Az Európai Unió nem tudott Paksról

Publikálás dátuma
2014.02.26. 06:01
Az erőmű ezernyi gonddal küszködik FOTÓ: MTI/KOMKA PÉTER
A Mátrai Erőműben többségi tulajdont szerezne az állam, ugyanakkor a társaság csak úgy tud nyereséges maradni, ha fő tevékenysége mellett profilidegen termelést is folytat ipari parkjában. Kiderült, a kormányzati közléssel ellentétben nem értesítették hivatalosan az Európai Bizottságot a paksi új atomerőmű-blokkok terveiről.

A kormány ismét hazudott, az Energiaklub kérésére az Európai Bizottság azt írta Brüsszelből, hogy paksi ügyben semmilyen hivatalos dokumentumot nem kaptak. Korábban a Miniszterelnökség és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is megtagadta a választ a klubnak arra a kérdésére, hogy pontosan kivel folytattak a Bizottságnál tárgyalásokat. Most kiderült: nem küldtek Magyarországról olyan hivatalos levelet a paksi beruházásról, amelyre Brüsszel rábólintott.

A kormány ugyanakkor folytatja az energetikai szektor külföldi befektetőinek kiszorítását a magyar piacról. Ennek csalhatatlan jele, hogy a hétfőn Pakson tett látogatása után tegnap Németh Lászlóné Visontára, a Mátrai Erőműbe látogatott, ahol bejelentette, hogy folynak a tárgyalások arról, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. ne csak kisebbségi partnerként, illetve szerződő félként működjön együtt a társasággal, hanem tulajdonrészének növelésével vállaljon szorosabb, aktívabb szerepet - jelentette ki a nemzeti fejlesztési miniszter. Sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a 2011-ben elfogadott energiastratégia számol az atomerőművel, de számol a szén- és megújuló energiával is. A Mátrai Erőmű a szén- és megújulóenergia-termelés tekintetében a magyarországi energiaellátás egyik legnagyobb, legfontosabb szereplője - érvelt Németh Lászlóné, aki hangsúlyozta, számítanak az erőműre.

Az árampiac korántsem olyan extraprofitot termelő szektor, mint amilyennek Fidesz-körökben beállítják. A villamos energia nagykereskedelmi ára egyetlen év alatt a negyedével csökkent, emiatt kényszerült takarékosságra a Mátrai Erőmű. Kényszerből voltak kénytelenek bővíteni a cégnél az ipari parkot, hogy a kieső bevételeiket ily módon próbálják pótolni. Jövőre itt bioetanol- és fehérjefeldolgozó üzemeket adnak át, ami egyértelműen profilidegennek tűnik. A dolgozók ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy a jövedelmüket egytizedével megvágják, elkerülendő az elbocsátásokat. Tavaly 6 milliárd kilowattóra villamos energiát állítottak elő az erőműben, ebből 5,5 milliárdot értékesítettek, ugyanakkor nyolc és fél millió tonna szenet is kitermeltek. Két nappal a miniszter asszony látogatása előtt ismét áldozatot követelt a visontai külszíni bányászat, a szállítószalagnál egy 50 év körüli, verpeléti férfi vesztette az életét. 2010, 2011 és 2012 sem múlt el halálos áldozat nélkül az üzemben.

A Mátrai Erőmű bányaüzemeiben tavaly is voltak műszaki gondok: a bükkábrányi óriási kotrógépben egy olyan szerkezeti elem tört el, amely a negyvenéves gépekben sem szokott, ez pedig jóval fiatalabb volt. Az eredmény: két és fél hónapig nem működött a berendezés, a kiesést más területekről pótolták.

A rezsicsökkentési kormányzati ámokfutás közepette - a tervek szerint ma dönt a kormány a közszolgáltató-társaságok nonprofittá alakításáról - nem árt megjegyezni, hogy 2009 óta a nagykereskedelmi ár a felére esett vissza Európában, úgy hogy az árcsökkenés fele az elmúlt évre esett. Az áramtőzsdéken tavaly már 2003. évi nagykereskedelmi áron lehetett áramot vásárolni. A Heves Megyei Hírlapnak adott nyilatkozatában Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke az áresés kapcsán így fogalmazott: "Emiatt takarékossági intézkedések bevezetésére volt szükség, új piacokat keresni már nem volt idő. Több áramot kellett termelni, viszont olcsóbban. A nyolcmilliárd forintos árbevételkiesésből hatmilliárdot sikerült kompenzálni, de az eredmény csökkent." Terveikről a lapnak úgy nyilatkozott: középtávon nem lehet számítani az energiaárak növekedésére, tehát olyan céget kell építeni, amely biztosítja a mostani színvonalat, jövedelmezőségi szintet, megélhetést. Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke szerint tíz év múlva az erőmű a mostani 800 helyett már csak 600 megawatt villamos energiát termel majd szénből, ez a 2050-es évekig megmarad. Ebben a cégben igyekszik részesedését növelni az állam. Az igazság az, hogy a fő tulajdonos német RWE sem ragaszkodik tíz körömmel a Mátrai Erőmű-höz.

Az Alstom atomban utazna

A francia Alstom cég magyarországi leányvállalata ugyanakkor nagyon bízik abban, hogy megrendelést kap a paksi atomerőmű bővítésében, de szívesen dolgoznának a meglévő reaktorok kapacitásnövelésén is. Ezért fejlesztik erőműszerviz tevékenységüket, és bővítik az erőművi kutatás-fejlesztési tevékenységét Magyarországon. Az Alstom a világ atomerőműveinek 40 százalékába szállított már berendezéseket, és a jelenleg üzemelő atomerőművek 30 százalékában a vállalat által gyártott turbinaszigetek termelik az elektromos áramot. Sikeres pályázat esetén a társaság helyi munkaerőre és ipari hátterére támaszkodva készen áll a paksi atomerőmű két új blokkjához turbinaszigetek szállítására, illetve későbbi karbantartására is - közölte Deák László, az Alstom Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. A számítások szerint egy ilyen megbízás csak az Alstom Hungáriánál 200-300 új munkahely létrehozásával járna, de a hazai partnerek bevonásával ez a szám a többszörösére is nőhet. A vállalatnak jelentős tapasztalata van orosz atomerőművi blokkokra épülő turbinaszigetek gyártásában, mert még 2007-ben létrehozott egy vegyesvállalatot a Roszatom leányvállalatával.

Szerző

Minden negyedik magyarnak van hitele

Minden negyedik magyarnak van hitele, ugyanakkor a banki megtakarítás lehetőségével a lakosságnak csupán 11 százaléka élt tavaly Magyarországon - állapította meg a GfK Hungária Piackutató Intézet felmérésében.

A piackutató cég a banki és biztosítási szolgáltatások piacának kelet-közép-európai régióbeli alakulását 2000 óta figyeli, tavalyi, negyedévente elvégzett felméréseinek összegzését kedden juttatta el az MTI-hez.  

Az utóbbi időszakban sokak szereztek kellemetlen tapasztalatokat hitelvállalásaikkal, az elemzők főleg ennek tudják be, hogy a hitelfelvételt tervezők aránya nagyon alacsony Magyarországon. A megtakarítással rendelkezők köre is folyamatosan szűkült az utóbbi években, azonban a megtakarítók megmaradt csoportja összességében növelni tudta a félretett összeget - mutatott rá Bacher János, a GfK pénzügyi kutatásokért felelős vezetője a közleményben.

A felmérés megállapítja: a legtöbb régióbeli országban alacsony a banki megtakarítások hányada, és ehhez képest nagyfokú a lakosság eladósodottsága.

A régió országaiban végzett legfrissebb felmérés szerint Csehország, Szlovákia, Németország és Ausztria négyes csoportja élesen elkülönül a többi államtól. Kizárólag ezekre az országokra jellemző ugyanis, hogy a vizsgált, 15 évesnél idősebb korosztály több mint a fele rendelkezik banki megtakarítással. Szintén csak erről a négy országról mondható el, hogy a lakosság lényegesen nagyobb hányadának van megtakarítása, mint hiteltartozása - áll a GfK összegzésében.

Rámutatnak: Ausztriában és Németországban több mint háromszor annyian rendelkeznek banki megtakarítással, mint hitellel, Szlovákiában és Csehországban is körülbelül kétszer annyi embernek van megtakarítása, mint banki adóssága.

A többi megfigyelt országban ugyanakkor 22 százaléknál is alacsonyabb a banki megtakarítással rendelkezők aránya, miközben figyelmeztetőek a lakossági eladósodottság mutatói.

Szlovénia, Macedónia és Horvátország képez egyfajta választóvonalat a tanulmányban elemzett további 9 ország és az élmezőny között: esetükben a megtakarítással és hitellel rendelkezők aránya közel megegyezik, és a teljes lakosság körülbelül 20 százaléka tart valamekkora tartalékot bankbetétben. Magyarország a 9. a rangsorban - derül ki a GfK felméréséből.

A GfK a világ egyik legnagyobb piackutató vállalata, amely világszerte több mint 100 országban 13 000 szakértővel dolgozik. A GfK árbevétele 2012-ben elérte az 1,51 milliárd eurót.

Szerző

Maffia alakult a hortobágyi földek megszerzésére

Az MSZP-s Gőgös Zoltán szerint maffia alakult a Hortobágyi Nemzeti Park földjeinek megszerzésére.

A szocialisták agrárpolitikusa kedden sajtótájékoztatón azt mondta: a hortobágyi földügyekben is tetten érthető Ángyán József korábbi államtitkár megállapítása, mely szerint a kormányt zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, maffiacsaládok irányítják.

Az MSZP-s képviselő kifejtette: az egyik nyertes, aki fiktív lakcímre bejelentve győzött a hortobágyi földpályázaton, nemrégiben céget alapított, amelynek telephelye a legnagyobb földnyertes család tulajdona. Szerinte ez is mutatja, hogy a győztesek - nagyjából húszan - összejátszottak.

Gőgös Zoltán azt mondta: a földosztást Kun Péter "bábáskodásával" bonyolították le, ő volt a bíráló bizottság elnöke, ugyanakkor ő maga is több mint 600 hektár földet nyert el, ami fölveti az összeférhetetlenség gyanúját.

A szocialista politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy Kun Péter ügyvivő a Kunszövetségben, amelynek elnöke Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Szerinte a hortobágyi földügy így a kormányzatig is elérhet.

Gőgös Zoltán - aki korábban feljelentés-kiegészítést tett - úgy látja, a maffiagyanút erősíti az is, hogy a nyomozást a múlt héten a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni osztálya vette át.

Nagy-Huszein Tibor, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja a sajtótájékoztatón azt kifogásolta, hogy a május 1-jén hatályba lépő új földtörvény kizárja a földvásárlásból azokat a diplomás szakembereket, akik főállású alkalmazottként dolgoznak egy mezőgazdasági vállalkozásban.

Szerinte az Orbán-kormány átverte a családi gazdaságokat, és központosított mezőgazdasági szervezést valósítana meg. Felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz-kormány a választás utánra halasztotta annak a törvénynek a benyújtását, amely meghatározza, kik jogosultak az integrációra.

Közölte: ha az Összefogás győz a választáson, felülbírálják a földtörvényt, hogy azok élhessenek a mezőgazdaságból, akik értenek hozzá.

Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért politikusa a helyi földbizottságok működésével kapcsolatos aggályait fogalmazta meg. Bírálta, hogy - mivel nem a helyben lakó gazdákból, hanem a település határában földet használókból indulnak ki - akár a Simicska Lajoshoz és Nyerges Zsolthoz köthető cégcsoport is tagokat delegálhat a bizottságokba.

Azt is kifogásolta, hogy a földbizottságoknak csak az adásvételi szerződéseknél van véleményezési és vétójoguk, szerinte ugyanis az oligarchák elsősorban hosszú távú bérlettel szerzik meg az állami földeket és semmizik ki a helyben élő gazdálkodókat.

A PM politikusa arra is kitért, hogy még nem jelent meg a helyi földbizottságokról szóló kormányrendelet. Ha pedig a testületek nem jönnek létre április 30-áig, "a nagybirtokosokkal és Fidesz-káderekkel feltöltött" agrárkamara helyi bizottságai veszik át szerepüket - jelentette ki.

Szerző