Előfizetés

A hálózat csapdájában

B.I.M.
Publikálás dátuma
2014.02.19. 20:54
Az ajánlások ellenőrzéséhez a „régi” közigazgatási rendszereket kell majd használni FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Noha működőképesnek nevezték az új "nemzeti választási rendszert", az informatikai hálózat hibáiról és használhatatlanságáról szóló híreket érdemben nem cáfolta a Nemzeti Választási Iroda. A titkosítva, nyílt közbeszerzés nélkül beszerzett, fejlesztett és üzembe helyezett számítástechnikai hálózat helyett a "régi" közigazgatási rendszereket kényszerülnek alkalmazni az önkormányzatok és a kormányhivatalok hivatalnokai a választási feladataik ellátásához.

Érdemben nem cáfolta a hírt a Nemzeti Választási Iroda (NVI), hogy használhatatlan az új választási informatikai rendszer, ezért ismét a "régi" anyakönyvi nyilvántartó rendszerrel kell ellátni a választási feladatokat. A voksolás lebonyolításáért felelős szerv annyit közölt: az NVI elnöke "csupán" jóváhagyta, hogy bármely településen az anyakönyvi szolgáltató alrendszerben végezzék el a választási feladatokat az új hálózat helyett.

Az Index számolt be arról, hogy becsődölt a választások lebonyolítására kiépített informatikai hálózat. A portál szerint a fővárosban körlevélben értesítették a jegyzőket, hogy az anyakönyvi nyilvántartó rendszer használatával próbálják meg megoldani a jelöltállítással kapcsolatos feladatokat. A portál információi szerint a Fővárosi Választási Iroda körlevele kifejezetten azt javasolta az országgyűlési választások lebonyolítását végző önkormányzatoknak, hogy a napokban felmerülő feladataikra ismét az elmúlt négy években teljesen elkülönített, elvileg már kizárólag közigazgatási céllal működtetett hálózatokat vegyék igénybe.

"A kifejezetten választási célra kiépített országos informatikai hálózat, a nemzeti választási rendszer ugyanis összeomlott" - fogalmazott az Index, mely szerint ez azt jelenti, hogy a jelöltállítással kapcsolatos adatokat és a jelöltek által leadott ajánlások valódiságát az okmányirodák számítógépein az anyakönyvi szolgáltató alrendszer (asza) hálózatán kell ellenőrizni. Az egy-egy párt jelöltje által leadott minimum 500, de sok esetben akár több ezer aláírást 72 óra alatt kell végigfuttatni a hálózaton, így a következő napokban a lap szerint ez komoly torlódást okozhat az okmányirodák működésében.

Mindezt az NVI nem is tagadta, ám azt állították: "a Nemzeti Választási Rendszer működőképes, és ennek megfelelően látja el a választási folyamatból származó újabb és újabb feladatait. Ezt jól bizonyítja, hogy egy nap alatt 2600 jelöltbejelentést fogadott a rendszer, több mint 360.000 ajánlóív kiadására került sor a közreműködésével". A már első nap is tapasztalt hibákról, a fővárosi utasításról, valamint a már korábban is felmerült aggályokról egyetlen szót sem ejtettek.

Egyetlen kereskedelmi tévé sem kampányol
Szombaton 16 órakor lejárt a határidő: az országos kereskedelmi rádiók és tévék eddig jelentkezhettek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), ha a kampányban politikai reklámot kívántak - ingyen - közzétenni. Egyetlen ilyen bejelentés sem érkezett, ezzel elérte, amit eredetileg is akart a Fidesz, vagyis korlátozta a választási kampányokat. Így a választópolgárok politikai reklámot csak a közszolgálati rádiókban hallhatnak, illetve a köztévékben láthatnak, már ami a pártokat illeti, hiszen a korlátozás a kormány által fizetett hirdetésekre nem vonatkozik.

Pedig az Index emlékeztetett arra is: a kormányhivatalok és az önkormányzatok elkülönítése után kiépített új választási infrastruktúrára több milliárd forintot költöttek a kormányzati szervek és az önkormányzatok. A pontos összeget és a beszállításokat végző cégek nevét azonban nem hozták nyilvánosságra, a beszerzéseket ugyanis "nemzetbiztonsági kockázatok" miatt titkosították. Megírtuk: egyedüli ajánlattevőként a 2012 év végén államosított IdomSoft Zrt. kapta meg a választások lebonyolításához szükséges informatikai rendszer fejlesztésére szóló megbízást. Az NVI nettó 375 millió forintért adott megbízást a cégnek, hirdetmény közzététele nélküli (nem nyilvános) közbeszerzésen. Utóbbit "előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősségre" hivatkozva magyarázta a NVI.

Lapunk ugyanakkor már tavaly májusban felhívta a figyelmet arra, hogy noha az új választási eljárási törvény hatályba lépett, a 2014-es voksolás szervezésével és lebonyolításával megbízott NVI csak későn jött létre, így későn tudta megkezdeni a felkészülést. Pedig az NVI feladata lett volna, hogy időben és megfelelő körültekintéssel gondoskodjon a választás lebonyolításához szükséges végrehajtási rendeletek kiadásáról, valamint az idevágó közbeszerzési eljárások kiírásáról és lefolytatásáról, a termékek, szolgáltatások beszerzéséről, a választások lebonyolításához szükséges informatikai rendszer kialakításáról, teszteléséről és biztonságos működtetéséről.

A késlekedésért persze nemcsak az NVI, hanem a kormány, illetve az illetékes miniszterek, Navracsics Tibor és Varga Mihály voltak a felelősek, hiszen még novemberben - azaz fél évvel a voksolás előtt - sem voltak készen a részletszabályok. Eközben az Országgyűlés rendészeti ügyekkel foglalkozó bizottsága ősszel több alkalommal döntött a szükséges informatikai eszközök ügyében a közbeszerzés alóli felmentésről - azaz teljesen titkossá tették az elhúzódó eljárást, illetve a választási informatikára fordított adóforintok útját.

És még...

- A rendszerváltás óta nem volt ennyi jelölt: 1994-ben 1900, 2002-ben 1400, 2010-ben pedig csak 810 egyéni jelölt indult a mostani 2600-zal szemben. Ha mind megszerzik a szükséges 500 ajánlást, az egyéni körzetenként akár 20-25 indulót is jelenthet - azaz ennyien szerepelhetnek majd a szavazólapon.

- Szerda reggelig 6472 választópolgárt vettek fel a választási irodák a külképviseleti névjegyzékbe. Azok a magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgárok, akik az április 6-ai országgyűlési választás idején nem tartózkodnak Magyarországon, az ország külképviseletein voksolhatnak, ehhez azonban március 29-én 16 óráig fel kell vetetniük magukat a külképviseleti névjegyzékbe.

- Szerdáig összesen 160 ezer 635-en regisztráltak a határon túlról, ennyi kettős, illetve hivatalosan külföldön élő állampolgár jelezte, hogy részt vesz a választásokon. A legtöbben, 73 ezer 656-an Romániából szavaznának, de sokan jelentkeztek Szerbiából is, onnan 22 ezer 610 regisztráltat jelez az NVI táblázata.

- A főváros 1. és 2. számú országgyűlési egyéni választókerületébe (amelyek központja az V., illetve a XI. kerületben van) kértek a legtöbben átjelentkezést az NVI adatai szerint. A fővárosba eddig összesen már 1412-en jelentkeztek át az ország más településeiről. Átjelentkezéssel az a választópolgár szavazhat, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő helyen tartózkodik. a korábbiakkal ellentétben ugyanakkor ezek a választók a lakóhelyük szerinti választókörzet jelöltjeire voksolhatnak.

- Török Zsolt Bernát a szocialisták első, nyilvántartásba vett egyéni képviselőjelöltje. Az MSZP egykori szóvivője Bács-Kiskun megyében, az 5. számú választókerületben indul, ellenfele a fideszes Bányai Gábor négy és nyolc éve a bácsalmási egyéni mandátumot szerezte meg. Nyitrai Zsolt, a Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója pedig azt jelentette be, hogy a Fidesz-KDNP állított elsőként országos listát az április választásra.

A Nemzeti alaptanterv "nácítlanítását" ígéri az MSZP

A Nemzeti alaptanterv "nácítlanítását" ígérte kormányra jutásuk esetére Kunhalmi Ágnes, az MSZP országos elnökségének tagja szerdai veszprémi sajtótájékoztatóján.

Nem szélsőséges szellemben alkotó szerzőkön, mint például Nyirő József és Tormay Cécile kell írni-olvasni tanítani a gyerekeket - jelentette ki a politikus.   

Felháborító, hogy 23 évvel a rendszerváltás után is azért kell küzdenünk, mert bizonyos szerzők nem valók a Nemzeti alaptantervbe (NAT) - jelentette ki.

Hozzátette: a NAT túlzsúfoltságán is könnyíteni kell. Mint mondta,  más típusú NAT-ot képzelnek el;  figyelni kell a lexikális tudás és a képességek egyensúlyára.

Beszélt arról, hogy megszüntetik a pedagógus portfóliót, a Nemzeti Pedagógus Kart, a pedagógus etikai kódexet, a Klebersberg Intézményfenntartó Központot, a tankönyvpiacot pedig újra szabaddá teszik.

Hiller István, volt szocialista oktatási miniszter arról beszélt, hogy a kormányváltás előtt 186 milliárd forint jutott a felsőoktatási intézményeknek, ez 2013-ra 130 milliárd forintra csökkent: 30 százalékos forráskivonásra a felsőoktatásból a II. világháború óta nem volt példa.

A veszprémi Pannon Egyetemről azt mondta: életképes egyetem, amelyen nagyon jó szakok működnek, de ha a központi finanszírozás nem változik, az egyetem tönkremegy.

Adatai szerint a 2010-es kormányváltás óta, három év alatt 45 százalékkal csökkent a Pannon Egyetem támogatása, s míg 2010-ben 7080 államilag finanszírozott hely volt a kampuszon, addig 2013-ban ez már csak 4104 volt, az összes jelentkező 2010-ben 7577 fő volt, 2013-ban 4556. Ha még négy évig ez így megy, akkor a Pannon Egyetem elveszíti a stabilitását - jósolta Hiller István.

Az MTI kérdésére azt válaszolta: ha az Összefogás kormányt alakít, már másnap megemelik a felsőoktatási intézmények központi finanszírozását.

Minden diák, aki eléri a felvételhez szükséges minimum pontszámot, ingyen jut az alapképzéshez, nem kell tandíjat fizetnie - válaszolta kérdésre. Hozzátette: a tandíj véleménye szerint az, ha valaki saját maga finanszírozza a felsőoktatási tanulmányait, még ha azt költségtérítésnek nevezik is.

A Nemzeti alaptanterv "nácítlanítását" ígéri az MSZP

A Nemzeti alaptanterv "nácítlanítását" ígérte kormányra jutásuk esetére Kunhalmi Ágnes, az MSZP országos elnökségének tagja szerdai veszprémi sajtótájékoztatóján.

Nem szélsőséges szellemben alkotó szerzőkön, mint például Nyirő József és Tormay Cécile kell írni-olvasni tanítani a gyerekeket - jelentette ki a politikus.   

Felháborító, hogy 23 évvel a rendszerváltás után is azért kell küzdenünk, mert bizonyos szerzők nem valók a Nemzeti alaptantervbe (NAT) - jelentette ki.

Hozzátette: a NAT túlzsúfoltságán is könnyíteni kell. Mint mondta,  más típusú NAT-ot képzelnek el;  figyelni kell a lexikális tudás és a képességek egyensúlyára.

Beszélt arról, hogy megszüntetik a pedagógus portfóliót, a Nemzeti Pedagógus Kart, a pedagógus etikai kódexet, a Klebersberg Intézményfenntartó Központot, a tankönyvpiacot pedig újra szabaddá teszik.

Hiller István, volt szocialista oktatási miniszter arról beszélt, hogy a kormányváltás előtt 186 milliárd forint jutott a felsőoktatási intézményeknek, ez 2013-ra 130 milliárd forintra csökkent: 30 százalékos forráskivonásra a felsőoktatásból a II. világháború óta nem volt példa.

A veszprémi Pannon Egyetemről azt mondta: életképes egyetem, amelyen nagyon jó szakok működnek, de ha a központi finanszírozás nem változik, az egyetem tönkremegy.

Adatai szerint a 2010-es kormányváltás óta, három év alatt 45 százalékkal csökkent a Pannon Egyetem támogatása, s míg 2010-ben 7080 államilag finanszírozott hely volt a kampuszon, addig 2013-ban ez már csak 4104 volt, az összes jelentkező 2010-ben 7577 fő volt, 2013-ban 4556. Ha még négy évig ez így megy, akkor a Pannon Egyetem elveszíti a stabilitását - jósolta Hiller István.

Az MTI kérdésére azt válaszolta: ha az Összefogás kormányt alakít, már másnap megemelik a felsőoktatási intézmények központi finanszírozását.

Minden diák, aki eléri a felvételhez szükséges minimum pontszámot, ingyen jut az alapképzéshez, nem kell tandíjat fizetnie - válaszolta kérdésre. Hozzátette: a tandíj véleménye szerint az, ha valaki saját maga finanszírozza a felsőoktatási tanulmányait, még ha azt költségtérítésnek nevezik is.