Németország;euróövezet;vagyoni egyenlőtlenség;

2014-02-26 22:22:00

Németországban a legnagyobb a vagyoni egyenlőtlenség az euróövezetben

Az euróövezet tagállamai közül Németországban a legnagyobb a vagyoni egyenlőtlenség egy szerdán ismertetett felmérés szerint.

A berlini DIW gazdaságkutató vizsgálata szerint Németországban nem érvényes a közkeletű vélekedés, hogy a gazdagok mindig csak gazdagodnak, a szegények pedig egyre szegényebbek lesznek, mert az utóbbi tíz évben nem változott lényegesen a lakosság 6300 milliárd euróra becsült vagyonának eloszlása.

Ugyanakkor ez csupán azt jelenti, hogy az egyenlőtlenség rendkívül magas szinten stabilizálódott. A vagyon eloszlását mutató úgynevezett Gini-együttható 0,78 pont, ami a legmagasabb érték az euróövezetben, jóval meghaladja például az Olaszországban regisztrált 0,61 pontot és a szlovákiai viszonyokat jellemző 0,45-öt. (Az együttható értéke 0 és 1 között lehet, és minél nagyobb, annál nagyobb a vagyoni egyenlőtlenség a vizsgált területen).

A lakosság felső egy százaléka fejenként legkevesebb 817 ezer euró értékű nettó vagyonnal rendelkezik, míg a lakosság csaknem 20 százalékának nincsen vagyona, és a németek 7 százalékának nagyobb az adóssága, mint a vagyona.
A nemi, családszerkezeti és területi egyenlőtlenség is jelentős. A német férfiak fejenként átlagosan 97 ezer eurós vagyonnal rendelkeznek, a nők átlagos vagyona viszont ennek alig kétharmada, 70 ezer euró.

A leginkább jómódúak a 60 éven felüli, egyedülálló férfiak, körükben az egy főre jutó vagyon 150 ezer euró. A legnehezebb helyzetben az egyedülálló szülők vannak; az egy gyermeket nevelők átlagosan 35 ezer euró vagyonnal rendelkeznek, a két gyereket nevelő egyedülálló szülőkre pedig fejenként 21 ezer euró vagyon jut.

Az ország újraegyesítése után több mint két évtizeddel még mindig kirívó az eltérés kelet és nyugat között. Az ország teljes lakosságát tekintve a felső tíz százalék legkevesebb 217 ezer euró értékű vagyonnal rendelkezik, ugyanakkor a volt NDK területén már azok is a legvagyonosabb tíz százalékba tartoznak, akiknek csak 110 ezer euró értékű vagyonuk van, míg a nyugati tartományokban ehhez legalább 240 ezer euró szükséges.
A DIW a szakszervezetekhez közel álló Hans Böckler alapítvány megbízásából végezte el az elemzést, amelyhez 2012-es adatokat használt.