Táncterápiával a fogyatékos emberekért

Publikálás dátuma
2014.02.28 06:47
A Tánceánia Együttes sérült és ép résztvevőkkel kortárs táncszínházi produkciókat hoz létre FOTÓ: BODÓ CSENGE
Fotó: /
Az ArtMan Egyesület oktatási, művészeti és terápiás programok létrehozásával és támogatásával segíti a különböző fogyatékos emberek társadalmi felzárkóztatását. Egyik legfontosabb feladatuk, hogy az aktív alkotófolyamatban olyan súlyos fogyatékkal élőket is bevonjanak, akik a sérülésük miatt minden foglalkoztatási és integrációs keretből kiszorultak. 

Az ArtMan Egyesület fő tevékenysége a különböző fogyatékkal élő emberek mozgással, tánccal és táncterápiával történő fejlesztése. A szervezet hosszú távú általános célkitűzése a társadalmi egyenlőtlenség és a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos közgondolkodás megváltoztatása. Tekintve, hogy a fogyatékos emberek alapvető életkörülményeinek biztosításához is rendkívül szűkös az anyagi és humánerőforrás, tevékenységükhöz szinte semmilyen állami támogatást nem kap az egyesület.

Az ArtMan által kidolgozott, 10 éves múltra visszatekintő módszer lehetővé teszi, hogy az alkotás folyamatában egyenrangú partnerként tudnak jelen lenni a beszédükben erősen akadályozott, fogyatékkal élő résztvevők, ép fiatalok, felnőttek és táncművészek egyaránt. A közös munka eredményeként a nézők - a tágabb közösség tagjai - a művészet közvetítésén keresztül tapasztalják meg, hogy mindenkiben, így a fogyatékkal élőkben is rejlik olyan képesség, ami a közösség számára értékes. S az egymásra hangolódás meglepően rövid idő alatt megtörténhet.

Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban a "fogyatékos színház" sőt, a kortárs táncszínházban a vegyes képességűek jelenléte évtizedek óta jelenlévő evidencia. Egyforma fontossággal tekintenek a művészi és a terápiás tevékenységre. - Tanulnak tőlünk, csatlakoznak hozzánk (hosszabb-rövidebb időre) színészek, zeneművészek, táncművészek, pszichológusok, fejlesztő pedagógusok. Van olyan csoporttagunk, akinek a "fénypontot" a heti a foglalkozás jelenti, sőt, az egyetlen kiszakadást az intézményből, vagy otthonról - mondta Farkas Dorka testtudati és mozgásművészeti csoportvezető.

Az egyesület kiemelten támogatja a vegyes képességű tagokból álló Tánceánia Együttest, melyben sérült és ép résztvevők egyenrangú partnerekként kortárs táncszínházi produkciókat hoznak létre. Az együttes az elmúlt tíz évben egyedülálló érdemeket szerzett abban, hogy a mozgás- és táncterápia, valamint az előadó művészet kortárs irányzatainak gyakorlatait és Magyarországon eddig ismeretlen mozgásfejlődési iskolák tapasztalatait fogyatékosok számára adaptálja. A munka hátterét heti rendszerességű próbafolyamat biztosítja.

A Tánceánia együttes munkájába bekapcsolódnak olyan művészeti vagy terápiás pályára készülő fiatalok is, akik a tapasztalatokat felhasználják és továbbfejlesztik saját tanulmányaik és munkájuk során.

Az eddigi munkánkon alapuló - ,,Hátrányos helyzetű, főként fogyatékos emberek mozgásművészeti és testtudati rekreációja - módszer kidolgozása után elindítottuk a mozgásművészeti és testtudati csoportvezetők és asszisztensek képzését - mondja Gyulavári Ágnes tánc- és mozgásterapeuta, pszichológus. - Heten kaptak tanúsítványt 2013 nyarán. Két végzett tanítványunk már egy-egy előadást is rendezett: az autista csoporttal készült Lélekperceket a 10. Nemzetközi Autizmus Kongresszus megnyitóján mutatattuk be a Budapesti Kongresszusi Központban, a másik, az értelmileg akadályozottakkal készített Határvidékek a Bethlen Téri Színházban debütált.

A tapasztalatok adaptálása jelenleg több fogyatékos csoportban zajlik. Az Árpád-házi Szent Margit értelmileg akadályozott embereket ellátó intézmény gondozottjai számára több éve vezetünk csoportot. Részt vettek nyilvános bemutatónkon is, például a Trafó Kortárs Művészetek Házában. Az AURA Autistákat Támogató K. E. felkérésére sok éve zajlik csoportfolyamat autista fiatalok részvételével. 2012 óta vakok és látássérültek számára - a Világ-Tér-Kép Egyesülettel együttműködve - lehetőség van kéthetente rekreációs foglalkozásokon való részvételre.

Módszerüket 2012-től szervezett keretek között adják tovább, így még nagyobb számban érhetnek el alkotni vágyókat, és nézőket egyaránt. Olyan fontos társadalmi felelősségvállalással bíró szervezetek, intézmények keresik a kapcsolódást velük, mint például az Aura, a Világ-tér-Kép Egyesület, az ELTE Bárczi G. Gyógypedagógiai Kar, az Éno, a SILÓ Önálló Élet Otthon Piliscsaba.

Működésük érdekében az elmúlt évben elkezdtek nyitni a for profit szféra felé; most dolgozzák ki stresszkezelő és egészségmegőrző programjukat, melyeket főként cégek számára ajánlanak, továbbá olyan támogatókat és együttműködő partnereket keresnek, akik bevonnák őket társadalmi felelősségvállalás programjukba.

2014.02.28 06:47

Augusztus 31-én temetik Kerényi Imrét

Publikálás dátuma
2018.08.16 12:20

Fotó: Népszava/
A család azt kéri, hogy a megjelenők jelképesen egy szál fehér rózsával róják le kegyeletüket.
Augusztus 31-én 14 órakor a Fiumei úti sírkert művészparcellájában temetik Kerényi Imre miniszterelnöki megbízottat, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendezőt, színigazgatót, egyetemi tanárt, publicistát, érdemes és kiváló művészt, aki augusztus 11-én hunyt el 74 éves korában – közölte a temetés szervezője, a Nemzeti Örökség Intézete csütörtökön az MTI-vel. „A gyászoló család vár mindenkit, akik szerették, tisztelték és becsülték” – olvasható a közlésben. A család kérése, hogy a megjelenők kegyeletüket jelképesen egy szál fehér rózsával róják le. Kerényi Imre szombaton hunyt el, a Miniszterelnökség és a Madách Színház is saját halottjának tekinti.
2018.08.16 12:20
Frissítve: 2018.08.16 12:34

Félmunka volt az Erkel felújítása, és ez sokba fog kerülni

Publikálás dátuma
2018.08.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Öt évvel ezelőtt nyílt meg a rekonstruált Erkel Színház, amelyet Ókovács Szilveszter főigazgató szerint 2020 végén újra be kellene zárni. Az indok: fel kellene újítani.
Vasárnap hosszú interjút közölt a távirati iroda a Magyar Állami Operaház főigazgatójával, Ókovács Szilveszterrel, aki egyebek mellett arra is kitért: időszerű lenne az Erkel Színház széleskörű felújítása, amely becslése szerint mintegy 30 milliárd forintba kerülne és két évbe telne. A laikus olvasó erre felkaphatta a fejét: 2013-ban az épületet már egyszer felújították, ennyire rossz minőségű munkát végeztek volna? Erről nincs szó: a több mint százéves épületet egy 2012-es kormánydöntés értelmében csupán öt évre újították fel 1,7 milliárd forintból. Az ötéves ciklus idén novemberben jár le – hangsúlyozta Ókovács az interjúban, akit lapunk is keresett kérdéseivel, ám szabadságára hivatkozva nem állt rendelkezésre. Az MTI-nek adott interjúban viszont diszkréten hallgatott arról, hogy miután a kormány 2012-ben kiemelt jelentőségűnek nyilvánította az Erkel felújítását, végül az épület részleges felújításának a legolcsóbb terve mellett döntött. Létezett ugyanis egy 5,4 milliárd forintos, illetve egy 3,6 milliárd forintos terv is.  A Laki Épületszobrász Zrt. és a Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda végül alig tíz hónapot kapott arra, hogy „játékra alkalmassá” tegye az épületet. Korszerűsítették a színpad műszaki berendezéseit, megújult az épület gépészeti rendszereinek jelentős része. Igaz, a rendszerek nagy részét csak javítani tudták, cserélni nem. Az auditórium rekonstrukciója során a kényelmi szempontok mellett arra is ügyeltek, hogy ne változzanak az Erkel Színház híresen jó akusztikai adottságai. A színházterem megújulásán túl látványos elem lett az épület kicserélt homlokzata, átépített főbejárata, a közönségforgalmi terek egyedi tervezésű burkolata. A spórolós „félmegoldás” ismeretében érdekes volt hallgatni a 2013. november 7-i megnyitón Orbán Viktor miniszterelnököt, aki arról beszélt: „a színházak, operaházak és koncerttermek a nemzeti kultúra templomai”. 
Ókovács Szilveszter mostani interjújából (is) kiderül, hogy az Erkel újabb felújítása elsősorban a színpadot és a mögötte álló épületrészeket érintené – sok előadást azért nem tudnak játszani az Erkel Színházban, mert egyszerűen nem férnek el a színpadon. A teátrum színpadmélysége mindössze kilenc méter, alig harmada az Operaházénak. Mondhatni, ez a méret egy vidéki kultúrház léptékének felel meg. Kérdés azonban, hogy ha a színpadhoz hozzányúlnak, az mennyire változtathatja meg a terem hangzását. A 2013-as felújítás tehát több volt egy tisztasági festésnél, de kevesebb a szükséges rekonstrukciónál – az épületet korábban 56 éve, 1962-ben újították fel jelentősebben.  Az 1990-es években, ha az operaház főigazgatóit, Ütő Endrét, majd Szinetár Miklóst kérdezték az Erkel Színház épületéről, egybehangzóan állították: pocsék állapotban van. Ütő Endre főigazgatósága idején egy japán–angol vállalkozás elképzelése kapott majdnem zöld utat: az Erkelt lebontották volna, a szomszédjában szálloda, színház, mélygarázs és föld alatti bevásárlóközpont létesült volna. A döntéshozók azonban a 2000-es évek elejéig arról sem jutottak dűlőre: az Erkel függetlenedjen-e az Operaháztól, privatizálják-e, vagy maradjon továbbra is állami fenntartásban. Kérdés volt az is, hogy legyen-e népopera, musical színház, koncertterem, vagy pedig az új Nemzeti Színház otthona. Utóbbit leszámítva – hiszen a kérdés aktualitását vesztette – mindezek beleférnek Ókovács Szilveszter most ismertetett elképzeléseibe is. 
Az Erkel Színház felújítására 2005 elején írtak ki PPP-konstrukciós – a köz- és magánszféra partnerségére építő – előpályázatot. A Mányi István Építészstúdió és a KÉSZ Kft. pályázata az épület teljes megújításából indult ki. A terv a színpadot, valamint a hozzá kapcsolódó épületrészeket visszabontásra és teljes újjáépítésre javasolta, a nézőteret illetően a színház fő építészeti elemei megmaradtak volna. A Dunasétány Kft. és a Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda közös pályázata több koncepciót is felvázolt. Volt, amely az Erkel Színház általános felújítására vonatkozott, volt, amely részleges átépítést helyezett kilátásba, illetve teret kapott azon elképzelés is, amely a színház teljes lebontására és új épület felépítésére vonatkozott. Akkor – tizenhárom évvel ezelőtt – az Erkel-projektet 22,3 milliárd forint bekerülési értékre tervezték, ám az előpályázat végén nem hirdettek eredményt. Új Erkel Színház építéséről, vagyis a régi épület elbontásáról pedig 2008-ban és 2009-ben is született kormányhatározat. A bontás szükségességét többek között azzal indokolták, hogy az épület a statikája miatt nem korszerűsíthető. A Főber Zrt. akkori szakvéleményéből ez nem volt kiolvasható, az viszont igen: az épület állapotának konzerválását 4-5 milliárd, az Erkel korszerűsítése 15-16 milliárd, míg az Erkel bontásával – ám néhány műemléki elem megtartásával – járó új épület emeltetésének költségét 25-28 milliárd forintra becsülték.

Világvárosi választék Budapesten

A jövő évi költségvetésben az Operaház 8,2 milliárd, a Modern Opera 500 millió forinttal szerepel. A Budapest Music Centerhez (BMC) tartozó kortárs teátrum, a Modern Opera – Opera X létesítéséről két éve döntöttek, megnyitását 2020-ra tervezik. Az Eötvös Péter Kossuth-díjas karmester, zeneszerző művészeti vezetésével megvalósuló 700 fős budapesti  befogadó operaház nem lesz konkurenciája az Ókovács vezette operának, rétegműfajt képviselve kisebb, a hagyományostól eltérő ízlésű közönséggel számol. Gőz László, a BMC vezetője 2016-ban arról beszélt, hogy az 5 milliárd forintos beruházás 40 százalékát, 2 milliárd forintot vissza nem térítendő állami támogatásként kapják, a maradék 3 milliárd forintot hitelből és saját tőkéből fedezik. H. K.

2018.08.16 06:00
Frissítve: 2018.08.16 06:00