Teher a gazdaságnak a gyenge forint

A hazai gazdaság tényleges állapotát és a várható hazai folyamatokat semmibevevő kamatdöntést hozott kedden a Monetáris Tanács: mától a forint kamata 2,70 százalékos lett, az ismételt - ezúttal 0,15 százalékpontos - vágás után. Ezzel a szakértők egybehangzó véleménye szerint jelentős gazdasági kockázatot teremtetettek az Orbán Viktor kormányfő és Matolcsy György MNB-elnök növekedési vízióját vakon követő jegybankárok.

Általános megdöbbenést keltett közgazdasági körökben, hogy a Monetáris Tanács tegnapi kamatdöntő ülésén 0,15 százalékpontos csökkentette a forint alapkamatának mértékét, amely mától rekordszintűen alacsony, 2,70 százalékos. A jegybankárok - Matolcsy György elnök vezetésével - fittyet hánynak arra, hogy a forint sérülékeny, hiszen éppen csak megnyugodott e hét elejére a 307-308 forint közötti sávban, a kamatdöntés hatására ismét 310 forint fölé kúszott a kurzus. De nem járt jobban a hazai fizetőeszköz a svájci frankkal szemben sem, amelyért tegnap délután már 254 forintnál is többet kellett fizetni. A forint elerőtlenedését most semmiféle külső okra nem lehet ráfogni, az ok csak egy lehet: mióta 3,00 százalék alá vágták a kamatot, a forint egyre nehezebben tud a lábán megállni.

Rendkívül kedvezőtlen helyzetbe sodorták Matolcsyék a magyar gazdaságot - mondta lapunk érdeklődésére Bodnár Zoltán. A Magyar Liberális Párt gazdaságpolitikai főtanácsadója, aki korábban az MNB alelnöki pozícíóját is betöltötte, úgy vélekedett, hogy a jegybankárok doktriner módon, a jegybanknak a korábbi évtizedekben kivívott presztízsét súlyosan veszélyeztetve cselekedtek most. Úgy viselkednek, hogy akármi történik is az országban, ők amit a kamat folyamatos csökkentéséről elhatároztak és meghirdettek, azt akkor is végrehajtják, ha ennek kedvezőtlen hatásai vannak.

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy az MNB arra hivatkozik: folyamatosan csökken az infláció, amely most már évtizedes mélységi rekordokat ért el. Azonban ez a pénzromlási ütem - mondta Bodnár Zoltán, nem a valóságos helyzetet tükrözi. Ugyanis - a közgazdasági törvényszerűségek szerint - az ilyen alacsony fogyasztó árindex - januárban 0 százalékot jelentettek a statisztikusok - azzal szokott járni, hogy belső fogyasztás jelentős mértékben megnő. Ennek azonban nyoma sincs!

A rezsicsökkentésről, mint az alacsony árszínvonal okáról sokat beszélnek, hivatkozik rá az MNB közleménye is. Az inflációs adatok félrevezető voltát éppen ez tanúsítja. Az emberek nem képesek többet költeni. Nemcsak azért, mert a hiteleiket kell fizetni, hanem azért is - mutatott rá Bodnár Zoltán -, mert az ugyancsak gyakran hivatkozott kedvezőnek mondott foglalkoztatási adatok hátulütője az, hogy a közfoglalkoztatottakat ugyan beleszámolják ebbe a kategóriába, ám arról kevesebb szó esik, hogy az így foglalkoztatottak jövedelme olyan alacsony, hogy növekvő fogyasztásukról álmodni sem mernek.

Azt nem lehet kizárni, hogy Orbán Viktor gazdaságpolitikai elképzelései közvetlenül hatnak a forint kamatvágásaira. Az azonban - legalábbis a Fidesz-kormány időszakában - szokatlan, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nem örül a gyenge forintnak és bízik az erősödésében, ugyanis a költségvetést 300 forintnál olcsóbb euróval tervezték meg - erről TV2 Mokka című műsorában beszélt tegnap a tárcavezető. Az üdvözlendő, ha kormánytagok - beleértve a miniszterelnököt is - nem nyilvánítanak véleményt a forint aktuális árfolyamáról, illetve a jegybank kamatpolitikájáról, illetve a pénzügyi stabilitás érdekében tett lépéseiről. Az MNB függetlensége ezt ugyanis nem engedi meg. Azt azonban helyeselni lehet, ha a gazdaságért felelős miniszter aggódik a költségvetés teljesíthetőségéért, ugyanis ez a dolga.

A kamatvágás után egy bizonyos: Matolcsy Györgyéket nem befolyásolták Varga Mihály intelmei. A miniszter ugyanis kedden reggel még arról beszélt, hogy reméli: a Monetáris Tanács ülésén felelősen fogják értékelni, hogy milyen árfolyam elviselhető a költségvetésnek, jó az exportnak és a devizahiteleseknek. Hozzáfűzte, hogy a forint gyengülése az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed "pénzpumpájának" leállása mellett annak is a következménye, hogy a jegybanki alapkamat egyre kevésbé vonzó azoknak, akik magyar állampapírt vásárolnának.

A gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a költségvetést jelentős, 220 milliárd forintos tartalékkal tervezték meg, vagyis ha az euró árfolyama a tervezettnél magasabb szinten alakul, akkor van mihez nyúlni. Ugyanakkor bízik abban, hogy a következő hónapokban az árfolyam korrigálódhat. Annál is inkább, mert a magyar gazdaság fundamentumai nem indokolják az alacsony árfolyamot - tette hozzá.

A jegybankok alapfeladata - a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett - a kormány gazdaságpolitikájának, a maga eszközeivel való támogatása. Erről azonban, mint látjuk szó sincs.

A gazdaságkutatók gyakran hivatkoznak arra, hogy az exportra termelő cégeknek előnyös a gyenge forint. A mostani helyzet azonban már felülírja ezt a tételt - mondta Bodnár Zoltán. A hazai külpiacra termelő cégek termékeinek ugyanakkor jelentős hányada importból származik, amely az erős devizaárfolyamok miatt egyre drágul. Ezért a mostani helyzet már számukra sem kedvező. Amellett, hogy az államadósság mértékét kedvezőtlenül érinti a 300 forint feletti árfolyamszint. Bodnár Zoltán arról is beszélt, hogy nem csak a lakosságot, de a vállalkozói szféra devizaadósait is sújtja az egyre dráguló euró.

Hol keleten, hol nyugaton Orbán barátai

Orbán Viktor a GE-ünnepségen innovatív gazdaságpolitikáról beszélt. Nem tudni, a jegybanki kamatdöntést is idesorolja-e. Fotó:Tóth Gergő/Népszava

Csak az innovatív politika vezethet ki a mai válságból ami ráadásul "fekszik a magyaroknak" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden a General Electric budapesti globális üzleti szolgáltató központjának megnyitóján, ahol fantasztikus sikertörténetnek nevezte Magyarország és az amerikai GE együttműködését.

Orbán Viktor megismételte az utóbbi napokban többször ismételt tételeit: a magyar gazdaság makroszinten stabilan áll a lábán, ez "egy javuló közeg", a múlt év utolsó negyedévi növekedési adatok már azt mutatják, a közép-európai régióban a magyar gazdaság bővül a legjobban.

Magyarország és a GE kapcsolatát fantasztikus sikertörténetnek nevezte a miniszterelnök, aki szerint ez nagyrészt a vállalatnál dolgozó magyarok tehetségének, elkötelezettségének és munkabírásának köszönhető. Az amerikai cég magyarországi története azt mutatja, "ha vannak jó partnereink, a magyarok igenis lehetnek sikeresek" - fogalmazott a Váci úton lévő szolgáltató központ megnyitóján a cég vezetői, munkatársai előtt.

A GE-nek ma több mint 13 ezer alkalmazottja van Magyarországon, ahol a legnagyobb amerikai befektetőnek számít, a legfontosabb pedig, hogy 2012-ben kétezer magyar beszállítóval állt kapcsolatban a cég, amelynek esetében a hazai beszállítók részaránya több mint 65 százalék - sorolta az adatokat Orbán Viktor, nyomatékosítva, hogy "erre van szükségünk". A szolgáltató központ beruházásával kapcsolatban hozzátette, hogy az 1300 jól képzett szakembernek ad majd munkát.

Minden bizonnyal Összefogás pártszövetség létrejöttének másnapján "unicumozó" Fideszesek örömére mesélte el a miniszterelnök, hogy kibontott előző nap késő este egy üveg bort, amikor látta, hogy nincs otthon a felesége – mesélte el Orbán Viktor a General Electric szolgáltatóközpontjának az átadása előtti munkareggelin, ezzel indokolva, hogy gyorsan szeretne egy kávét. Lévai Anikó – mesélte tovább a sztorit a Facebookra feltöltött videón – azért nem volt otthon, mert jelöltjük, Fónagy János számára gyűjtött aláírásokat.

Így látják az elemzők

Bebesy Dániel, Budapest Alapkezelő:
Véleményünk szerint a mostani döntéssel a jegybank nagy kockázatot vállalt fel, ugyanis az alapkamat csökkentés növekedési kilátásainkat már nem befolyásolja érdemben, viszont a januári forintgyengülés megmutatta, hogy stresszes nemzetközi környezetben az alacsony magyar kamat milyen sérülékennyé teszi a forintot.A globális hangulat ugyan kicsit javult január végéhez képest, azonban a stabilizáció részben pont annak köszönhető, hogy a nehéz helyzetben lévő országok jegybankjai kamatemeléssel reagáltak. Úgy gondoljuk, hogy az alacsony hazai infláció sem feltétlenül indokolt volna további kamatcsökkentést, hisz a trendet jobban megragadó maginfláció három százalék felett van, és az MNB legfrissebb Inflációs Jelentése szerint az előrejelzési horizonton a pénzromlási ütem visszaemelkedik a jegybanki három százalékos cél közelébe. Az MNB tegnapi döntése nem veszi figyelembe a piac figyelmeztető jelzéseit.Jó lenne tudni, hogy az MNB hogyan értelmezi a közleményeiben rendszeresen szereplő óvatos kamatcsökkentés kifejezést, és mit gondol az enyhítési ciklus végpontjáról.

Gabler Gergely, Erste Bank:
Az infláció januárban 0 százalékra esett, elsősorban a lakossági energiaár-csökkentések és a magas bázis miatt, de az MNB adószűrt maginflációja is alacsony inflációs nyomásról tanúskodik. Az év során várhatóan fokozatosan emelkedik majd a fogyasztói árindex, év végére 3 százalék közelébe emelkedhet, de az év során átlagosan így is 1,3 százalék lehet a mutató.Arra számítunk, hogy 2,5 százalékon lehet a kamatcsökkentések alja, és idén várhatóan ezen a szinten marad. Ennek némileg ellentmond a határidős kamatok alakulása, a piac ezek alapján még mindig emelést áraz, hiszen 3,1 százalékon áll a 3x6 hónapos határidős ráta. Ez azonban sokat csökkent az elmúlt két hétben, előtte ugyanis 3,67 százalékon is állt az előretekintő kamat.

Horváth Ákos, Equilor:
A globális piacokon kibontakozó optimizmus és a vártnál kedvezőbb hazai GDP-adat láttán megnyugodni látszott a forint kurzusa, de ezen állapot tartós fennmaradása továbbra is kérdéses. Véleményünk szerint a kamatvágási ciklusnak a külpiaci hangulat romlása vagy a forint hirtelen és tartós gyengülése vethet véget.A tartósan gyenge forint több szempontból sem jó a jegybanknak. Az energia- és élelmiszerárakon keresztül begyűrűző infláció miatt a következő negyedévekben a jelenlegi alacsony szintekről közelebb kerülhetünk a 3 százalékos középtávú inflációs célhoz. A Növekedési Hitelprogram mellett a februári bázisból kieső első rezsicsökkentés is a mutató emelkedésének irányába hat. Az államadósság szintjét is feljebb tornázhatja a hazai fizetőeszköz tartósan gyenge volta.Egy ideges környezetben a befektetők a hazai makromutatók helyett a szűkülő kamatprémiumra és a refinanszírozási kockázat növekedésére fókuszálhatnak. Emellett a devizahiteles mentőcsomag lebegtetése akár tartósan magas euró/forint árfolyamot is hozhat. Ezen szélsőséges forgatókönyv esetén akár arra is kényszerülhet a jegybank, hogy azonnali és jelentős kamatemelést jelentsen be a piac megnyugtatása céljából, erre azonban rövid távon nem számítunk.