Jogsértő a szegregáció

A szegregáció akkor is jogsértő, ha a miniszter felzárkóztatásnak hívja, és nincs olyan, hogy jó vagy rossz szegregáció, mert annak minden formája tilos. Mohácsi Erzsébet roma jogvédő szerint erről szól a Nyíregyházi Törvényszék tegnapi nem jogerős ítélete, amely kimondta: jogellenes a cigány gyerekek elkülönítése a nyíregyházi Huszár-telepi általános iskolában, ezért az egyházi fenntartású intézményt "kifutó" rendszerben meg kell szüntetni. Mivel a fellebbezés miatt az ítélet nem jogerős, folytatódhat az elkülönítés.

Győzelemként értékelte lapunknak a Nyíregyházi Törvényszék - évek óta folyó iskolai szegregációs ügyben hozott - tegnapi ítéletét Mohácsi Erzsébet roma jogvédő. Az alperes fellebbezése miatt nem jogerős ítélet jogellenesnek minősítette a cigány gyerekek elkülönítését a helyi Huszár-telepi, Sója Miklós Általános Iskolában. A Hajdúdorogi Egyházmegye által működtetett görögkatolikus iskola bezárását az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kezdeményezte az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány - amelynek elnöke Mohácsi - azzal a céllal, hogy elérje a roma gyerekek elkülönített oktatásának megszüntetését. A bíróság az iskolát nem kötelezte ugyan bezárásra, ám az ítélet jogerőre emelkedése után újabb elsős osztályok már nem indulhatnak az intézményben.

Az évek óta folyó bírósági eljárásban tavaly áprilisban úgy tűnt, fordulat történhet: volt rá esély, hogy a felek peren kívül megegyezhetnek, ám ez nem jött létre. Akkor tanúként hallgatta meg a bíróság Balog Zoltán emberi erőforrás-minisztert, aki jelezte, bízik "a szeretetteli, de szegregálva felzárkóztató oktatásban". Kiemelte továbbá, hogy a mélyszegénységben élő roma gyerekek iskolai elkülönítése "felzárkóztatás". Jogvédők már akkor arra figyelmeztettek, hogy a Emberi Jogok Európai Bírósága ezt etnikai diszkriminációnak minősíti, a tegnapi ítélet után pedig Mohácsi Erzsébet fejtette ki lapunknak: az ítélet bizonyság arra, hogy a szegregáció akkor is jogsértő, ha a miniszter felzárkóztatásnak nevezi. Továbbá - szemben Balog korábbi állításával - nincs olyan, hogy jó vagy rossz szegregáció, mert annak minden formája tilos - tette hozzá. Elmondta azt is, hogy az ítélet szerint a jelenlegi három osztály - egy elsős, egy másodikos és egy harmadikos - "kifuttatva" szűnik meg.

A Pataki Zita bíró által hozott ítéletet rendkívül fontosnak nevezte Mohácsi Erzsébet. Ezt sem másodfokon, sem a Kúrián máshogy nem értékelhetik a hatályos jogszabályok alapján - mondta Mohácsi arra a felvetésre, hogy az egyházmegye fellebbezése miatt nem jogerős ítéletben milyen további fejleményekre számít. Eközben Balog Zoltán bejelentése szerint készül egy "felzárkóztatási törvény", amely Mohácsi szerint egy következő ciklusban - ha a Fidesz marad hatalmon - törvényesítheti a szegregációt, vagyis annak Balog-féle, felzárkóztatásnak nevezett változatát. Balog egyébként éppen az ítélettel egy napon, "Felzárkózáspolitika a XXI. században" címmel tartott nemzetközi konferencián a kölcsönös felelősségről beszélt.

A tegnapi ítélet után a Hajdúdorogi Egyházmegye közleményt adott ki, miszerint fellebbeznek, mert meggyőződésük, hogy "az iskolában végzett pedagógiai munka, kiegészítve a telepen végzett lelkipásztori szolgálattal, nagyban hozzájárul az ott élők társadalomba való beilleszkedéséhez". Kocsis Fülöp püspök jelezte: mivel az ítélet nem jogerős, így a további beiratkozásoknak sincs akadálya, 15 szülő pedig már jelezte gyerekei beiratkozási szándékát.