A tartozás az Ofgem adatai szerint az elmúlt hat évben gyűlt fel, elsősorban olyan fogyasztókkal szemben, akik időközben átmentek más szolgáltatóhoz, de már beszedett befizetéseik régi közműszolgáltatójuk számláján maradtak.
A felügyeleti hatóság szerint a hat nagy közműcég összesen 3,5 millió háztartásnak és 300 ezer üzleti vállalkozásnak tartozik kifizetett, de nem teljesített szolgáltatások díjával.
A brit közműszolgáltatókat az utóbbi hónapokban súlyos bírálatok érték a politika - főleg az ellenzéki Munkáspárt - részéről. A Labour szakpolitikusai rendszeresen túlszámlázással és nyerészkedéssel vádolják a szolgáltatókat, és kilátásba helyezték az állami beavatkozást a kiskereskedelmi energia-árképzésbe.
A Munkáspárt vezetője, Ed Miliband a Labour tavaly őszi éves kongresszusán bejelentette, hogy ha a párt a 2015-ben esedékes parlamenti választásokon ismét kormányra kerül, legalább 20 hónapra befagyasztja a kiskereskedelmi áram- és gázárakat, a hat legnagyobb magántulajdonú brit energiaszolgáltató cég nagykereskedelmi és lakossági szolgáltatói üzletágát szétválasztja, és tevékenységük ellenőrzésére a jelenleginél erőteljesebb felügyeleti hatóságot hoz létre.
Miliband akkori indoklása szerint az energiaszolgáltató cégek "túl hosszú ideje" számláznak az indokoltnál többet a felhasználóknak, és ezt azért tehetik, mert "a piac nem működik".
A tervet mindazonáltal számos bírálat érte.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, Angel Gurría a BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: a lakossági energiaárak befagyasztása esetén előbb-utóbb nagyon nagy különbség alakul ki a nagybani beszerzési és kiskereskedelmi értékesítési árak között, és ez csődbe viheti a legnagyobb brit lakossági energiaszolgáltató cégeket.
David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök több nyilatkozatában "átverésnek" nevezte a Munkáspárt közműdíj-befagyasztási tervét, mondván: a pártnak nincs befolyása a világpiaci energiaárakra.