Kettéválhat a történelmi borvidék

Publikálás dátuma
2014.02.19. 06:17
Egyre „terjeszkedik” a tokaji borvidék Szlovákiában. Fotó: Szalmás Péter/Népszava
Még korai inni a szlovákoknak a medve bőrére, akár tokaji aszúval is, mert a szakemberek szerint még Magyarország javára is billenhet a névmérleg. A "Tokaj" névhasználat ugyanis nem csak elvi, de kőkemény kereskedelmi kérdés is. Egy gyengébb mionőségű "Tokaj" megjelölésű szlovák bor ronthatja a magyar termékek értékesítési lehetőségeit is. Év végéig dönthet az Európai Bizottság a két ország vitájában.

Az sem kizárt, hogy az unió kifogást emelhet a borvidék meghatározása, de akár az elnevezés miatt is. A tokaji szőlőtermelő szerint akár az is előfordulhat, hogy az EB a két termékismertető miatt két önálló borvidéknek nyilvánítja a jelenleg egységes tokaji szőlőtermő területet, s akkor nem lehet azonos a megnevezés sem. Egy 1993-as szabályozás miatt ekkor a "Tokaj" írásmódot és megjelölést csak Magyarország használhatja majd, hiszen a "Tokaj" megnevezés a szlovák borra zavaró lehet a piacon.

Marcinkó Ferenc szerint ronthatja a magyar termelők piaci pozícióit, hogy a két országban nem azonosak a minőségi követelmények. A magyar oldalon rendkívül szigorúak, a szlovákon viszont sokkal megengedőbbek. Ezért lett volna szükség a közös szabályozásra.

Annyit sikerült elérnünk, hogy legalább a 2 puttonyos "aszút" sikerült már letiltatnunk, miközben itthon már a 3-4 puttonyos megszüntetése van napirenden, és csak 5, illetve 6 puttonyos aszú kerülhetne forgalomba - tette hozzá Marcinkó Ferenc. Szlovákiában egyelőre nem tervezik a 3-4 puttonyos aszú "kitoloncolását" a kereskedelemből.

Tornai Tamás, a hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) néhány hónapja megválasztott új elnöke is bizik abban, hogy az EB végül Magyarország számára kedvező döntést hoz. Addig is a szervezet szakmai és jogi segítséget nyújt a borvidéki tanácsnak. Emellett az uniós nemzetközi szakmai szervezetekben is lobbizik a magyar érekek védelmében.

Az elnök szerint a két ország termelőinek integráltan kellene összedolgozniuk a tokaji borvidéken.

Az a feladat is ránk vár, hogy a szlovákiai gazdák figyelmét felhívjuk arra, hogy az ő érdekük is, hogy ne engedjék korlátlanul kiterjeszteni az ottani tokaji borvidéket, mert ezzel rontják a tokaji bornak, mint kereskedelmi márkának, ha úgy tetszik brandnek az értékét - tette hozzá Tornai tamás. A szakember példaként említette, hogy az olaszok évekkel korábban önszántukból megszüntették a "tokai" területmegnevezést, pedig Olaszországban van egy Tocai patak.

Távoli tájakon is tokaji

Tavaly jó volt az aszú termés és ez biztató a jövőre, már csak azért is, mert az igazi nemes nedűnek még évekig kell érnie a hordókban. A tokaji borászok fanyar humorral szokták mondogatni, hogy a tokaji bor csak Magyarországon világhírű, külföldön alig ismerik. Ott a sztárok a francia, s spanyol, az olasz, dél-afrikai és egyre inkább a dél-amerikai borok.

Az mégis jó hír, hogy ha kis mértékben is, de növekedett a tokaji bor kivitele az elmúlt években, közöttük az aszúé is. Ha tovább szigorodnak a minőségi előírások, akkor van esély a további terjeszkedésre. Főleg a hagyományos piacokon növekedett az érdeklődés, mint Lengyelországban, Oroszországban, ahová évszázadokon át szállítottak tokaji borokat. A cári udvarban még különösen nagy becsben tartották a tokaji bort, leginkább az aszút. Sikerült Nagy-Britanniában is pozíciókat szerezni a tokaji bornak, pedig ott rendkívül éles a verseny a világ nagy bornemzetei között. Indulnak szállítmányok az USA-ba is.

A tokaji megkezdte hódító útját Ázsiában is. Kínába Hong Kongon keresztül vezetett az út. Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a Kínába irányuló borexport, de ez még így is eltörpül a hagyományos piacokéhoz képest. Egyelőre néhány ezer hektóliter magyar bor jut el egymilliárdos piacra, ennek kis része lehet tokaji.

Borászati termékek népszerűsítésére harmadik országok piacán uniós forrásból 50 százalékos támogatás vehető igénybe. A promóciós programok legfeljebb 3 évre szólhatnak, a támogatási keret 2016-ig összesen 3 millió euró (jelenlegi árfolyamon nem egészen 1 milliárd forint). Szakemberek szerint ez édeskevés a magyar bor értékesítésének érdemi növeléséhez.

Szerző

Megkésett konferencia Paksról

Publikálás dátuma
2014.02.19. 06:00
Sólyom László elegánsan, de határozottan bírálta a kormány paksi manőverét. Fotó: K2 Press/Népszava
Élesen bírálta a kormány magatartását a paksi atomerőmű bővítéséről a Magyar Tudományos Akadémián tegnap megtartott konferencián Sólyom László. A volt államfő szerint az a mód, ahogyan a kormányzat és a parlament meghozta a paksi döntést, az "nélkülözte a nagy horderejű, több generáció sorsát meghatározó ügy normális szakmai és demokratikus menetét". Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiapolitikáért felelős államtitkára viszont a paksi építkezés mellett érvelt. Felsmann Balázs a Corvinus Egyetem Stratégiai és Menedzsment Kutatóközpont igazgatója pedig szükségtelennek és ráfizetésesnek nevezte a beruházást.

Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiapolitikáért felelős államtitkára viszont a paksi beruházás mellett érvelt. Közölte: "mire van szüksége a magyar nemzetgazdaságnak? Energiára, ami legyen tiszta, olcsó, biztonságos, fenntartható." Hozzátette: a magyar villamosenergia-rendszernek becslések szerint 6300 megawatt kapacitás rendszerbeállítása válik szükségessé 20 éven belül. Ezt csak importtal, vagy saját kapacitás megteremtésével tudjuk biztosítani. Jelenleg az import aránya 28,9 százalék, és ez 1995 óta növekszik. Ennek oka, hogy a villamosenergia árai 40 százalékkal estek, így a magyar piacról a versenyképtelen hazai erőművek kiszorultak. Ám szükség van arra, hogy az import ne szaladjon el. Az atomerőmű egyszerre biztosít minden célt: megfizethető, megfelel az ellátásbiztonság követelményeinek és alkalmas a széndioxid kibocsátás csökkentésére is.

Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Menedzsment Kutatóközpont igazgatója viszont arról beszélt: Németország is jelen van az energiaexport piacán, miközben energia termelésének 21 százalékát megújuló forrásokból fedezi. Igaz, hogy ez néha hektikus lehet, de tavaly például 21 terawattórányi energiát adott el. Felsmann szerint amikor Németország jelen van az energiapiacon, akkor nagyon olcsó energiát kínál, amit figyelembe kell venni akkor, amikor az atomenergiával megtermelt villamosenergia piaci lehetőségeit mérlegeljük.

Felsmann Balázs is vitatta a paksi beruházás szükségességét, megtérülését és a 4,9 százalékos kamatú orosz kölcsön olcsó mivoltát. A szakértő szerint ugyanis euróban a 30 éves lejáratú államkötvények hozama 4,5-4,8 százalék, Magyarországnál ez 5,5 százalék felett van, míg Romániában 3,4 százalék. "Tehát még Románia is kedvezőbb feltételekkel tudna belevágni a projektbe, mint Magyarország, anélkül, hogy bárkitől szívességet kérjen" - jegyezte meg a szocialista kormány alatt 2008-ig a gazdasági tárca szakállamtitkári posztját betöltő szakember.

A mundér védői

A konferencián védelmébe vette a paksi beruházást Aszódi Attila, BME Nukleáris Technikai Intézetének az igazgatója. Csakúgy mint Büky Gergely, az MTA doktora. A nyugalmazott egyetemi tanár szerint villamosenergiát termelni kell és nem pedig importálni.

Fenntarthatatlan az energiafelhasználás növekedési üteme. Ötven év alatt az energialábnyom két és félszeresére növekedett. Ennek csökkenéséhez nem járul hozzá az atomenergia sem. Erről Munkácsy Béla, az ELTE Környezet és Tájföldrajzi Tanszékének munkatársa tartott előadást, aki úgy látja, az atomerőmű az ökológiai lábnyoma a fosszilis energiához mérhető.

Mezei Ferenc, az Európai Neutronkutató Központ technikai igazgatója azt vázolta fel, hogy Európában az átlagos háttérsugárzás 8-25 nappal rövidítheti meg az emberek életét. „Ám ez egy fiktív adat, ugyanis a háttérsugárzást okozó eszközök nélkül sokkal több napot veszítenének az életükből” – mondta Mezei.

A kormány nem számolt az Európai Unióval

A paksi beruházásnál az Európai Uniós (EU) szabályozás jelenti a legnagyobb kockázatot - véli Deák András György. A Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa úgy látja: a jelenlegi finanszírozási konstrukció könnyen minősülhet olyan tiltott szubvenciónak, amely miatt az EU akadályt gördíthet az erőmű megépítése elé a jelenlegi formában. "A kormány alábecsülte a szabályozási kockázatokat - vélte Deák András, aki szerint megvan a veszélye, hogy az EU-s szabályozásnak így nehéz lesz megfelelni, és akkor ott állunk egy megkötött hitelszerződéssel az oroszokkal."

"Joggal lehet arra számítani, hogy ebből így nem lesz erőmű" - mondta Deák, aki a projekt nemzetközi politikai vonatkozásait vette számba a tegnapi konferencián. "Magyarországon előállt az a furcsa helyzet, hogy mindenki az oroszokkal akar üzletelni" - mondta az elemző, hiszen a szocialisták, az Orbán-kormány, de még a szélsőjobb is ezt támogatja. Úgy tűnik, mintha az egész politikai elit az oroszok zsebében lenne, ez még Bulgáriában sincs így - fogalmazott kritikusan Deák, aki szerint ez a most éppen leszálló ágban lévő EU-orosz kapcsolatok fényében különösen nehéz diplomáciai feladatot ró a mindenkori kormányra. Deák óvott attól, hogy Magyarország az EU-orosz kapcsolatok "frontvonalára" kerüljön.

Deák András György szerint egyedüli érvünk az erőmű bővítése mellett a levegőszennyezés csökkentése. Kétségtelen, hogy idővel a mátrai erőművet be kell majd zárni, hiszen Magyarország széndioxid kibocsátásának 20 százalékát ez adja. Pótolni ezt úgy tűnik, valóban csak atomerőművel tudjuk, mert Deák szerint nagyon kevés történt a megújuló energiák területén.

Az elemző megjegyezte: a legfájóbb a paksi bővítés kapcsán, hogy "az oroszkérdés még mindig fontos barométer a visegrádi országok között", márpedig a kurtán-furcsán összehozott szerződés miatt, a visegrádi országok - Lengyelország, Csehország, Szlovákia - családjában kissé nőtt a bizalmatlanság Magyarországgal szemben.

Szerző

Varga Mihály: nincs szükség a költségvetés módosítására

Nincs szükség az idei költségvetés módosítására a jelenlegi magasabb árfolyamszint miatt - mondta a Hír TV Magyarország élőben című műsorában kedden Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a keddi kamatdöntéssel kapcsolatban.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal 2,70 százalékra, újabb történelmi mélypontra csökkentette a jegybanki alapkamatot kedden. 

A kamatdöntéséről Varga Mihály korábban azt mondta, bízik abban, hogy a monetáris tanács értékeli a kialakult szituációt, és felelős döntést hoz. 

Arra a kérdésre, hogy a monetáris tanács az általa elvártnak megfelelő döntést hozott-e, Varga Mihály kijelentette: a monetáris tanácsban felelős, felkészült szakemberek vannak, akik nyilván értékelték azt, hogy a magyar gazdaság milyen pályán van, figyelembe vették a gazdasági növekedés, az infláció, valamint a külkereskedelmi mérleg alakulását. 

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: figyelni kell arra, mi a magyar gazdaság, a magyar államháztartás érdeke. A 2014-es költségvetést a jelenleginél alacsonyabb árfolyamszinttel tervezték; a monetáris tanács nyilván ezt a szempontot is mérlegelte a döntésnél. El kell telnie néhány napnak, hogy kiderüljön, hogyan hatott a magyar gazdaságra az újabb kamatcsökkentés - fogalmazott. 

Nem kell módosítani az idei költségvetést a jelenlegi magasabb árfolyamszint miatt - jelentette ki. Ennek oka egyrészt, hogy az árfolyamgyengülésnek túlnyomórészt külső oka van, másrészt pedig a költségvetésben jelentős, 220 milliárd forintos tartalékokat állítottak be. Varga Mihály elmondta: bízik abban, hogy az év átlagában a jelenleginél alacsonyabb árfolyamszint alakul majd ki, és a befektetők előbb-utóbb látni fogják, hogy a magyar gazdaság fundamentumai stabilak.

Szerző