Előfizetés

Abszurd indoklás Mesterházy keresetére

Elutasította első fokon a Fővárosi Törvényszék Mesterházy Attila keresetét. Az MSZP elnöke, az Összefogás miniszterelnök-jelöltje a Magyar Nemzet és a Hír TV ellen  azért indított helyreigazítási pert, mert a jobboldali orgánumok azt állították, hogy január 25-i évértékelő beszédében a "kötelet" bekiabálástól nem határolódott el, hanem arra reagálva azt mondta, hogy a felcsúti polgármesternek "nem lesz itt katedra, hanem talán az a másik, amit itt az imént bekiabáltak". Mesterházy több alkalommal elmondta, hogy a tömegből érkező bekiabálások közül a "börtön" szót hallotta. A Hír Tv pedig elismerte, hogy a felvétel hangsávjába belenyúlva manipulálta a hangfelvételt.

A bíróság tegnap azt mondta ki, hogy bár a Magyar Nemzet a belpolitikai rovatban tényként írt a történtekről, a Hír Tv pedig két mikrofonnal rögzítette a pártelnök beszédét és a Mesterházyhoz közeli szónoki mikrofonban egyáltalán nem hallatszik a "kötelet", a másikban, amit 30 méterrel hátrébb állítottak fel, csak az kivehető, hogy valamit kiabálnak, ez "tényállításban megjelenő vélemény", ami ellen viszont nem lehet helyreigazítást kezdeményezni.

Czeglédy Csaba ügyvéd a tárgyalást követően lapunknak elmondta, hogy a bíróság mindezt "egyfajta gondolkodásmód szerinti következtetések láncolatának" tartja. Azt is kimondták: a kereset elutasítása nem jelenti azt, hogy a bíróság állást foglalt a vitában. Az ítélet nem jogerős, az ellen Mesterházy Attila fellebbez, így a per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

Csatárcsel Orbántól

Lengyel Tibor
Publikálás dátuma
2014.02.22. 06:11
A tervezett szoborcsoport miatt át kell építeni a mélygarázs támfalát, ez lehet a valódi oka a beruházás csúszásának FOTÓ: TÓTH
Amolyan "jobbra néz és balra passzol" csatárcselnek tűnik, amit Orbán Viktor művel a '44-es emlékmű ügyében. A jelek szerint ugyanis a tárgyalás- és kompromisszumkészséget mutató miniszterelnök csak az időt húzza. Egyrészt mentesítené a kampányt az ellene fordítható kínos témától, másrészt műszakilag amúgy is lehetetlennek tűnik az emlékmű kivitelezése az eredeti, március 19-i határidőre. Még nem tudni, hogyan reagál a Mazsihisz a kormányfő válaszára.

Valószínű, hogy a Mazsihisznek gesztusként "eladott" minapi miniszterelnöki döntés a vitatott Szabadság téri '44-es emlékmű avatásának elhalasztásáról nem a békülékenység jeleként tett engedmény, és nem is kizárólag jól felfogott fideszes politikai érdek, mint azt tippelte a közvélemény, hanem sokkal inkább kényszerhelyzet. Ismert, a szerda esti kormányülés után kiadott miniszterelnöki levél - amellyel tudatosan kivárhatta Orbán a kampány hivatalos, szombati kezdetét, hogy hivatkozhasson rá - nem adott érdemi választ egyik, a Mazsihisz által aggályosnak tartott kérdésre sem, sőt, még csak szóba sem hozta őket.

Pedig ezek miatt döntött korábban úgy a zsidó szervezet, hogy bojkottálja a holokauszt emlékév állami eseményeit. A Mazsihisz három dolgot kért: a kormány ne valósítsa meg a vitatott '44-es német megszállási emlékművet a Szabadság téren, váltsa le a Veritas Történetkutató Intézet éléről az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást "idegenrendészeti intézkedésnek" nevező Szakály Sándort, és alapjaiban vizsgálja felül a Sorsok Háza koncepcióját. Utóbbi két kérdésre még csak nem is reagált Orbán, az emlékmű ügyében pedig aligha készül egyezségre, mikor levelével egy időben közzétették a módosított kormányhatározatot, amely csupán eltolta az avatást, legkésőbb május 31-re.

A csel az lehet, hogy Orbán - kampány és Mazsihisz-bojkott ide vagy oda - nem is tehetett mást. Mint azt a Városszíve blog írta, a tervezett szoborcsoport csaknem 20 tonnát nyomna, így nagyobb teherbírásúra kellene átépíteni a Szabadság tér alatti mélygarázs támfalát, különben a szobor súlya alatt beszakadna a födém. Mivel eddig egy kapavágás se történt a téren, és a támfal újjépítése nem egy-két napos munka, valószínű, hogy Orbán ha akarná sem tudná felavatni március 19-én az emlékművet. A tervdokumentációból kiderül, hogy a Lipót Garázs jelenlegi támfalát le kell bontani és megerősítve - 60 centivel magasabbra - újjá kell építeni, hogy elbírja a szoborkompozíciót.

Az Orbán-levélről Szentpéteri Nagy Richard egyébként lapunk kérdésére azt mondta, nem véletlenül tűnik ki belőle, hogy a miniszterelnök úgy tekint a következő hónapokra, mintha természetes lenne, hogy a választás után is ő lesz a kormányfő. A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa szerint egyrészt Orbán minden megnyilatkozásából ez tűnik ki, másrészt a levélben jelzett húsvét utánra, de még az áprilisban kezdődő holokauszt emlékév előttre tolt egyeztetés idején, ha csak ügyvezetőként is, de valóban ő lesz a miniszterelnök. Egyébiránt az elemző is úgy vélte, csak azért lebegteti a kérdést Orbán, hogy "időt nyerjen".

Megírtuk, a kormány politikáját bírálta csütörtökön a Világ Igaza kitüntetési ceremónián az egyik posztumusz díjazott, Fekete Nagy Béla festő fia, aki nem vette át Pintér Sándor belügyminisztertől a Bátorságért érdemjelet. Ehelyett Fekete Mihály egy tiltakozó levelet olvasott fel, de szavát nem lehetett jól hallani, és végül félbe is hagyta. A köztévé csütörtök esti Híradója hosszú összeállítást közölt ugyan a díjátadóról, ám az incidenst nem említették és nem is mutatták. A botrányról elsőként beszámoló Népszava Online-on kommentben feltűnt Fekete közölte: Magyarországon terjed a rasszizmus és az antiszemitizmus, ami ellen az állam semmit nem tesz, ezért nem fogadta el a díjat.

Marad a bojkott
A Mazsihisz vezetősége egyelőre nem alakította ki álláspontját az Orbán-levélre adandó válaszról. Noha eredetileg arról szóltak a hírek, hogy pénteken összeülnek a szervezet vezetői, a találkozót - a késő esti információk szerint - mégsem tartották meg. Ettől függetlenül valószínűsíteni lehet, hogy - a korábbi nyilatkozatoknak megfelelően - a szervezet nem elégszik meg a válasszal, illetve a '44-es emlékmű avatását elhalasztó kormányhatározattal. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Mazsihisz fenntartja, sőt esetleg újabb elemekkel egészíti ki korábban kilátásba helyezett bojkott-felhívását. Az Orbán-válasz óta eddig kizárólag ilyan nyilatkozatokat tettek a szervezet vezetői.
Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató például azt mondta: fenntartják korábbi közgyűlési döntésüket, miszerint távol maradnak az áprilisban kezdődő holokauszt emlékév állami megemlékezéseitől.Indoklása szerint bár Orbán Viktor miniszterelnöktől nagyon udvarias levelet kaptak, arra a három kérdésre, amelyet feltettek, nem kaptak választ. Így "e pillanatban az a döntés", hogy nem vesznek részt az emlékév központi programján, a civil pályázati alaptól elnyert támogatásokat pedig visszafizetik azok, "akik akarják" - közölte. Jelezte, hogy a Mazsihisz vezetőségének majdani válaszreakcióját a közgyűlésnek kell megerősítenie, hiszen ez a testület hozta a bojkott-határozatot is. Ugyanerről beszélt még csütörtökön Heisler András Mazsihisz-elnök is, megjegyezve: "a kérdéseink nem találtak meghallgatásra".

NZZ: a jobbszélen taktikázik a kormány
A növekvő hazai és külföldi nyomás hatására a harcias Orbán Viktor az európai választások utánra halasztotta az erősen vitatott német megszállási emlékmű felállítását - állapította meg a The Wall Street Journal üzleti lap. A svájci Neue Zürcher Zeitung szerint választástaktikai oka is van a halasztásnak, nem csak a Mazsihisz bojkottja, ami "súlyos csapás a kormánynak".
A cikk megjegyzi, hogy az Orbán-kormány az utóbbi években "támogatta a történelem problémás átpolitizálását", és bírálta a kabinetet azért, mert nem az emlékmű tervét ellenzők javaslatait vette fontolóra, hanem a választás utánra halasztotta az átadást. Hiába biztosítja Orbán a Mazsihiszt a "zéró tolerancia" politikájáról, ha döntése "azt a benyomást kelti, hogy a választási küzdelem kényes szakaszában igyekszik elkerülni, hogy elijessze a jobbszélen a kormány történelemfelfogásával szimpatizáló szavazókat".

Hohmecolás Dési Jánossal
Mindent vissza? címmel március 1-én szombaton, 18:30-20:00 óra között a holokauszt emlékévvel és a Mazsihisz által aggályosnak tartott három témával - a Sorsok Házával, a Veritas Történetkutató Intézet vezetőjével és a '44-es emlékművel - foglalkozik Dési János újságíró, rádiós és televíziós műsorvezető beszélgetős estje. A Bálint Házban (1065 Budapest, Révay u. 16.) ezúttal Heisler András Mazsihisz-elnök, Verő Tamás, a Frankel Leó utcai zsinagóga rabbija és Szántó T. Gábor író, a Szombat főszerkesztője lesz a vendég.



Köztér - Köszöntjük Ukrajnában

Amit a magyar közrádió a kijevi felkelésről közölt, olyan gyomorforgatóan cinikus és ijesztő egyszerre, hogy nehéz bármit mondani. Nem tudjuk eldönteni, jutott-e már ennél mélyebbre a közmédia. Az még nagyjából nem meglepő, hogy érdemi hírek a kijevi utcai harcokról gyakorlatilag csak a közmédiából nem érkeztek.

Pedig az elmúlt napokban olyan kormányzati mészárlás vette kezdetét, amely a világ főbb vezetőit, Obamától Merkelig, beavatkozásra késztette - még Putyin is eljutott oda, hogy Janukovicsot megkerülve velük egyeztessen. Addigra már több mint hetvenen meghaltak, majdnem hatszázan megsebesültek, és már mesterlövészekkel lövetett a tömegbe az ukrán vezetés.

Csütörtök délutáni híradásában fél perc alatt söpörte félre mindezt a Kossuth Rádió. 14 óra, elhangzik a szlogen, hogy "otthon a világban", majd a következőt mondja Török Annamária: "Nem csitulnak az indulatok Kijevben. Orvlövészek lövik a rendvédelmi erők tagjait az egyik szálloda tetejéről". Aztán: "Az ukrán belügyminisztérium azt tanácsolja az embereknek, hogy ne menjenek az utcára, mert ott fegyveresek vannak".

Igen, éppen az ő fegyvereseik. Majd a legvérfagyasztóbb mondat hangzik el, miszerint "a rendvédelmi szervek megkezdték a terroristák felkutatását és ártalmatlanná tételét". Leterroristázták azokat a tüntetőket, akik nem kérnek az EU-val kakaskodó kormányból - ismerős, nem? Ráadásul "a terrorellenes vizsgálat bármelyik ukrán állampolgárra vonatkozhat". És mindezt úgy mondja be Török Annamária, hogy egy szóval sem teszi hozzá, ez az ukrán kormány közlése.

Mindez előrevetíti azt, hogy nekünk is van okunk félni. Semmi mást nem mond a közrádió, mint amit hasonló helyzetben idehaza mondana a magyar kormány. Az ukrán határra helikopterező, ott őzikét bámuló magyar miniszterelnöknek annyi a mondandója, hogy Kijevben "felborult a közrend".

Utóbb az eset miatti felháborodásra a közrádió azt közölte, hogy a hírek "tartalmi kérdéseit nem szoktunk megtárgyalni", és hogy "nem tehettek mást", mint kritika nélkül átvenni egy egyébként orosz híradást.

Figyeli még valaki ezt az országot? És meg tudja mondani, mi történik itt?