Ötmillió álommunkahely

A jelenlegi négy helyett ötmillió foglalkoztatottsági "álomhatárról" beszélt a miniszterelnök reggeli rádióinterjújában, bár azt nem említette, hogy a mostani számot is csak a kozmetikázott statisztikák és a gyakran értelmetlen, sőt megalázó, mégis erőltetett közmunka-programok húzzák fel.

Nem elégedett a miniszterelnök a foglalkoztatottsági adatokkal: a mai négymilliónál jóval több, ötmillió dolgozó Magyarországáról álmodik. Orbán Viktor a gazdasági témák közt a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatban azt mondta szokásos heti rádióinterjújában: "Elhagytuk ugyan a négymilliós számot, de a Magyarországgal nagyjából azonos népességű Csehországban ez ötmillió. Tehát (...) még nagyon sokat kell tennünk annak érdekében, hogy mindenki munkához jusson".

Már a 2010-es kampányban is egymillió új munkahelyet ígérő Orbán méltatta az eddigi eredményeket is, mondván: "többen dolgoznak, mint korábban - 1991-92-ben dolgoztak utoljára annyian, mint most -, többen dolgoznak a piacon, vagyis az üzleti életben, valamint közmunkában". Ugyanakkor elismerte az elvándorlást, jelezve: "valóban vannak olyan magyarok, akik külföldön vállalnak munkát". Az ellenzéknek pedig azt üzente, hogy "bírálatok helyett ötleteket várunk arra, miként érhetjük el az ötmilliós álomhatárt".

Ötletből pedig nincs hiány. Az MSZP-s Korózs Lajos szerint például az ötmilliós határ eléréséhez az első lépés lehetne az, hogy egyvalaki elveszíti a munkáját. Ha ez az egy megszűnő munkahely az április 6-i választások eredménye alapján Orbán Viktoré lenne, "már beljebb lennénk". Hiszen - magyarázta - ha nem Orbán lenne a miniszterelnök, az önmagában és már rövid távon "jótékonyan hatna" a befektetői bizalomra, hiszen beruházások létestülnének, amelyek új munkahelyeket teremtenek. Ha visszaáll a befektetői bizalom, akkor bővül a foglalkoztatás, ami pedig adó- és járulékbevétel növekedést is hoz - mondta a szocialisták elnökségi tagja. Korózs szerint amúgy hiába éri el valóban a négymilliót a foglalkoztatottak száma, ennek egy része statisztikai bűvészkedés, "szemfényvesztés", másrészt a foglalkoztatás szerkezete sem egészséges.

Az egyik probléma - amit Orbán is említ az interjúban -, a közmunka kérdése. A négymillióból ugyanis majdnem 300 ezren az erőltetett - és évente az adófizetőknek 190 milliárd forintba kerülő - közmunka-programban dolgoznak. Emlékeztetett arra a trükkre, hogy a nyolc órában foglalkoztatott közmunkások számát az Orbán-kormány úgy növelte, hogy kétszer négyórásra bontotta a munkaidőt, ezzel papíron megduplázva a foglalkoztatottak számát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha valaki aktív korú álláskeresőként regisztrált, de aztán a szomszédos Ausztriában mondjuk munkát talál, akkor nem csak a munkanélküliek számát csökkenti, de beleírják a foglalkoztatotti statisztikába is, holott nem Magyarországon dolgozik. Így a csaknem félmillió külföldön dolgozó magyar állampolgár is a hazai foglalkoztatási adatokat növeli.

Összességében Korózs szerint a 15-64 éves korosztályban a tavalyi év utolsó negyedévében 59,7 százalékos volt a foglalkoztatottság (ezen belül a nőké 50 százalék körüli, a férfiaké 60 százalék fölötti), ami még nem is lenne olyan rossz, ám a számok mélyére nézve akadnak gondok. A 20-24 év közöttieknek csak a 37 százaléka dolgozik, és bár a 25-29 év közöttieknek már a 68 százaléka, ezen csoport jelentős része külföldön talált munkát. A 30-54 év közötti csoportban a legnagyobb a foglalkoztatottság: 75 százalék. A 60-64 év közötti csoportban viszont mindössze 16,5 százalék. Utóbbi életkorban lévők közül ráadásul nagyon sokan veszítik el az állásukat, és mivel a kormány minden korhatár alatti nyugdíjlehetőséget eltörölt, nem is tudnak még nyugdíjba menni, miközben munkát sem kapnak, hiszen a fiataloknak sincs - jelezte a problémát Korózs.

Hozzátette: az új közmunkás illetve piaci álláshelyek aránya is nagyon torz: az egészséges az lenne, ha előbbiből kevesebb lenne, mégis az új álláshelyek csaknem 80 százaléka közfoglalkoztatottaknak szól. Decemberben rekordot döntött a közmunkások száma: 203 ezren dolgoztak, ez 116 ezerrel magasabb az egy évvel korábbinál. Az elmúlt években hagyományosan csökkent télen a közmunkások száma az időjárás miatt: idén azonban a kormány képzési programot indított számukra. Itt azonban érdemi, a munkaerőpiacon használható tudáshoz aligha jutnak. "Egy részük vizet gereblyézik, napocskát rajzol"- fogalmazott Korózs Lajos. Utóbbi nem retorikai túlzás, valóban kaptak ilyen feladatot a képzésen.

Kétszer is ígért plusz egymilliót Orbán

Nemcsak most, a foglalkoztatottak számának 4-ről 5 millióra növelésével álmodott egymillió új munkahelyet a kormányfő, ezt megígérte már a 2010-es kampányban is. Igaz, tíz év alatt ígérte az egymilliós növekedést, ám ezt időarányosan sem sikerült teljesítenie az Orbán-kormánynak. A ciklus első három évében - tavaly nyárig - ugyanis összesen 207 ezerrel bővült a foglalkoztatás, ami évi kevesebb, mint 70 ezer új munkahelyet jelent a tervezett 100 ezerrel szemben, nem beszélve arról, hogy az új állásba lépők jelentős része csak közmunka-lehetőséget kapott. A kiábrándító számok ellenére a kormányfő ismét megígérte az egymillió új munkahelyet tíz év alatt. "Továbbra is tartom azt a vállalásomat, hogy egymillió új munkahelyet teremtünk 10 év alatt. Ha kapok tíz évet a választóktól, akkor meg is fogom csinálni" - jelentette ki tavaly nyáron.

Nyugdíjkatasztrófa a közmunka miatt

Öt év múlva már a nyugdíjrendszerben is komoly problémát okozhat a mai foglalkoztatáspolitika - számolt be nemrég lapunk. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője szerint főként a munkavállalók kivándorlása, és az itthon maradók munkanélkülisége, illetve az egyre csökkenő születésszám miatt van ok aggodalomra. Azokra, akik alacsony bérért, rövid ideig tudtak dolgozni, az időskori elszegényedés vár; ők aktív korukban is sokat nélkülöztek, nyugdíjasként még rosszabb helyzetbe kerülnek - állapította meg Barát Gábor.

A csaknem félmillió külföldön dolgozó magyarral összefüggésben felhívta a figyelmet arra: ez a csoport - a magyar lakosság 4,6 százaléka - nem ide fizet nyugdíjjárulékot, ezzel a hiánnyal pedig számolni kell a nyugdíjkasszában. Megjegyezte, vannak, akik szerint az időskori szociális problémát nem a nyugdíjrendszeren belül kellene kezelni. Mindenesetre Barát szerint legkésőbb 2017-re ki kell dolgozni egy, a fenti veszélyekre választ adó nyugdíjkoncepciót, sőt, több megoldást kell felvázolni.

Fenntarthatatlan a reálbér-növekedés

Nem ellensúlyozza a tavalyi három százalékos reálbér növekedés az egy évvel korábbi 3,5 százalékos csökkenést - hívja fel a figyelmet közleményében az Együtt-PM. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adatai szerint tavaly a bruttó átlagkereset 3,4 százalékkal, míg a nettó 4,9 százalékkal nőtt a nemzetgazdaságban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 230 700 forint volt. A mesterségesen és átmenetileg nulla százalékra levitt inflációval nem tartható fenn a reálbér növekedése - tette hozzá az Együtt-PM. Az ellenzéki párt szerint ezt csak erősödő gazdasággal lehet elérni, amely a piaci munkahelyek számának növekedésében is megmutatkozna.