoztatóján egy a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési ciklus budapesti beruházásairól szóló dokumentumra hivatkozva beszélt erről. A Népszabadság szombaton írt a Miniszterelnökség megbízásából készített tanulmányról, amely a cikk szerint több lehetséges helyszínkombinációt is felvázol a miniszterelnöki és az államfői hivatal elhelyezésére.

Braun Róbert azt mondta: úgy tűnik, azért van szükség múzeumi negyedre, azért kell kiköltöznie a budai Várból a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek, hogy "helyet csináljanak Orbán király projektjének".

Az MSZP-s képviselőjelölt kiemelte, hogy a 104 oldalas tanulmány több mint fele a kormányzat elhelyezését taglalja.

Orbán Viktor miniszterelnöknek azt a kérdést tette fel, igaz-e, hogy kormányzati negyeddé alakítaná a budai Várat, Tarlós István főpolgármesternek azt, igaz-e, hogy a Fidesznek ez az egyetlen elképzelése a főváros fejlesztéséről, az uniós fejlesztésekért is felelős Lázár János miniszterelnökségi államtitkárnak pedig azt, igaz-e, hogy a következő ciklusban egyetlen feladata az lenne, hogy gondoskodjon a kormányzat elhelyezéséről.

Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!

Szerző

Nyomoznak a "holokamuzó" presbiter ellen

Nyomozást rendelt el a rendőrség a Jobbik debreceni országgyűlési képviselő-jelöltjének a doni katasztrófa évfordulóján tartott beszédében nyilvánosan hangoztatott és vállalt holokauszttagadás miatt - tudta meg a Népszava.

A beszédről elsőként a vagy.hu debreceni hírportál számolt be. Mint írták: a megemlékezésen Ágoston Tibor jobbikos önkormányzati képviselő, pártja debreceni és hajdú-bihari alelnöke, aki egyben református presbiter is, szónoklatában először "holokamunak" nevezte a holokausztot, majd ezt nyelvbotlásnak színlelve kijavította magát, és a "holokaszt" szót használta helyette. Mint mondta, a 2014-es holokauszt emlékévet rá akarják kényszeríteni Magyarországra és polgáraira. Ágoston szerint "emlékezhetünk azokról, akik másoknak fájnak, de nem emlékezhetünk azokról méltó módon, akik pedig nekünk fájnak".

A "holokamu" (hollókamu) - a magyarországi szélsőjobboldali szleng kedvelt kifejezése. A kamu (hazugság, mellébeszélés, megtévesztés) szóval jelzik holokauszttagadásukat, miszerint "a zsidóság ellen a második világháborúban elkövetett népirtás nem történt meg, vagy nem azon a módon és mértékben történt meg, ahogy a történettudomány általánosan elfogadott tézisei állítják" - jegyezte meg a vagy.hu.

Bár a magyarországi bal- és jobboldalon is vannak olyan politikusok és politikai elemzők, akik szerint a holokauszttagadás törvényi üldözésénél fontosabb a véleményalkotás és -nyilvánítás szabadsága, s a világ legtöbb államában jogilag nem szankcionálják ezt a cselekedetet, Magyarország - Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Izrael, Lengyelország, Litvánia, Németország, Olaszország, Románia, Svájc és Szlovákia mellett - azok közé az országok közé tartozik, ahol a holokauszttagadó nézetek hirdetése bűncselekménynek számít.

A Btk. 333. paragrafusa szerint "aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".

Szegedi István, az Összefogás debreceni képviselő-jelöltje a Bajnai Gordonnal közösen tartott sajtótájékoztatóján a múlt héten bejelentette: az Együtt-PM feljelentést tesz Ágoston Tibor kijelentése miatt. Bajnai Gordon hozzátette: azoknak a szellemi elődei, akik ma a holokausztot tagadják, népirtást követtek el, az egész országot romba döntötték. Akik ma a holokausztot tagadják erkölcstelenek, Magyarország ellenségei, s polgárháborút szítanak - tette hozzá az Együtt-PM vezetője. 

Feljelentésük nyomán - mint azt a Népszava kérdésre a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság elmondta - a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntett elkövetésének gyanúja miatt a rendőrség nyomozást rendelt el.

Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!

Szerző
Témák
Jobbik nyomozás

Feljelentették a jobbikost a holokausztra tett kijelentései miatt

Megérkezett a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségre a Debreceni Zsidó Hitközség elnökének feljelentése a Jobbik debreceni önkormányzati frakcióvezetőjének január 12-én Debrecenben, a "doni megemlékezésen" elhangzott, "holokausztra utaló" kijelentése miatt - közölte Jónáné Pocsai Edit megyei főügyész.

Az ügyben a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság 2014. február 14. óta nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntettének gyanúja miatt nyomozást folytat, így a beadványt a már folyamatban lévő eljáráshoz továbbítják.

Az ügy előzménye, hogy Ágoston Tibor, a Jobbik debreceni önkormányzati frakcióvezetője, országgyűlési képviselőjelölt egy január 12-i nyilvános debreceni megemlékezésen a holokauszt kapcsán - mint mondta, szándékos nyelvbotlásként - "holokamuról", illetve "holokasztról" beszélt.

Bajnai Gordon, az Együtt-PM társelnöke múlt szerdán Debrecenben jelentette be, hogy országos központjuk is feljelentést tesz Ágoston Tibor kijelentései miatt. Az ellenzéki politikus egyidejűleg felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt és Kósa Lajos debreceni polgármestert, a Fidesz ügyvezető alelnökét, hogy hozzák nyilvánosságra álláspontjukat az elhangzottaktól.
Kósa Lajos időközben közleményben elhatárolódott Ágoston kijelentéseitől.

Vona Gábor Jobbik-elnök múlt csütörtökön leszögezte: pártja sosem tagadta a holokausztot és minden emberirtást elítél, de azt is elítéli, ha bárki bármelyik emberirtásból "politikai, gazdasági tőkét akar kovácsolni".

Szerző