Fenntartja a Mazsihisz korábbi közgyűlési döntését, miszerint távol marad az áprilisban kezdődő holokauszt emlékév állami megemlékezéseitől - közölte Zoltai Gusztáv. A szervezet ügyvezető igazgatója szerint bár Orbán Viktor miniszterelnöktől nagyon udvarias levelet kaptak, arra a három kérdésre, amelyet feltettek, nem kaptak választ. Így "e pillanatban az a döntés", hogy nem vesznek részt az emlékév központi programján, a civil pályázati alaptól elnyert támogatásokat pedig visszafizetik azok, "akik akarják" - közölte.
A Mazsihisz vezetősége ma ül össze, hogy hivatalosan döntsön a válaszról, melyet a közgyűlésnek kell megerősítenie, hiszen ez a testület hozta a bojkott-határozatot is. Ezt erősítette meg Heisler András Mazsihisz-elnök is, mondván: "a kérdéseink nem találtak meghallgatásra."
A szerda este véget ért kormányülés után kiadott miniszterelnöki levél bár szavakban a kompromisszumkészséget tükrözi, érdemi választ nemhogy nem adott a Mazsihisz által aggályosnak tartott kérdésekre, de még csak szóba sem hozta őket. Ráadásul a kormányfő -vélhetően tudatosan - késve válaszolt a zsidó szervezetnek, hiszen Lázár János korábbi ígérete szerint múlt héten kellett volna reagálnia. Ám, megvárta a kampány szombati kezdetét, és levelében erre hivatkozik is.
Orbán azt írta: "Február 15-én, a választási kampány hivatalosan is elkezdődött. Belátom, hogy a mostani pillanat aligha alkalmas arra, hogy együttérzéssel és higgadtan mondhassuk el véleményünket egymásnak". Hozzátette: az a veszély fenyeget, hogy "a legnagyobb jó szándék mellett sem halljuk meg egymás hangját". Ezért azt javasolta, hogy a párbeszédet "a mindannyiunk számára megújulást hozó húsvéti ünnepek után" folytassák.
Ismert, a Mazsihisz a Lázár János miniszterelnökségi államtitkárral tartott zsidó kerekasztal ülésén is felvetett problémák miatt döntött a bojkott-fenyegetésről. A zsidó szervezet azt kérte, hogy a kormány ne valósítsa meg a hetek óta a támadások kereszttüzében álló, vitatott üzenetű és szimbolikájú '44-es német megszállási emlékművet a Szabadság téren, váltsa le a Veritas Történetkutató Intézet éléről az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást "idegenrendészeti intézkedésnek" nevező Szakály Sándort és alapjaiban vizsgálja felül a Sorsok Háza vitatott koncepcióját, akár úgy is, hogy vesse el annak megvalósítását.
Ám Orbán levele egyetlen szóval sem említi sem az emlékművet, sem Szakályt, sem pedig a Sorsok Házát, még csak utalást sem tartalmaz a Mazsihisznek az emlékévet bojkottal fenyegető határozatára. Ugyanakkor jelzésértékű, hogy a párbeszédet sürgető szavak ellenére egy sebtiben módosított kormányhatározat már kijelölte az emlékmű új avatóját.
Az már a kormányülésről kiszivárgott, hogy a Sorsok Háza és a Szakály-ügy szóba sem került, és az emlékmű ügyében is csupán halasztást volt hajlandó elfogadni Orbán. De még szerda este megjelent a Magyar Közlönyben a vonatkozó kormányhatározat módosítása: aszerint a tervezett március 19-cel szemben az emlékművet május 31-ig kell átadni.
A határozat rögzíti: "a kormány társadalompolitikai szempontból fontos célnak tartja, hogy Magyarország német megszállásának 70. évfordulója alkalmából megvalósuljon a megszállás áldozatainak emléket állító emlékmű". Vagyis a kormány a botrány hatására sem tett le a szoborról, csak éppen elhalasztotta az avatást, mivel a kampányban kínosnak tarthatta a szavazókat "megosztó" témát, ugyanakkor megőrizhette szélsőjobboldali szavazóit.
Botrány a Jad Vasem-díjátadón
Nem vette át tegnap a Világ Igaza kitüntetési ceremónián az egyik posztumusz díjazott, Fekete Nagy Béla festő nevében a Pintér Sándor belügyminiszter által átadni kívánt kitüntetést a díjazott fia, aki így kívánt tiltakozni. A díjátadón Ilan Mortól, Izrael magyarországi nagykövetétől még elfogadta a Jad Vasem Intézet által adományozott Világ Igaza kitüntetését, ám amikor a szintén odaítélt magyar Bátorságért érdemjelet átnyújtó Pintér Sándorhoz ért, nem vette át az elismerést és kezet sem fogott a belügyminiszterrel. Fekete Nagy Béla fia az MTI szerint azt kifogásolta, hogy édesapja mellett nem terjesztették fel édesanyját is a díjra és a távirati iroda szerint az elismerést az ünnepség után Fekete Nagy Béla unokája mégis átvette.
Csakhogy az érintett, Fekete Mihály az Indexnek egyértelműen cáfolta, hogy az édesanyja díjazásának elmaradása lett volna a tiltakozás oka. Úgy vélte, hogy a hírügynökségi tudósító és Pintér Sándor csak tiltakozó hozzászólása elejét hallották, ez alapján értelmezhették félre indokait. Arról sem tudott, hogy a díjat Fekete Nagy Béla egyik unokája átvette volna; ő csak annyit látott, hogy az át nem adott díjakat egy asztalra rakták, lehet, hogy valamelyik unoka onnan elvitte. "Azonban ezt átadásnak nem lehet nevezni" - tette hozzá.
Fekete Mihály egy tiltakozó nyilatkozatot is fel kívánt olvasni, ám ahogy az Indexnek elmondta, "miután az izraeli követ harmadjára is hátba bökött", ettől elállt. A portálon olvasható nyilatkozatából kiderül, hogy tisztában volt azzal, hogy édesanyja, aki zsidó származású, a Világ Igaza díjat nem is kaphatta meg, hiszen a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet kitüntetésére azokat a nem zsidó embereket jelölik, akik a vészkorszak idején mentették az üldözötteket. Fekete édesapja ilyen ember volt. A nyilatkozatból egyértelműen kiderül, hogy Fekete au Orbán-kormány politikája ellen tiltakozott.