Magyarországon a lakások jelentős része társasházakban van. A régi belvárosi házak, melyek többsége a háború előtti múltra tekint vissza, a lakótelepi lakások, melyekből az 1980-as években évente 25 ezer épült, és az újabban épülő társasházak lakói egy-egy lakóközösséget alkotnak, akik számára a megszerzett vagyontárgyak, a közös helyiségek állapota ugyanannyira fontos, mint azoknak, akik önálló házakban élnek. "Napjainkban 3,9 millió ember mielőtt saját lakásának ajtaján belépne, először egy közösségi térbe érkezik, így a biztosítás kötése, főként a gyakori káresetek, rongálások miatt az adott lakóközösség képviselőjének kiemelt felelőssége" - tudtuk meg Halmos Gyulától, a Groupama Garancia Biztosító Szolgáltatási Centrumának főosztályvezetőjétől.
"Társasház biztosítás köthető kifejezetten közös tulajdonra vagy a közös tulajdonokon túl a lakások épületrészeire és a lakások ingóságaira. A leggyakoribb forma a közös tulajdonra és lakások épületrészeire, vagyis a társasház egészére köthető biztosítás. Emellett természetesen számos egyéb kiegészítése létezik a társasház biztosításnak, amely a kaputelefonok és felvonók rongálására, épülettartozékok lopására, géptörésekre és garázsokban tárolt személygépjárművek káraira is fedezetet nyújt" - teszi hozzá a Groupama Garancia Biztosító szakértője.
A társasház biztosítása azért is nagyon fontos, mert a káresemények összege akár milliós nagyságrendű is lehet. "A nem karbantartott, évtizedes gáztüzelő, fűtő berendezések robbanásokat, tűzkárokat okozhatnak, melyek jelentős, nagy összegű károkkal járnak" - mondja a Groupama Garancia Biztosító főosztályvezetője, Halmos Gyula. A legnagyobb kárösszeggel bíró társasházi kár a tűzkár, mely nemcsak sok lakót érinthet, hanem általában kiköltözéssel is jár. A megfelelő társasházbiztosítás ezekre a költségekre is fedezetet nyújt, a biztosítási feltételekben foglalt mértékig.
A két legfontosabb teendő társasházi kár esetén
Az első és legfontosabb teendő kár esetén, hogy az eseményt két munkanapon belül jelentsük! A második lényeges szempont, hogy soha ne fogjunk a kár kijavításba a bejelentés előtt, az állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtassunk a további károsodások elkerülése érdekében, mert a biztosítónak a lényeges körülmények kideríthetetlenségére hivatkozva joga van elutasítani a károsult igényét!
Abban az esetben, ha balesetveszély áll fenn a károsodás miatt, a károsult akkor is köteles bejelenteni az eseményt és ott megjegyezni, hogy mielőbbi kárrendezést kér. Ilyenkor kiemelten fontos, hogy a kárról fotót készítsen és a maradványokat megőrizze. A szabályzatokban az is szerepel, hogy a károsodást, annak helyeit 5 munkanapig ellenőrizhető állapotban kell tartani, tehát nem szabad visszatakarni, burkolni vagy javítani a helyszínelés előtt!