A február végétől április elejéig tartó előadássorozat idén különlegesen sokszínűnek ígérkezik. Már a számok is beszédesek: a próbák alatt összesen száznégy balettművészt készített fel tizenöt balettmester, akik között nemzetközi hírnevű szakemberek is szerepelnek. A Magyar Nemzeti Balett tehát komolyan veszi küldetését, Ókovács Szilveszter, az Állami Operaház főigazgatója is fontosnak tartja, hogy a balett mint tagozat a jövőben megszilárduljon.
A népszerűsítéshez kiváló nézőcsalogató darab a Lehár Ferenc operettjéből készült háromfelvonásos balett, A víg özvegy, melyet először láthat színpadon a hazai közönség. A darab először 1975-ben debütált a melbourne-i Palais Theatre-ben, azóta bejárta a fél világot, előadták már New Yorkban, Londonban, Milánóban és Bécsben is, ahol a világfi Danilo grófot nem más mint Solymosi Tamás alakította.
Az Erkelben a táncosokat a brit koreográfus, Ronald Hynd készítette fel, aki a 75-ös eredeti táncmozdulatait tervezte meg. A művész kiemelte, hogy bár a történeten változtattak, és kollégája, Peter Docherty vadonatúj díszletet tervezett, a koreográfia érintetlen maradt. A víg özvegy Hynd szerint három fő témára épül, melyekből az életben sosem elég: a szerelem, a szex és a pénz. A megözvegyült milliomosnő Glavari Hanna egy bálon találkozik gyerekkori szerelmével, Danilo gróffal. A férfi Hanna kegyeit lesi, de a lány mégsem lehet biztos abban, hogy a gróf tényleg szerelmes belé vagy csak a pénzére pályázik. Hynd elmondása szerint Danilo egy igazi "womanizer", egy nőfaló, aki se a hölgyeket, se az italt nem veti meg. A helyzetet pedig - ahogy az egy vígjátékban lenni szokott - csak bonyolítja, hogy a pénzes és csinos lánynak több udvarló is csapja a szelet.
Egy bravúros "balettórán" vehetnek részt azok, akik jegyet váltanak a március 22-én bemutatandó Etűdök nevű előadásra. A színpadon huszonnégy táncos fog egyszerre mozogni, ugrani, forogni, egyszóval táncolni, és bemutatni a spicctechnika specialitásait. A sajtótájékoztatón sajnos csak három táncos lány demonstrálta a mozdulatokat, de Hynd így is elragadtatással jegyezte meg: - Micsoda lábak, micsoda lábfejek!
Idén már a Szegedi Kortárs Balett növendékei is bemutatják a tudásukat április 5-én és 6-án a Pas de quatre14 vagyis a TáncTrend14 előadássorozatban a győri, a pécsi és a Magyar Nemzeti Balett mellett. A szegediek igazgatója, Pataki András örült, hogy ezúttal új helyszínen és új közönség előtt mutathatják be legújabb produkciójukat, a Rítust, melyben különböző kultúrák csapnak össze egymással. A pécsiek Hullámzó talaj című előadásában sincs megnyugvás, de itt nem a történet, hanem az állandó mozgás, tánc áll a középpontban. A produkcióra nagy erőkkel készültek a fiatalok, de nemcsak a tánctudásukat csiszolták: az egyikük négy hónapon át gyakorolta Verdi Don Carlos operájából Fülöp király áriáját, míg másikuk Chopin egy zongorarészletét tanulta be. A győrieknél még nagyobb hangsúly esik a zenére, ők a Kodály című darabbal készültek.
A balett mellett más táncnemekkel is megismerkedhet a nagyérdemű a Pas de quatre14 harmadik napján. Olyan alternatív táncosok, független társulatok mutatják be tehetségüket április 7-én, akik eddig nem kaptak lehetőséget nagyszínpadon. Izgalmas tánckísérletnek ígérkezik a Magyar táncok 2014, melyben a főszerep a néptáncé, persze kicsit újrafogalmazva, hiszen sokat sejtet, hogy a csárdások és a legényesek mellett a repertoárba került a hip-hop és a funky is. A Historia del tango nevű produkció zenei időutazásra invitál, mely során a táncosok arra keresik a választ, hogy mitől lett olyan népszerű a tangó. Kiderül hogyan tüzelte fel a tiltott tánc Európát a húszas, harmincas években, majd hogyan tért vissza a nyolcvanas években Argentínába, az őshazába.