Az Európai Unió nem tudott Paksról

A Mátrai Erőműben többségi tulajdont szerezne az állam, ugyanakkor a társaság csak úgy tud nyereséges maradni, ha fő tevékenysége mellett profilidegen termelést is folytat ipari parkjában. Kiderült, a kormányzati közléssel ellentétben nem értesítették hivatalosan az Európai Bizottságot a paksi új atomerőmű-blokkok terveiről.

A kormány ismét hazudott, az Energiaklub kérésére az Európai Bizottság azt írta Brüsszelből, hogy paksi ügyben semmilyen hivatalos dokumentumot nem kaptak. Korábban a Miniszterelnökség és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is megtagadta a választ a klubnak arra a kérdésére, hogy pontosan kivel folytattak a Bizottságnál tárgyalásokat. Most kiderült: nem küldtek Magyarországról olyan hivatalos levelet a paksi beruházásról, amelyre Brüsszel rábólintott.

A kormány ugyanakkor folytatja az energetikai szektor külföldi befektetőinek kiszorítását a magyar piacról. Ennek csalhatatlan jele, hogy a hétfőn Pakson tett látogatása után tegnap Németh Lászlóné Visontára, a Mátrai Erőműbe látogatott, ahol bejelentette, hogy folynak a tárgyalások arról, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. ne csak kisebbségi partnerként, illetve szerződő félként működjön együtt a társasággal, hanem tulajdonrészének növelésével vállaljon szorosabb, aktívabb szerepet - jelentette ki a nemzeti fejlesztési miniszter. Sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a 2011-ben elfogadott energiastratégia számol az atomerőművel, de számol a szén- és megújuló energiával is. A Mátrai Erőmű a szén- és megújulóenergia-termelés tekintetében a magyarországi energiaellátás egyik legnagyobb, legfontosabb szereplője - érvelt Németh Lászlóné, aki hangsúlyozta, számítanak az erőműre.

Az árampiac korántsem olyan extraprofitot termelő szektor, mint amilyennek Fidesz-körökben beállítják. A villamos energia nagykereskedelmi ára egyetlen év alatt a negyedével csökkent, emiatt kényszerült takarékosságra a Mátrai Erőmű. Kényszerből voltak kénytelenek bővíteni a cégnél az ipari parkot, hogy a kieső bevételeiket ily módon próbálják pótolni. Jövőre itt bioetanol- és fehérjefeldolgozó üzemeket adnak át, ami egyértelműen profilidegennek tűnik. A dolgozók ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy a jövedelmüket egytizedével megvágják, elkerülendő az elbocsátásokat. Tavaly 6 milliárd kilowattóra villamos energiát állítottak elő az erőműben, ebből 5,5 milliárdot értékesítettek, ugyanakkor nyolc és fél millió tonna szenet is kitermeltek. Két nappal a miniszter asszony látogatása előtt ismét áldozatot követelt a visontai külszíni bányászat, a szállítószalagnál egy 50 év körüli, verpeléti férfi vesztette az életét. 2010, 2011 és 2012 sem múlt el halálos áldozat nélkül az üzemben.

A Mátrai Erőmű bányaüzemeiben tavaly is voltak műszaki gondok: a bükkábrányi óriási kotrógépben egy olyan szerkezeti elem tört el, amely a negyvenéves gépekben sem szokott, ez pedig jóval fiatalabb volt. Az eredmény: két és fél hónapig nem működött a berendezés, a kiesést más területekről pótolták.

A rezsicsökkentési kormányzati ámokfutás közepette - a tervek szerint ma dönt a kormány a közszolgáltató-társaságok nonprofittá alakításáról - nem árt megjegyezni, hogy 2009 óta a nagykereskedelmi ár a felére esett vissza Európában, úgy hogy az árcsökkenés fele az elmúlt évre esett. Az áramtőzsdéken tavaly már 2003. évi nagykereskedelmi áron lehetett áramot vásárolni. A Heves Megyei Hírlapnak adott nyilatkozatában Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke az áresés kapcsán így fogalmazott: "Emiatt takarékossági intézkedések bevezetésére volt szükség, új piacokat keresni már nem volt idő. Több áramot kellett termelni, viszont olcsóbban. A nyolcmilliárd forintos árbevételkiesésből hatmilliárdot sikerült kompenzálni, de az eredmény csökkent." Terveikről a lapnak úgy nyilatkozott: középtávon nem lehet számítani az energiaárak növekedésére, tehát olyan céget kell építeni, amely biztosítja a mostani színvonalat, jövedelmezőségi szintet, megélhetést. Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke szerint tíz év múlva az erőmű a mostani 800 helyett már csak 600 megawatt villamos energiát termel majd szénből, ez a 2050-es évekig megmarad. Ebben a cégben igyekszik részesedését növelni az állam. Az igazság az, hogy a fő tulajdonos német RWE sem ragaszkodik tíz körömmel a Mátrai Erőmű-höz.

Az Alstom atomban utazna

A francia Alstom cég magyarországi leányvállalata ugyanakkor nagyon bízik abban, hogy megrendelést kap a paksi atomerőmű bővítésében, de szívesen dolgoznának a meglévő reaktorok kapacitásnövelésén is. Ezért fejlesztik erőműszerviz tevékenységüket, és bővítik az erőművi kutatás-fejlesztési tevékenységét Magyarországon. Az Alstom a világ atomerőműveinek 40 százalékába szállított már berendezéseket, és a jelenleg üzemelő atomerőművek 30 százalékában a vállalat által gyártott turbinaszigetek termelik az elektromos áramot. Sikeres pályázat esetén a társaság helyi munkaerőre és ipari hátterére támaszkodva készen áll a paksi atomerőmű két új blokkjához turbinaszigetek szállítására, illetve későbbi karbantartására is - közölte Deák László, az Alstom Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. A számítások szerint egy ilyen megbízás csak az Alstom Hungáriánál 200-300 új munkahely létrehozásával járna, de a hazai partnerek bevonásával ez a szám a többszörösére is nőhet. A vállalatnak jelentős tapasztalata van orosz atomerőművi blokkokra épülő turbinaszigetek gyártásában, mert még 2007-ben létrehozott egy vegyesvállalatot a Roszatom leányvállalatával.