Már csak mutatóba épülnek lakások

Tavaly újabb 31 százalékkal csökkent az újonnan épített lakások száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Amíg 2011-ről 2012-re némi lassulás látszott a visszaesésben - csak 16,5 százalékkal kevesebb lakás épült - a zuhanás mértéke ismét erősödött 2013-ra.

Az építési engedélyek száma - amely a jövőbeli építések számának jó előrejelző mutatója - szintén 30 százalék körüli visszaesést mutat. Az okok között főleg a bizalomhiány, a keresleti és kínálati oldalt egyaránt sújtó finanszírozási nehézségek állnak. A trendfordulóhoz a bizalom felépülése mellett a kínálati oldalt is stimuláló intézkedésekre lenne szükség.

A fővárosban az értékesítési céllal épített lakások száma kevesebb mint tizedére esett vissza 2013-ban az újépítésű lakások felívelő időszakához képest. A községekben, ahol túlnyomórészt a saját célú építések domináltak, szintén nagyon jelentős a visszaesés, 2013-ban szintén tizedannyi lakás épült a kis településeken, mint 2005-ben.

A múlt évben az átadott új lakások száma az országban már a 7 ezret sem érte el. Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója a Népszavának elmondta, 2013-ra 6-8 ezer új lakás építését prognosztizálták, erre az évre azonban már legföljebb 5-7 ezer közé teszik az új építésű lakóingatlanok számát, ami további enyhe visszaesést jelent.

Az unióban az építőipari teljesítményben a lakásépítés átlagosan 32-36 százalékot képvisel, Magyarországon ez 3-5 százalék. Igaz, az uniós számban a felújítások is szerepelnek.

Az elmúlt évtizedekben az állami beavatkozás gerjesztett csak nagyobb mértékű lakásépítési kedvet. Ez alól csak a devizahitelek bevezetése jelentett kivételt, de annak a következményeit még mindig nem lehet véglegesen értékelni. Az első Orbán kormány túlságosan is bőkezű volt a kamat- és szocpol támogatásokkal, 30 millió forintig vehették igénybe a jogosultak, a második Orbán kormány pedig igen csak szűkre szabta azok körét, akik bejelentkezhetnek az állami támogatási körbe.

Az érdeklődés persze valószínűleg akkor sem növekedne érdemben, ha szélesítenék ezt a kört, mert a lakosság bizalma nemcsak a devizahitelek okozta sokk miatt ingott meg, hanem a kiszámítható, biztos jövedelem és a megbízható gazdasági környezetbe vetett bizalom is hiányzik. A bankok pedig most már csak a hitelképes ügyfeleknek kínálnak hiteleket.

Az egykulcsos szja, a rezsicsökkentés a társadalom felső rétegének hozott többletjövedelmet, a többség reáljövedelme alig érzékelhetően emelkedett.

A lakásárak ha enyhén is, de tovább csökkentek, s az ellenkező tendenciára még idén, sőt, jövőre is hiába várnak a lakóingatlanukat eladni szándékozók. Legalábbis az ingatlanközvetítő cégek várakozása szerint. Kivétel a budai és a pesti divatos zöldövezeti ingatlanok, melyek esetében már némi áremelkedés is bekövetkezhet, de csökkenni biztosan nem fognak az árak. Az elmúlt 5 évben országosan átlagosan 15-20 százalékkal estek a lakásárak.