Mazsihisz: marad a bojkott, készül a válasz

A helyzet nem változott, így nincs miért összehívni a Mazsihisz közgyűlését - mondta a szervezet esetleges újabb küldöttértekezletének időpontját firtató kérdésünkre az elnök. Heisler András hozzátette: a vitatott Szabadság téri '44-es emlékművel, a Sorsok Háza koncepciójával és Szakály Sándor kijelentésével kapcsolatos aggályaikra a múlt héten Orbán Viktortól kapott válasz "csak leegyszerűsítette a helyzetet, amely nem változott, így nem indokolt a közgyűlés összehívása, korábbi döntésünk megváltoztatása".

Ismert, február elején a Mazsihisz közgyűlése csaknem egyhangúlag fogalmazta meg bojkott-fenyegetését, miszerint nem vesz részt az áprilisban kezdődő holokauszt emlékév állami rendezvényein. A bojkott feloldását pedig akkor tudnák elképzelni, ha a kormány letesz a német megszállási emlékmű megvalósításáról, leváltja a Veritas Történetkutató Intézet éléről az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást "idegenrendészeti intézkedésnek" nevező Szakályt, és alapjaiban vizsgálja felül a Sorsok Háza ügyét.

Utóbbi két kérdésre még csak nem is reagált Orbán a szerda esti kormányülés után kiadott levelében. A kormányfő válaszával tudatosan kivárhatta a kampány hivatalos kezdetét, hogy hivatkozhasson rá, mikor - anélkül, hogy akár csak az egyik aggályos kérdést is szóba hozta volna - az egyeztetések húsvét utánra halasztását javasolta. Az emlékmű ügyében ráadásul aligha készül egyezségre Orbán, mivel levelével egy időben közzétették a módosított kormányhatározatot, amely csupán eltolta az avatást, legkésőbb május 31-re.

A Sorsok Háza-koncepció végrehajtásával megbízott Schmidt Máriával amúgy nem felhőtlen a Mazsihisz viszonya. Ez ki is derül(ne) Heisler szerint a decemberi megbeszélésükből, ha a két órás tárgyalásnak nem csupán az udvarias gesztusokat és a látványtervek bemutatását tartalmazó első tíz percéről tették volna ki a Sorsok Háza Facebook-oldalára. "Ez a filmrészlet így hamis képet ad, közönséges csalás!" - jegyezte meg az elnök. A megbeszélésen - melynek további részében éles vita folyt a Mazsihisz képviselői és Schmidt Mária között - jelen volt Gerő András történész is, aki utóbb mégis úgy nyilatkozott: alapvetően egyetért a tervvel.