A parlament kicsúfolása

A kormány tegnap - utólag - tárgyalta a a paksi atomerőmű bővítésének a finanszírozásra kötött tíz milliárd eurós orosz hitelszerződést. A kormánypárt várhatóan már a jövő hétre összehívatja az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát, hogy még a választások előtt utólagosan legalizálják is a kontraktust. Nagy valószínüség szerint a kétharmadot képviselők a részletek ismerete nélkül, parancsszóra szavaznak. A bővítés bekerülési költségei az újabb számítások szerint alulbecsültek és az államadósságot mindenképpen emelik.

A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a Fidesz egy nap alatt áterőlteti a paksi atomerőmű bővítésére az orosz féllel megkötött hitelszerződés elfogadását a parlamenten. Így még jelenleg a kétharmados többségben lévő kormánypárti képviselőknek sem lesz arról fogalmuk, hogy mit szavaznak meg, ezáltal az Országgyűlés ismét a pecsétnyomó szerepét tölti majd be - nyilatkozta lapunknak Tukacs István, az Országgyűlés gazdasági bizottságának a tagja. Giró-Szász András kormányszóvivő tegnap bejelentette, hogy a kabinet megtárgyalta a magyar és az orosz kormány közötti, a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozását szolgáló államközi hitelmegállapodást, s kormány a egyezményt a szokásos módon az Országgyűlés elé terjeszti.

Tukacs István szerint nem szabad félreérteni a szóvivő azon állítását, hogy a kabinet a "szokásos módon" terjeszti a parlament elé a szerződés ügyét. Nem arról van szó ugyanis, hogy a Fidesz összehívatja a parlament rendkívüli ülésszakát, a bizottságok elé terjeszti a határozati javaslatát, arról a testületekben érdemi vita zajlik, később általános vita kezdődik a tervezetről, ahhoz módosító indítványokat ad be az ellenzék és a kormányoldal, amelyeket szintén érdemben tárgyalnak. Ezek után következhet a részletes vita, majd megejtik a végszavazást. Ez összesen másfél - két hetet venne igénybe.

A Fidesz féle "szokásos mód" ugyanis az, hogy a házbizottság mondjuk pénteken összeül és eldönti, hogy hétfőre összehívják a parlament rendkívüli ülésszakát. Ezt követően egy egyéni képviselői indítvány alapján a parlament sürgősséggel egy nap alatt "ledarálja" a hivatalos ügymenetet, s még aznap megtörténik végszavazás is, anélkül, hogy a képviselőknek esélye lenne megismerni a megállapodás részleteit, és javaslatokat benyújtani ahhoz. Vagyis a kormánypárt a demokratikus törvényalkotási folyamat karikatúráját érti a "szokásos mód" alatt. A Fidesz egyszerűen gúnyt űz a parlamenti demokráciából - tettet hozzá a szocialista politikus.

Emlékezetes: paksi beruházáshoz kapcsolódó orosz-magyar hitelmegállapodás tízmilliárd euró (mintegy 3000 milliárd forint) értékben négy kamatsávval - 3,95, 4,5, 4,8 és 4,95 százalék - jött létre. Az építkezés teljes költségét a szakértők ugyanakkor 5000-6000 milliárd forintra becsülik. Az orosz fél így mindössze a tényleges költségek hozzávetőleg felére ad kölcsönt, amit 25 éven át kell majd kamatostól visszafizetnünk.

Giró-Szász András szerint a megállapodás "fenntartja a magyar fél számára a mindenkori előtörlesztés lehetőségét, valamint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) a kifizetésekkel kapcsolatos jóváhagyás jogosítványát, amely egyértelmű magyarországi kontrollt jelent a költségek felett". Giró-Szász megjegyezte, hogy az NGM számításai szerint a paksi beruházás egyszázalékos gazdasági növekedést eredményez, több mint kilencezerrel növeli majd a foglalkoztatottak számát, és "egyértelműen nem veszélyezteti az államadósság csökkenő pályáját".

Ezzel szemben a szakértők szerint a valóság az, hogy szinte bizonyosan alulbecsült a beruházási költség és az építési határidő is. Az építkezés árának növekedésével pedig a kormányzat könnyen elveszítheti a kontrollt a kiadások felett. Ugyanakkor az sem bizonyos, hogy az építkezés egy százalékos gazdasági növekedést generál. Az pedig szinte kizárt, hogy több mint kilencezerrel növekszik a foglalkoztatottak száma, az építési munkálatokban ugyanis legfeljebb 2000-3000 ember vehet majd részt, s a dolgozók jelentős hányada nem hazai, hanem - tekintettel a speciális szaktudást igénylő feladatokra - külföldi szakember lesz majd. Ugyanakkor az új reaktorok létesítésének a költsége mindenképpen államadósság növelő tényező lesz, hiába igyekszik a Fidesz kozmetikázni az adatokat - állítják hozzáértők.

Mesterházy: fontosak a külföldi befektetők

Valóban találkozott tavaly év elején a világ egyik legnagyobb nukleáris energetikai vállalata, a francia Areva vezetőivel Mesterházy Attila. Ezt tegnap az MSZP elnöke, az Összefogás miniszterelnök-jelöltje maga erősítette meg, válaszolva arra az mno.hu cikkre, amely múlt évi megbeszélést elevenítette fel. Közölte: minden olyan cégvezetővel - legyen francia, vagy német - szívesen találkozik, aki megkeresi és fontosnak tartja a magyarországi befektetéseket.

Hozzátette: minden esetben arra ösztönzi őket, hogy ruházzanak be itt és a jelenlegi kormány politikája ellenére is hosszú távon számoljanak Magyarországgal. Mint mondta, miniszterelnök-jelöltként sok meghívást kap cégvezetőktől, akiknek pártja gazdasági elképzeléseiről szokott beszélni. Szorgalmazza is ezeket a találkozókat, legutóbb kedden, amikor Finnország budapesti nagykövetségén uniós és NATO-nagykövetekkel is találkozott, elmondta, szívesen ismerteti az MSZP terveit a különböző cégek vezetőivel.

A Gazprom inkább hallgat

Az orosz gázipari óriásvállalat, a Gazprom nem kommentálja a Magyarországra szállított földgáz árának csökkentéséről szóló híreket - közölte tegnap az állami energetikai cég elnökének szóvivője. Szergej Kuprijanov hozzátette: általában nem szoktak a gázárról folytatott kereskedelmi tárgyalásokról tájékoztatni, vagy azokat kommentálni.

Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője beszélt az ATV szerda reggeli műsorában arról, hogy a magyar kormány a rezsicsökkentést úgy akarja elérni, hogy "szívességet kér Moszkvától", azt kérve: mérsékelje az árat még egy évre, hogy április1-jén további hatszázalékos gázárcsökkentést jelenthessenek be Magyarországon. Ezt a költséget pedig majd Paks kapcsán visszafizeti a kormány Oroszországnak - mondta a volt kormányfő, aki szerint a Gazprom elnöke őszi budapesti látogatása alkalmával 20 százalékos átmeneti engedményt jelentett be Magyarország számára.

A Gazprom szóvivő hozzátette: nem tud arról, hogy Alekszej Miller, a cég elnöke a nyilvánosság előtt beszélt volna a Magyarországnak szállítandó, vagy már leszállított földgáz árának esetleges csökkentéséről. A szóvivő arról sem nyilatkozott, folytak vagy folynak-e tárgyalások arról, hogy Magyarország olcsóbban kapja az orosz gázt.