Kerülő út az ötkarikához

A BOM nem mondott le Budapest olimpiai kandidálásának tervéről, csak a sorrendiség változott, amíg az ország rá nem talál a fenntartható gazdasági fejlődés útjára - mondta lapunknak Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke, a BOM a Magyar Sportért Alapítvány kuratóriumának elnöke.

- A 9 éve elindított Budapesti Olimpia Mozgalom tavaly alapítvánnyá alakult. Változott ezzel a mozgalom célja?

- A munkánk első szakasza 2010-ben, öt év után véget ért, miután a kitűzött feladatainkat teljesítettük. A BOM-ot 2005-ben azok a civil erők hozták létre, amelyek úgy gondolták, hogy a hazai rendezésű olimpia lehet az a vízió, ami mentén megkezdődhet az ország hosszú távú fejlesztése az EU-ba lépésünket követően. Ennek megfelelően a BOM feladata az volt, hogy előkészítse a pályázat benyújtásához szükséges politikai döntést mind fővárosi, mind országos szinten. A Fővárosi Közgyűlés az ügy mellé állt, és ötpárti egyetértéssel megszavazta a BOM és az önkormányzat Dunai Szigetek Olimpiája koncepcióját, a tömegközlekedés fejlesztésének terveit, valamint az olimpiai törvény tervezetét.

Ezt követően 2010-ben közösen küldtük el a teljes anyagot az Országgyűlésnek és Orbán Viktor miniszterelnöknek. Ám az egyre mélyülő eurókrízis és az ország növekedési kilátásainak romlása számunkra is egyértelművé tette: a 2011-es kandidálás ügyét le kell venni a napirendről, amíg az ország nem talál rá az EU-átlagot meghaladó, fenntartható gazdasági növekedési pályára. Ekkor úgy döntöttünk: a fő célt nem feladva, de más utat bejárva az olimpiai kerettagokat fogjuk támogatni. Az ösztöndíjrendszer beindításával segítjük felsőfokú vagy szakmát adó tanulmányaikat. Mi így kívánunk hozzájárulni Magyarország jövőbeni olimpiai sikereihez. Az olimpiákon való hagyományosan sikeres magyar szereplés ugyanis fontos eleme lesz Budapest egy jövőbeni pályázatának érvrendszerében.

- Kik jelentkezhettek a "BOM a Magyar Sportért Alapítvány" ösztöndíj programba? Milyen követelményeknek kellett megfelelniük a pályázóknak?

- Olyan magyar sportoló jelentkezhetett - és jelentkezhet a jövőben is - az ösztöndíjra, aki már jelentős nemzetközi versenyeredménnyel rendelkezik, jó eséllyel része lesz a riói és a pyongchangi olimpiára utazó magyar csapatnak, és aki tanulmányokat folytat, vagy felvételt nyert valamelyik hazai felsőoktatási intézménybe, esetleg szakmát adó továbbképzésbe. Azon olimpiai sportágak sportolóinak jelentkezését tudta az Alapítvány befogadni, akiknek a sportági szakszövetsége támogatta a jelentkezését, és az adott sportági szövetség előzetesen együttműködési megállapodást kötött a "BOM a Magyar Sportért" Alapítvánnyal.

- Ezek szerint szakmai szövetségek támogatják a BOM ösztöndíj programját?

- Eddig 13 olimpiai sportág szakszövetségével írtunk alá együttműködési megállapodást. Bízom benne, hamarosan valamennyi olimpiai sportág szövetségével megegyezünk. Fontosnak tarjuk a szövetségekkel, valamint a Magyar Olimpiai Bizottságával való szoros együttműködést, hiszen a céljaink azonosak.

- Milyen anyagi forrásból támogatja a BOM a pályázat nyerteseit?

- Jelenleg a neves üzletemberekből álló kuratórium saját zsebből finanszírozza a programot. 40 millió forinttal indítottuk az alapítványt és mindannyian arra vállalkoztunk, hogy évente legalább egymillió forintot befizetünk az alapítványba, így biztosítjuk mindentől függetlenül az ösztöndíj program működését. Most, hogy az alapítvány elindult - melynek köszönhetően első körben 10 millió forinttal támogatjuk 16 tehetséges sportoló tanulmányait - bízunk benne, hogy a magánszféra más szereplőit is az alapítvány mellé tudjuk állítani.

- Miért gondolták, hogy a sportsikerek mellett a sportolók tanulását is ösztönözniük kell?

- Az oktatás támogatásával kettős a célunk. Szeretnénk, ha minél kevesebb tehetséges fiatal sportolónknak kelljen feladni a versenyzést a továbbtanulás anyagi terhei miatt, másrészt pedig szeretnénk, ha a versenyzés befejeztével minden olimpikonunk a lehető legsikeresebben tudna elhelyezkedni a civil szférában is.