Viktor Janukovics mindent tagad

Publikálás dátuma
2014.03.01. 06:31
A krími nemzetközi repülőtereket megszálló fegyveresek hovatartozása ismeretlen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Oroszországban, a Don menti Rosztovban lépett nyilvánosság elé a napok óta rejtőzködő Viktor Janukovics. A volt ukrán államfő nem ismeri el az új kijevi hatalom legitimitását, magát tekinti törvényes elnöknek és állítja, nem adott ki tűzparancsot. A Krím félszigeten változatlanul feszült a helyzet, de Kijev szerint egyelőre nincs szükség rendkívüli állapot kihirdetésére.

Az ukrán parlament felszólította Oroszországot, tartsa tiszteletben Ukrajna függetlenségét, állítsa le az ország területi integritását fenyegető lépéseket, egyben az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását kérte a Krími félszigeten kialakult helyzet megvitatására. Ugyanis az eleve feszült krími helyzetet tovább bonyolította, hogy péntek reggelre katonai egyenruhát viselő fegyveresek szállták a Krími Autonóm Köztársaság két fő nemzetközi repülőterét, a szevasztopolit és a szimferopolit. Több feltételezés látott napvilágot a katonai teherautókon érkező személyek kilétéről - orosz katonák, oroszbarát helyi milíciák, az ukrán rohamrendőrség felszámolt elitalakulatának, a Berkutnak a tagjai - de lapzártánkkor még biztosat nem lehetett tudni. 

Az ukrán belügyminiszter szerint szándékos provokáció történt, fegyveres behatolás az autonóm köztársaság területére, ami sérti a nemzetközi normákat. A fegyveres behatolással Oroszországot vádolta, Facebook-oldalán azt írta, hogy "az orosz hadiflotta egységei blokád alá vonták" a szevasztopoli nemzetközi repülőteret. A Szevasztopolban állomásozó Fekete tengeri orosz hadiflotta közleményben cáfolta, hogy katonáiról részt vennének a repülőtér blokádjában.

Napközben felmerült a szükségállapot bevezetése a Krímben, de az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács végül úgy döntött, erre egyelőre nincs szükség. Az ukrán hatóságok visszavették a repterek ellenőrzését, az ismeretlen fegyveresek azonban a létesítmény körül őrjáratoztak.

A krími szakadár törekvések következtében mind Kijev, mind a nemzetközi közösség aggodalmát fejezte ki. Az ukrán parlament felszólította Oroszországot, hogy állítsa le az Ukrajna területi integritását fenyegető lépéseket, ugyanakkor határozatban felkérte az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy garantálják Ukrajna szuverenitását. Az Európai Bizottság szóvivője révén felszólított minden felet felszólít, hogy tanúsítsanak maximális önmérsékletet, és minden eddiginél jobban tartsák tiszteletben Ukrajna területi integritását.

Az ukrán államügyészség délelőtt közleményt adott ki, amelyben jelezte, hogy Viktor Janukovics szökésben lévő volt elnök kiadatását fogja kérni, ha bebizonyosodik, hogy Oroszországban tartózkodik. Ez bebizonyosodott, ugyanis a volt elnök az oroszországi Rosztov városban tartott délután nemzetközi sajtótájékoztatót. Janukovics minden ellene felhozott vádat cáfolt. Állította, hogy nem adott ki tűzparancsot a rendőrségnek, akik az utolsó pillanatig fegyvertelenek voltak. "Egészen addig, amíg el nem kezdtek lőni rájuk. De ekkor megvolt a joguk arra, hogy védekezzenek.", mondta. Úgy fogalmazott, nem menekült el, csupán "áthelyezte székhelyét Kijevből Harkivba", tovább utazásáról nem ő, hanem a biztonsági szolgálatok döntöttek.

Janukovics nem ismeri el az új ukrán vezetést, amelynek tagjait gengsztereknek nevezett és azt állította, hogy egy fasiszta kisebbség ragadta magához a hatalmat. Önmagát törvényes elnöknek tekinti. Ragaszkodik ahhoz a megállapodáshoz, amelyet múlt héten lengyel, francia, német külügyminiszteri közvetítéssel írt alá az ellenzékkel, amelyben nemzeti egységkormányról, alkotmányos reformról és decemberre előrehozott elnökválasztásról egyeztek meg. Véleménye szerint ezt az ellenzék nem tartotta be, ezért a felelősség a közvetítő nyugati hatalmaké. A májusi előrehozott választáson nem indul, de harcolni fog Ukrajna jövőjéért.

Janukovics kérdésre Julija Timosenkoról is nyilatkozott. Úgy vélte, arról az ukránok döntenek majd, hogy visszatérhet-e vagy sem a politikába, és hangsúlyozta, hogy a volt miniszterelnököt bíróság ítélte el. Az orosz-ukrán gázszerződés miatt hozott ítéletet, amely alapján börötnbüntetését töltötte Timosenko szombaton az ukrán parlament helyezte hatályon kívül. Tegnap a harkivi bíróság lezárta a volt kormányfő ellen adócsalás és sikkasztás vádjával indított büntetőeljárást is miután az ügyészség visszavonta a politikussal szembeni a vádakat. Ezzel egyidőben a bíróság visszavonta a Timosenko ellen hozott vagyonelkobzási határozatot is.

A genfi nyomozóhatóság ugyancsak tegnap pénzmosás vádjával megindította az eljárást Viktor Janukovics és fia, Alekszandr ellen. A svájci kormány pedig zárolta húsz ukrán volt vezető tisztségviselő, zömében kormánytag, valamint Janukovics és fia vagyonát.

Jacenyuk megtette az első öngyilkos lépést 

Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő tegnap kilátásba helyezte a lakossági gázár emelését. Hangsúlyozta, kormánya kész meghozni a szükséges népszerűtlen intézkedéseket a gazdasági válságból való kilábalás érdekében. Ukrajnának sürgős nemzetközi pénzügyi segítségre van szüksége ahhoz, hogy elkerülje a csődöt, ami viszont alapvető strukturális reformok nélkül elérhetetlen. A miniszterelnök bejelentette, hogy a parlament elfogadja azokat a feltételeket, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támasztott 15 milliárd dolláros hitel fejében. Jacenyuk nyugalom megőrzésére szólította fel a lakosságot. Nem véletlenül, hiszen az IMF egyik alapvető feltétele a lakossági gázár emelése, ami iszonyú terheket ró a lakosságra az ukrajnai bérszint mellett.
Tavaly ősszel az Azarov-kormány azért függesztette fel a tárgyalásokat a Valutaalappal, mert nem merte bevállalni a lakossági gázár emelését, amelyet az IMF akkor is alapfeltételként támasztott. Az akkor érvényes ukrán-orosz gázárszerződés alapján Ukrajna 400 dollárért importálta az orosz gázt a lakosságnak pedig 100 dollárt kellett fizetnie. A költségvetési hiány tetemes részét ez a különbözet adta. A tavaly decemberben által aláírt új szerződés 286 dollárban rögzítette az import árat, még amennyiben ez a szerződés marad életben, akkor is jelentős drágulással kell számolnia a lakosságnak, ami komoly következményekkel járhat már az előrehozott elnökválasztáson is.
Christine Lagarde IMF elnök tegnap Washington úgy nyilatkozott, hogy a Valutaalap nem lát okot a pánikra az ukrajnai gazdasági helyzet kapcsán, és megerősítette, hogy a közeljövőben az IMF tárgyalódelegációt küld Kijevbe. Az ukrán jegybank elnöke, Sztepan Kubiv azt hangsúlyozta, hogy az országnak van pénze arra, hogy elszámoljon a hitelezőkkel, de valutatartalékai növelésére van szükség.

Meglepődött Klicsko Timosenko indulásán
Nem számított Julija Timosenko indulására a május 25-re kiírt előrehozott elnökválasztáson a volt nehézsúlyú ökölvívó világbajnok, Vitalij Klicsko, az UDAR párt elnöke. Az Unian ukrán hírügynökség szerint Klicsko tegnap újságíróknak úgy nyilatkozott, meglepetésként érte Timosenko indulási szándéka. Elmondta, csütörtökön volt egy beszélgetése Timosenkoval, aki megerősítette, részt vesz az elnökválasztáson. (Korábban pártja, a Batykivscsina cáfolta, hogy múlt szombaton, szabadulása után Timosenko a Majdanon ilyen bejelentést tett volna.)
Klicsko nem lát semmi rosszat abban, csupán "furcsának tartja", hogy a volt ellenzék képviselői egymással versengenek, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a "verseny tisztességes, átlátható európai elvekre épülő, fekete PR nélküli" lesz. A bajnok emlékeztetett, hogy a Janukovics rezsim külön törvényt alkotott azért, hogy távol tartsa őt az elnökválasztástól. Klicsko és pártja nem vesz részt a Jacenyuk kabinetben, csupán külső, parlamenti támogatást biztosít az új koalíciónak, amelyben a Batykivscsina mellett a radikális szélsőjobboldali párt, a Svoboda, valamint a Majdanon szerepet vállalt civil szervezetek különböző képviselői, aktivistái kaptak tárcákat.

Szerző

Jogsértő a szegregáció

Publikálás dátuma
2014.03.01. 06:08
A bíróság szerint jogsértő a roma gyerekek elkülönítése (képünk illusztráció) FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A szegregáció akkor is jogsértő, ha a miniszter felzárkóztatásnak hívja, és nincs olyan, hogy jó vagy rossz szegregáció, mert annak minden formája tilos. Mohácsi Erzsébet roma jogvédő szerint erről szól a Nyíregyházi Törvényszék tegnapi nem jogerős ítélete, amely kimondta: jogellenes a cigány gyerekek elkülönítése a nyíregyházi Huszár-telepi általános iskolában, ezért az egyházi fenntartású intézményt "kifutó" rendszerben meg kell szüntetni. Mivel a fellebbezés miatt az ítélet nem jogerős, folytatódhat az elkülönítés.

Győzelemként értékelte lapunknak a Nyíregyházi Törvényszék - évek óta folyó iskolai szegregációs ügyben hozott - tegnapi ítéletét Mohácsi Erzsébet roma jogvédő. Az alperes fellebbezése miatt nem jogerős ítélet jogellenesnek minősítette a cigány gyerekek elkülönítését a helyi Huszár-telepi, Sója Miklós Általános Iskolában. A Hajdúdorogi Egyházmegye által működtetett görögkatolikus iskola bezárását az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kezdeményezte az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány - amelynek elnöke Mohácsi - azzal a céllal, hogy elérje a roma gyerekek elkülönített oktatásának megszüntetését. A bíróság az iskolát nem kötelezte ugyan bezárásra, ám az ítélet jogerőre emelkedése után újabb elsős osztályok már nem indulhatnak az intézményben.

Az évek óta folyó bírósági eljárásban tavaly áprilisban úgy tűnt, fordulat történhet: volt rá esély, hogy a felek peren kívül megegyezhetnek, ám ez nem jött létre. Akkor tanúként hallgatta meg a bíróság Balog Zoltán emberi erőforrás-minisztert, aki jelezte, bízik "a szeretetteli, de szegregálva felzárkóztató oktatásban". Kiemelte továbbá, hogy a mélyszegénységben élő roma gyerekek iskolai elkülönítése "felzárkóztatás". Jogvédők már akkor arra figyelmeztettek, hogy a Emberi Jogok Európai Bírósága ezt etnikai diszkriminációnak minősíti, a tegnapi ítélet után pedig Mohácsi Erzsébet fejtette ki lapunknak: az ítélet bizonyság arra, hogy a szegregáció akkor is jogsértő, ha a miniszter felzárkóztatásnak nevezi. Továbbá - szemben Balog korábbi állításával - nincs olyan, hogy jó vagy rossz szegregáció, mert annak minden formája tilos - tette hozzá. Elmondta azt is, hogy az ítélet szerint a jelenlegi három osztály - egy elsős, egy másodikos és egy harmadikos - "kifuttatva" szűnik meg.

A Pataki Zita bíró által hozott ítéletet rendkívül fontosnak nevezte Mohácsi Erzsébet. Ezt sem másodfokon, sem a Kúrián máshogy nem értékelhetik a hatályos jogszabályok alapján - mondta Mohácsi arra a felvetésre, hogy az egyházmegye fellebbezése miatt nem jogerős ítéletben milyen további fejleményekre számít. Eközben Balog Zoltán bejelentése szerint készül egy "felzárkóztatási törvény", amely Mohácsi szerint egy következő ciklusban - ha a Fidesz marad hatalmon - törvényesítheti a szegregációt, vagyis annak Balog-féle, felzárkóztatásnak nevezett változatát. Balog egyébként éppen az ítélettel egy napon, "Felzárkózáspolitika a XXI. században" címmel tartott nemzetközi konferencián a kölcsönös felelősségről beszélt.

A tegnapi ítélet után a Hajdúdorogi Egyházmegye közleményt adott ki, miszerint fellebbeznek, mert meggyőződésük, hogy "az iskolában végzett pedagógiai munka, kiegészítve a telepen végzett lelkipásztori szolgálattal, nagyban hozzájárul az ott élők társadalomba való beilleszkedéséhez". Kocsis Fülöp püspök jelezte: mivel az ítélet nem jogerős, így a további beiratkozásoknak sincs akadálya, 15 szülő pedig már jelezte gyerekei beiratkozási szándékát.

Szerző

Jogsértő a szegregáció

Publikálás dátuma
2014.03.01. 06:08
A bíróság szerint jogsértő a roma gyerekek elkülönítése (képünk illusztráció) FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A szegregáció akkor is jogsértő, ha a miniszter felzárkóztatásnak hívja, és nincs olyan, hogy jó vagy rossz szegregáció, mert annak minden formája tilos. Mohácsi Erzsébet roma jogvédő szerint erről szól a Nyíregyházi Törvényszék tegnapi nem jogerős ítélete, amely kimondta: jogellenes a cigány gyerekek elkülönítése a nyíregyházi Huszár-telepi általános iskolában, ezért az egyházi fenntartású intézményt "kifutó" rendszerben meg kell szüntetni. Mivel a fellebbezés miatt az ítélet nem jogerős, folytatódhat az elkülönítés.

Győzelemként értékelte lapunknak a Nyíregyházi Törvényszék - évek óta folyó iskolai szegregációs ügyben hozott - tegnapi ítéletét Mohácsi Erzsébet roma jogvédő. Az alperes fellebbezése miatt nem jogerős ítélet jogellenesnek minősítette a cigány gyerekek elkülönítését a helyi Huszár-telepi, Sója Miklós Általános Iskolában. A Hajdúdorogi Egyházmegye által működtetett görögkatolikus iskola bezárását az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kezdeményezte az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány - amelynek elnöke Mohácsi - azzal a céllal, hogy elérje a roma gyerekek elkülönített oktatásának megszüntetését. A bíróság az iskolát nem kötelezte ugyan bezárásra, ám az ítélet jogerőre emelkedése után újabb elsős osztályok már nem indulhatnak az intézményben.

Az évek óta folyó bírósági eljárásban tavaly áprilisban úgy tűnt, fordulat történhet: volt rá esély, hogy a felek peren kívül megegyezhetnek, ám ez nem jött létre. Akkor tanúként hallgatta meg a bíróság Balog Zoltán emberi erőforrás-minisztert, aki jelezte, bízik "a szeretetteli, de szegregálva felzárkóztató oktatásban". Kiemelte továbbá, hogy a mélyszegénységben élő roma gyerekek iskolai elkülönítése "felzárkóztatás". Jogvédők már akkor arra figyelmeztettek, hogy a Emberi Jogok Európai Bírósága ezt etnikai diszkriminációnak minősíti, a tegnapi ítélet után pedig Mohácsi Erzsébet fejtette ki lapunknak: az ítélet bizonyság arra, hogy a szegregáció akkor is jogsértő, ha a miniszter felzárkóztatásnak nevezi. Továbbá - szemben Balog korábbi állításával - nincs olyan, hogy jó vagy rossz szegregáció, mert annak minden formája tilos - tette hozzá. Elmondta azt is, hogy az ítélet szerint a jelenlegi három osztály - egy elsős, egy másodikos és egy harmadikos - "kifuttatva" szűnik meg.

A Pataki Zita bíró által hozott ítéletet rendkívül fontosnak nevezte Mohácsi Erzsébet. Ezt sem másodfokon, sem a Kúrián máshogy nem értékelhetik a hatályos jogszabályok alapján - mondta Mohácsi arra a felvetésre, hogy az egyházmegye fellebbezése miatt nem jogerős ítéletben milyen további fejleményekre számít. Eközben Balog Zoltán bejelentése szerint készül egy "felzárkóztatási törvény", amely Mohácsi szerint egy következő ciklusban - ha a Fidesz marad hatalmon - törvényesítheti a szegregációt, vagyis annak Balog-féle, felzárkóztatásnak nevezett változatát. Balog egyébként éppen az ítélettel egy napon, "Felzárkózáspolitika a XXI. században" címmel tartott nemzetközi konferencián a kölcsönös felelősségről beszélt.

A tegnapi ítélet után a Hajdúdorogi Egyházmegye közleményt adott ki, miszerint fellebbeznek, mert meggyőződésük, hogy "az iskolában végzett pedagógiai munka, kiegészítve a telepen végzett lelkipásztori szolgálattal, nagyban hozzájárul az ott élők társadalomba való beilleszkedéséhez". Kocsis Fülöp püspök jelezte: mivel az ítélet nem jogerős, így a további beiratkozásoknak sincs akadálya, 15 szülő pedig már jelezte gyerekei beiratkozási szándékát.

Szerző