Stratégia már van, de a jószág még kevés

Publikálás dátuma
2014.02.24. 06:17
Az orosz szakemberek megkezdték a magyar sertésbeszállítók ellenőrzését FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Márciusban talán feloldja Oroszország az unióval szemben január végén hozott élősertés és sertéshús-készítmények behozatali tilalmát. A magyar kivitel mértéke azonban  jelenleg elenyésző az óriási és fizetőképes orosz piacon jelenlévő a versenytársak kínálatához képest. A gondot az okozza, hogy az elmúlt négy évben mintegy félmillió darabbal csökkent a hazai állomány. Így a belföldi ellátást már most is csak jelentős importtal tudja kielégíteni a magyar hús-feldolgozóipar és a kereskedelem. 

Afrikai sertés pestis pusztít Litvániában, ezért az orosz hatóságok teljes behozatali tilalmat rendeltek el az unióból. Az utóbbi napokban már Lengyelországban is felütötte fejét ez a kór. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Kardeván Endre a moszkvai Prodexpo nemzetközi élelmiszeripari kiállításon azonban arról nyilatkozott, hogy reményei szerint Moszkva márciusban feloldja a járvány miatt bevezetett tilalmat, és akkor újra megindulhat a magyar sertéshús, valamint sertéshúsból készült termékek exportja.

A kiállításon az államtitkár azt is közölte: elérték, azt hogy a Roszszelhoznadzor, az orosz élelmiszeripari- és mezőgazdasági termékek állami felügyelete február 17-én meg is kezdte 21 magyarországi sertéshús üzem, exportőr cég és húsfeldolgozó, valamint sertéstelep ellenőrzését. Ebből az 18 olyan üzem, amely már szállít az orosz piacra, és 3 új céget is bekapcsoltak az engedélyeztetési vizsgálatba. A bejelentésben az a furcsa, hogy éppen a moszkvai agrárvásár nyitónapján, február 10-én közölte levélben az orosz élelmiszerbiztonsági hatóság a magyar féllel, hogy szakemberei ellenőrzik a magyar beszállítókat. A döntést tehát már jóval e dátum előtt meg kellett hozzák. Az államtitkárnak amúgy sem lehetett nehéz dolga, mivel az orosz hatóságok 2004 óta két évente rendszeresen auditálják az orosz piacra szállító vállalkozásokat.

A lényeg mégsem az, hogy az államtitkár villámgyors sikere miatt érkeznek-e az orosz szakemberek, vagy sem, hanem ennél sokkal fontosabb kérdés, hogy honnan, miből lesz magyar sertésexport, a szakemberek szerint ugyanis a folyamatosan csökkenő hazai sertésállomány már nem fedezi az export és a belső fogyasztás igényeit. Orosz exportra ráadásul nem lehet olyan terméket szállítani, aminek az orosz hatóságok nem tudják ellenőrizni a teljes termékpályáját a sertésteleptől a feldolgozóig. Nem lehet tehát más országból származó sertéshúst felhasználni a magyar exporttermékekhez.

A hazai feldolgozók a belföldi ellátásra már jelenleg is mintegy 210-220 ezer tonna import élősertést, illetve fél-, illetve darabolt sertést használnak fel. A hazai termelés 250 ezer tonna, s ebből 230 ezer tonna megy exportra - említette a Népszavának Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács(VHT) elnöke. Becslések szerint ebből mindössze 10 ezer tonna jut az orosz piacra, bár az is kétségtelen, hogy elindult ebben a szegmensben a növekedés. A magyar fagyasztott sertéshús, valamint a húskészítmények főbb piaca jelenleg Japán, Dél-Korea, illetve több uniós tagország. Kínába egyelőre nem szállítanak a hazai feldolgozók.

A VHT elnöke elmondta, tovább folytatódik a hazai sertéstenyésztés koncentrációja. A kistermelők közül sokan nem bírják a versenyt. A szakember szerint elképzelhető akár 100 anyakocával is gazdaságosan termelni, de az igazán piacképes üzemméret nagyjából 500 jószágnál kezdődik. Egyre több gazda érti meg, hogy csak megfelelő genetikai állománnyal, korszerű technológiával lehet talpon maradni. Erre ettől az évtől is jó néhány uniós pályázattal lehet forrásokat szerezni.

Ugyancsak nehéz helyzetben vannak a regionálisan túl nagy, országosan viszont kicsinek számító közepes méretű feldolgozók, mint a gyulai, a pápai, a kaposvári, vagy amilyen a kapuvári volt. Csak azok az üzemek maradhatnak életben, amelyek vagy elég nagyok és modernek az exporthoz, vagy kisebbek, de regionálisan olyan kínálatot képesek nyújtani, ami versenyképessé teszi őket. A kormány agrár és földpolitikája mindenesetre nem könnyíti meg sem a termelők, sem a feldolgozók helyzetét.

Ki fizeti a kényszervágást?
Hamarosan hét megyében kezdődik meg a PRRS légzőszervi betegség alóli mentesítés. Ez a sertésbetegség az emberre nem veszélyes, de a kocáknál csökkenti a termékenységet és visszaveti a jószág gyarapodását. A becslések alaposan eltérnek egymástól: 10 és 30 százalék közé teszik a szakemberek az országos állomány fertőzöttségét.
A mentesítésben jelentős szerep jut a vágóhidaknak, ahol a fertőzött állatokat levágják. A Népszava információi szerint egyelőre nem tisztázott még az sem, hogy elkülönített vágásról, vagy csak levágásról lenne szó. A különbség lényeges. Az elkülönített vágást ugyanis csak a rendes műszak előtt, vagy után lehet megoldani, és azt követően szigorított fertőtlenítést kell végeznie a feldolgozónak. Mindez többlet költséget jelent és logisztikai szervezést is igényel. Jelenleg nem világos, ki fizesse meg ezeket a költségeket.
A PRRS például egy addig vírus mentes p2000 darabos kocaállományban éves szinten több tízmillió forintos kárt is okozhat, ezért nem indokolatlan az intézkedés, amely a magyar sertés marketing szempontjából is előnyös lehet. Azt viszont a szakemberek is elismerik, hogy az állományok könnyen visszafertőződhetnek, és a vírusmentes jószágok körében nagyobb károkat okoz az újbóli fertőzés, mint a vírusgazda példányokat is tartó telepeken. A termelők a tenyészállat és a vágósertés értéke közötti különbséget kártalanítás címén megkapják az államtól.

Szerző

Földtörvény, ha törik, ha szakad

Az új földtörvény május elsején akkor is hatályba lép, ha arra az unió bizottsága nem üti rá a pecsétet, akkor is hatályba lép, ha az esetleg egyeseknek nem tetszik - jelentette ki Fazekas Sándor vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón. A miniszter szerint várható volt, hogy az új földtörvényt támadások érik. Ez különösen intenzív volt az osztrák agrárminiszter részéről - fűzte hozzá. Megfogalmazása szerint "spekulánsokat, törvénysértőket, nem ritkán csalókat véd az, aki a magyar törvényeknek e rendelkezéseit kifogásolja". Kifejezetten károsnak nevezte, hogy újabban egyes baloldali ellenzékiek is támadják Brüsszelben a kormány földpolitikáját.

A vidékfejlesztési miniszter elmondta: a tisztánlátás értekében vizsgálatot rendelt el a magyar földekre megkötött osztrák haszonélvezeti szerződésekkel kapcsolatban Győr-Sopron-Moson, Vas, Zala és Veszprém megyében. Ennek alapján a földhivatalok a mezőgazdaság más szakigazgatási szervezeteivel együtt áttekintik a haszonélvezeti szerződéseket. A miniszter szerint fontos tudni, kikről van szó, és mely területeket érintenek a haszonélvezeti szerződések. A haszonélvezeti szerződések vizsgálata hétfőn kezdődik a négy dunántúli megyében.

Fazekas Sándor szólt arról, hogy a kormány szerdán elfogadta a helyi földbizottságok működéséről szóló, hamarosan hatályba lépő rendeletet. Ez a jogszabály illeszkedik az új földtörvényhez, amelynek egyik legfontosabb intézkedése, hogy a föld adásvételekkel kapcsolatban a helyben élő gazdák közössége által megválasztott földbizottságot vétójog illeti meg, tehát a helyi gazdák jóváhagyása nélkül nem jöhet létre földvásárlás.

A helyi földbizottságokat minden magyar településen létre kell hozni, a testületek május elseje után kezdik meg működésüket. A testületek tagjait áprilisban választják meg. Az 1000 hektárnál kisebb mezőgazdasági területtel rendelkező településeken a testületekbe három, 1000-5000 hektár között öt, 5000 hektár felett hét, 15 000 hektár felett pedig kilenc tagot választanak.

Az Orbán-kormány vidékfejlesztésért felelős minisztere az elmúlt négy évben csöndben nézte végig, ahogy az állami földmutyi keretében a helyben termelő gazdálkodókat Borsodtól Baranyáig a Fidesz megfosztotta a földjeiktől, hogy azokat aztán a Fidesz-közeli műkörmös haveroknak vagy a saját rokonaiknak adhassák - közölte Gőgös Zoltán. A szocialista agrárpolitikus közleményében úgy fogalmazott, nem tudni, hogy Fazekas Sándor is az Ángyán József által említett maffiacsaládok érdekeit szolgálja-e.

A legjobb az lenne, ha a hivatali idejéből hátralévő bő egy hónapban már meg sem szólalna. Ha beszélni akar, menjen el például a Hortobágyra, azokhoz az állattartókhoz, akik a Hortobágyi Nemzeti Park földterületeire kiírt bérleti pályázat vesztesei voltak. Ők továbbra is szívesen elbeszélgetnének Fazekas Sándorral a Fidesz-KDNP maffiakormány földprogramjának ottani tapasztalatairól.

Szerző

Kérdőjelek a paksi beruházás körül

Publikálás dátuma
2014.02.24. 06:15
A paksi atomerőmű bővítésének költségei még sok meglepetést okozhatnak FOTÓ: K 2 PRESS
Az atomerőmű bővítéséről szóló szerződés aláírása óta több mint egy hónap telt el, és változatlanul semmi érdemlegeset nem tudunk a paksi beruházás részleteiről. Vélhetően az országgyűlési képviselők sem voltak több tudás birtokában amikor ratifikálták a megállapodást. Közeleg az évtizedekre súlyos terheket vállaló finanszírozási egyezség  parlamenti jóváhagyása. Mindezek csak szaporítják az eddig  megválaszolatlan kérdéseket. 

Bár a kormány már több mint egy hónapja aláírta az orosz Roszatommal a paksi atomerőmű bővítéséről szóló megállapodást, a hazai közvélemény továbbra sem tud szinte semmit a beruházás részleteiről. A kabinet egy tízmilliárd eurós hitel felvételéről is megállapodott az orosz féllel, ám ennek a kölcsönnek a pontos kondíciói még az országgyűlési képviselők előtt sem ismertek, a kormányzat ugyanis csak a 4,5 százalékos átlagos kamatszintről beszél, a hiteleknek azonban emellett még számos paramétere van - nyilatkozta lapunknak Vértes András.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint a társadalommal előre meg kellett volna ismertetnie a kormánynak a több ezermilliárd forintos építkezés részletes terveit és nem utólag fűzni némi magyarázatot a projekthez. A megválaszolatlan kérdések sora szinte végtelen - jegyezte meg a szakember. Továbbra sem tudni például azt, hogy miért döntöttek ilyen hirtelen a beruházás elindítása mellett, és miért pályáztatás nélkül adták oda a Roszatomnak az építési megbízást. Az pedig már sohasem válik ismertté, hogy olcsóbb lenne-e, és ha igen, akkor mennyivel az új blokkok létesítése, ha versenyeztek volna a potenciális kivitelezők az építési megbízásért. Továbbá kérdéses, hogy egyáltalán szükség van-e a két új, 1200 megawattos atomreaktorra, illetve, hogy már most kellenek-e, amikor a régi blokkok közül az utolsó csak 2037-ben áll majd le.

Hiába van meg a kormányzat által elfogadott kölcsön-megállapodásunk az oroszokkal a finanszírozási modell mégsem követhető - vélik hozzáértők. Nem világos, hogy államközi hitelről van-e szó, amint a kormány állítja, kereskedelmi kölcsönről, ahogyan azt az oroszok közölték, vagy projekthitelről, amiről egyes szakértők beszélnek. Azt sem tudatta a kormány, hogy milyen forrásból, és milyen kondíciókkal szándékozik előteremteni a 20 százalékos önrészt az építkezéshez, amely a 80 százalékos orosz kölcsönhöz társul.

Ismeretlen a beruházás üzleti koncepciója is. A kabinet arról beszél, hogy nem épül majd be az áram árába az építési költség, ami a tiltott állami támogatás nyújtását vetíti előre, s ez az uniós versenyjogi szabályokat sértheti. Ma még azt is kérdőjelek övezik, hogy az orosz-magyar paktum hány ponton szegi meg ezeket a szabályokat? Abban az esetben viszont, ha üzleti alapú árképzés lesz, akkor - a szakemberek véleménye szerint - a mainak többszörösére nőhet az áramár a szakemberek szerint, ami viszont a kormány legfőbb beruházás melletti érvének, a "rezsicsökkentésnek" mondana ellent. Vagyis homály fedi, hogy kik, hogyan és miből fizetik majd vissza a tízmilliárd eurós (mintegy 3000 milliárd forintos) orosz kölcsönt, s a hitel mennyivel növeli majd az államadósságot?

Továbbra is megválaszolatlan maradt az a kérdés is, hogy a beruházást előkészítő dokumentumokat - bár alig készültek ilyen tanulmányok - milyen okból titkosította a kormány tíz évre. Ilyen, generációkat érintő projektet miért nem a teljes nyilvánosság mellett valósít meg a kormány, s miért kell az utolsó pillanatban áterőltetni a parlament fideszes szavazógépezetén az építkezésre és a finanszírozásra vonatkozó orosz-magyar paktum elfogadását. A demokratikus ellenzéki pártok részéről pedig az is többször felvetődött, hogy miért nem lehet népszavazáson dönteni az évszázad legnagyobb és legköltségesebb magyar beruházásáról.

Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóközpont vezetője úgy véli: az sem hihető, hogy a kormányzat állításnak megfelelően 40 százalékos lesz majd a paksi erőműbővítésben a magyar beszállítói arány. A hazai ipar ugyanis nincs felkészülve erre a nukleáris beruházásra. Ugyanakkor felvetődik az örök kérdés is - teszi hozzá a szakember - kit tekint majd a kormány magyar résztvevőnek, azt a céget, amelyik hazai tulajdonban van, vagy azt, amelyik magyar munkavállalókat foglalkoztat.

Nincs válasz arra sem, hogy tulajdonképpen milyen blokkok épülnek majd Pakson. Arról hallani lehetett, hogy orosz 1200 megawattos "Leningrád II." típusú rektorok készülnek. Az viszont megint homályos, hogy a blokkok irányítási rendszere milyen gyártmányú lesz. Emellett - úgy tudjuk - az sem eldöntött tény, hogy épül-e hűtőtorony az új egységek vízellátásának a biztosításához, vagy a Duna vizét "átfolyatva" hűtik majd a blokkokat. Egyes szakértők szerint ugyanis a folyó vizét túlzottan felmelegítené, ha a meglévő négy és az újonnan épülő két reaktort az egyidejű üzemelés alatt közvetlenül "átöblítéses módszerrel" a Duna vizével hűtenék.

Az sem tudható, hogy pontosan milyen értékben - becslések szerint 2000-3000 milliárd forintért - kell majd úgynevezett kapcsolódó létesítményeket emelni az "alapból" 3600 milliárd forintba kerülő új blokkok mellé, s ezeknek a beruházási költségeit ki és hogyan termeti elő, és fizeti vissza. Mindezek mellett a kormányzat azt is elhallgatja, hogy az építkezés kockázatait milyen mértékben viseli a magyar és mekkora arányban az orosz fél, akinek valamilyen nem tisztázott okból joga lesz beleszólni az új erőműben megtermelt áram árába is.

Továbbra sem tudni:

- Miért állapodott meg a kormányzat már most a paksi bővítésről az oroszokkal?
- Miért nem pályázaton választották ki az erőmű építés kivitelezőjét?
- Milyen háttéralkuk születtek a paksi fejlesztéshez kapcsolódan Oroszországgal?
- Miért szólhat majd bele az orosz fél az új blokkokban termelt áram árának a megállapításba?
- Miért sürgős a Fidesz számára, hogy azonnal áterőltesse a parlamenten a részletiben ismeretlen megállapodások elfogadását?
- Miért titkosította beruházásra vonatkozó előzetes tanulmányokat tíz évre a kabinet?
- Pontosan milyen létesítmények megépítését tervezik a paksi atomerőmű bővítése keretében?
- Mekkora összegbe kerülnek majd az új rekatorok és a hozzájuk kapcsolódó beruházások?
- Kik, és milyen formában fizetik majd a becslések szerint 5000-6000 milliárd forintos építkezés költségeit?
- Hogyan, és milyen áron teremti majd elő a kormány az építkezéshez a magyar önrészt?

Álommunkahelyeket teremt a paksi építkezés
Szinte kizárt, hogy kormány állításának megfelelően tízezer új munkahelyet teremt majd a paksi atomerőmű bővítése. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha az építkezésen minden munkálatot a gépek teljes mellőzésével, kézimunkával végeznének el - nyilatkozta lapunknak Katona Tamás. A közgazdász szerint csupán néhány ezer új munkahely jön majd létre a beruházás megvalósulása során, később az üzemeltetés pedig ennél is jóval kevesebb szakembert igényel.
Szakértőktől megtudtuk: a hasonló atomerőmű építéseken a külföldi tapasztalatok szerint 2000-3000 ember dolgozik egyszerre. Ez a "munkahely teremtő" peridus azonban csak 3-5 évig, az építkezés intenzív szakasza alatt tart. Később a kivitelezési munkák befejeződése után az utcára kerülnek az emberek. Így, - vélik hozzáértők - a paksi bővítés nem hozza majd magával tízezrek tartós foglalkoztatását, és nem segíti hozzá a kormányt ahhoz, hogy megvalósuljon a Fidesz által korábban beígért egymillió új munkahely.
A kormányzat folyamatosan 40 százalékos magyar beszállítói arányról beszél a paksi építkezésnél, tényként kezelve ezt az arányt. Miközben az orosz Roszatommal kötött szerződésben mindössze az szerepel, hogy a felek törekednek majd ennek az aránynak az elérésére. Vagyis, semmi garancia nincs arra, hogy ilyen arányú magyar részvétel lesz a kivitelezési munkálatokban - állítják szakemberek. Akik szerint már akkor is örülhetünk, ha a magyar beszállítói szint eléri a munkák összértékének 10-15 százalékát. A hazai ipar ugyanis nincs felkészülve ilyen horderejű nukleáris projekt megvalósítására.
Katona Tamás szerint az építkezés sokat hangoztatott gazdaságélénkítő hatása is átmeneti, rövid lefutású lesz. Ugyanis amíg a beruházásoknál általában maga az építkezés, majd a létesítményben a termelés egyaránt gazdasági növekedést generál, addig a paksi projekt esetében csak kivitelezési munkálatok ideje alatt beszélhetünk majd élénkülésről. A reaktorok üzembe állítása után ugyanis veszteséget termel a nukleáris üzem.
Miután olyan drágán állítják majd elő az új blokkokban az áramot, hogy az nem lesz eladható. Az építkezés ugyanis zömében a tíz milliárd eurós ( mintegy háromezer milliárd forintos ) orosz hitelből valósul meg, amely mintegy tíz százalékkal emeli az államadósságot. A tartozást pedig kamatostól kell majd visszafizetni, ami óriási ( becslések szerint évi 250 milliárd forint) terhet ró a gazdaságra, s ez fékező, nem pedig élénkítő hatást vált majd ki. Katona Tamás megjegyezte: a Fidesz úgy tűnik elkötelezte magát amellett, hogy négyéves időközönként tizedével növeli az államadósságot. Erre abból lehet következtetni, hogy a mostani kormányzati ciklusban is ennyivel emelkedett az ország tartozása, s a paksi beruházás miatt a következő években is ennyivel lesz magasabb az adósságunk.
A kormányzati siker propaganda folytatásaként a tervek szerint ma Pakson Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Baji Csaba Sándor, az MVM Csoport elnök-vezérigazgatója és Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója beszél a beruházás gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatásáról.

A környezetvédők sem kaptak tájékoztatást
Az „Aarhusi Kerekasztal az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos társadalmi részvétel elősegítéséről környezetvédelmi ügyekben” elnevezésű múlt heti fórumon a civil szervezetek azt várták, hogy választ kapnak a tervezett paksi beruházás részleteire vonatkozó kérdéseikre. Mivel az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és a kormány képviselői a döntést megalapozó érdemi információkat nem voltak hajlandóak megosztani a kerekasztal többi résztvevőjével, ezért a három szervezet úgy döntött, hogy felfüggesztik részvételüket a kerekasztalban, és a visszatérésüket feltételekhez kötik - írta közös közleményében az Energiaklub, az EMLA és a Greenpeace.
A zöldek szerint a kormányzatnak és az érintett cégeknek nyilvánosságra kell hozniuk a paksi döntést megalapozó számításokat és elemzéseket. Paks II. gazdaságosságáról ugyanis nem lehet érdemi szakmai vitát folytatni a szükséges beruházások háttérszámításainak és költségeinek ismerete és a nemzetgazdasági, társadalmi, környezetvédelmi, energiapolitikai és egyéb hatások ismerete nélkül. Amint ezek az adatok rendelkezésre állnak, a civilek folytatják a szakmai munkát.
A szervezetek úgy vélik: a kerekasztal működésének minimális alapfeltétele, hogy a kormányzat és a cégek betartsák az információk szabadságára és a döntéshozatalban való részvételre vonatkozó hatályos törvényeket. Ahogy az is minimális elvárás, hogy a kerekasztal által korábban már elfogadott protokollokat tartsák be. A szervezetek sérelmezik, hogy a kerekasztalban részt vevő hatóságok, a kormányzat és cégek nem tekintik a kerekasztalt érdemi informálásra megfelelő fórumnak. A civilek különösen felháborítónak tartják, hogy miközben a lényegi információkat visszatartják, a kerekasztalt úgy kívánják feltüntetni, mintha azon valódi érdekegyeztetés, tájékoztatás folyna.
A kerekasztal ülésén Szabó Marcel, az alapvető jogok országgyűlési biztosának a jövő nemzedékekért felelős helyettese elmarasztalta a kormány és a cégek képviselőit az információk visszatartásáért, a munka hátráltatásáért.
Az Aarhusi Kerekasztal az Európai Bizottság kezdeményezésére 2009 óta működő egyeztetési fórum. Az Aarhusi Egyezmény a környezeti információkhoz való hozzáférésről, a döntéshozatalban való részvételről, illetve a jogorvoslathoz való jogról szóló nemzetközi egyezmény. A kerekasztal ennek magyarországi érvényesülését vizsgálja kifejezetten az atomenergia területén.
A kerekasztal azért jött létre, hogy az atomenergiát érintő döntéshozatalban meghatározó szerepet játszó felek – ipar, hatóság, kormányhivatalok, országgyűlési biztosok hivatala, szakmai szervezetek – megvitathassák tapasztalataikat, és javaslatokat tegyen az átláthatóság és a döntéshozatalban való érdemi részvétel javítására.

Szerző