A kormányzat újabb rezsicsökkentési ígéreteinek sincsenek közgazdasági alapjai, mint ahogyan az eddigieknek sem voltak. Az alapdíjak megszüntetése és a közműszolgáltatások nonprofittá tétele feltehetően csak mézesmadzag a választóknak - nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője ezt annak kapcsán mondta, hogy a kormányzat a korábbi ígéretei ellenére tenap nem döntött sem az alapdíjak eltörléséről, sem a nonprofit működés bevezetésről.
Határozott viszont arról, hogy a mérőórákkal kapcsolatos összes felmerülő költség a szolgáltatókat terheli. Ezt Németh Szilárd (Fidesz), a rezsicsökkentés végrehajtásért felelős munkacsoport vezetője jelentette be, hozzátéve, hogy munkacsoportja még tegnap megkezdte a jogszabályi háttér kidolgozását. Beszámolt arról is, hogy ha szükséges, összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, de lehetséges, hogy e nélkül is megoldható a változtatás. Mint mondta, az intézkedés minden típusú mérőórát érintene, és a lehető leggyorsabban kívánják bevezetni azt.
Azt is közölte: a kormány elrendelte a Főgáz teljes fogyasztóvédelmi átvilágítását, ezt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közösen végzi el. Ez utóbbi intézkedést a szakértők erősen furcsállják, miután a Főgáz 51 százalékban a főváros kezében van, míg a fennmaradó 49 szaázalékos tulajdoni hányadot az állami MVM Magyar Villamos Művek Zrt. birtokolja. Így a kormányzat tulajdonképpen saját maga ellen indít szigorú, soronkívüli vizsgálatot.
Német Szilárd az energiaszektorból hozott fel "szörnyű" példákat arra, hogy miért volt szükség a kormányzat mérőórákkal kapcsolatos döntésére. Miközben az áram és gázszolgáltatók esetében a mérőeszközök eddig is a szolgáltatók tulajdonában voltak, s a berendezéssel kapcsolatos kiadásokat is a cégek viselték. A döntés a lakosság tulajdonában lévő vízórák esetében hozhat változást. A vízközműcégekről - amelyek egyébként ma már állami és önkormányzati kézben vannak - viszont nem esett szó. Sem a távhőtársaságokról, amelyek zömében ugyancsak állami és helyhatósági tulajdonban vannak.
Az alapdíjak megszüntetése az energiaágazatban értelmetlen lépés lenne - jegyezte meg Hegedűs Miklós, miután a hő-, áram-, és gázvezetékek fenntartásának és működtetésének a költségeit valamilyen formában előbb-utóbb meg kell fizetniük vagy az ügyfeleknek vagy az adófizetőknek, vagyis a lakosságnak. Ellenkező esetben le kell mondani az ellátás biztonságáról. Mivel megfelelő pénzügyi források nélkül a társaságok nem lesznek képesek elvégezni a vezetékkarbantartási munkálatokat.
Az energiaszolgáltatók nonprofittá tételével pedig már elkésett a kormány, mert az eddigi árkorlátozásokkal a háztartási szektorban már veszteségessé tette mind az áram-, mind a gáz-, mind a távhőtársaságokat. Arról nem is beszélve - tette hozzá a szakember - hogy felesleges új törvényt kreálnia a kormányzatnak ez ügyben, mert az energia- és a vezetékhasználati árakat mostanáig is a kabinet határozta meg, s ezzel eddig sikerült is biztosítania, hogy ne keletkezzen nyereség a lakosságot ellátó szolgáltatóknál. (Szakmai számítások szerint az alapdíj az átlagos havi nyolcezer forintos áramszámlából 176,52 forintot tesz ki, az éves gázdíjban 9800 forint ez a tétel, a távhő esetében viszont elérheti az éves számla 40 százalékát is ez az alapdíj.)
Németh Szilárd erősen bírálta az energiaszámlák tartalmát is, mondván, hogy azok érthetetlenek. Ezzel a fideszes politikus azonban a saját kormányát ostorozta, mivel a számlákon lévő információkat és a bizonylatok kinézetét maga az Orbán-kabinet határozta meg tavaly.
Orbán vezette be az alapdíjat
A baloldali összefogás szerint átverés, a "rezsiblöff" újabb fejezete a közműalapdíjak tervezett megszüntetése, amiről tegnap tárgyalt a kormány. Lukács Zoltán, az MSZP frakcióvezető-helyettese tegnap azt mondta: az alapdíjakat 1999-ben az Orbán-kormány vezette be, és bár most a kampány utolsó szakaszában megszüntetnék, szerinte a Fidesz választás után visszaállítaná őket.
A szocialista politikus azt mondta: minden költségcsökkentést támogatnak, de az emberek nem az alapdíjak miatt nem tudják kifizetni a rezsit, így eltörlésük alig számít valamit. Az Összefogás igazságos, sávos rezsicsökkentést hajtana végre: a rászorulóknak adna több segítséget - közölte.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke arról beszélt: a "rezsihazugság" ellenére a háztartási pb-gáz ára, a szemétszállítási, valamint a víz- és a csatornadíj is nagyobb, mint 2009-ben, a szocialista kormányzás utolsó teljes évében.
Németh nem tud a kollégái cégéről
Németh Szilárd rezsibiztos nem tud arról, hogy közeli munkatársai bármilyen céget hoztak volna létre – válaszolta a képviselő arra a sajtóhírre vonatkozó kérdésre, hogy kollégái fogyasztóvédelmi referensek képzésére szakosodott vállalkozást indítottak volna akkor, amikor a közelmúltban a referensek kötelező képzésének a részletei bekerültek a fogyasztóvédelmi törvénybe. Hozzátette: a referensekkel kapcsolatos passzus nem azért született, hogy az “valakinek zsíros üzletet hozzon”. A politikus szerint személyén keresztül próbálják lejáratni a rezsicsökkentést.
