Köztér - A nagy leleplező

Az összeesküvés-elméletek nem ismernek határokat. Erről tanúskodik a nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár legújabb "felfedezése".

Kumin Ferenc elmondta a közmédiának, nem lehet a véletlen műve, ha egy amerikai tanulmány előbb jelenik meg magyarul, mint angolul. Az nem zavarja őt, hogy erre lehet magyarázat. A hazánkat gyakran bíráló amerikai alkotmányjogász írását ugyanis még azelőtt elküldték Budapestre, hogy olvasható lett volna a New York Times internetes blogján, így időben le lehetett fordítani.

Kumin azonban úgy véli, a választási rendszert kritizáló új jegyzetet nem is Kim Lane Scheppele írta. Hanem magyarok. Hiszen az ilyen írások "annyira pontosak, annyira naprakészek, annyira feltételezik a helyi tudást, hogy nagyon nehéz elképzelni, hogy több száz, adott esetben több ezer kilométerre Magyarországtól íródtak".

Tessék mondani, látta már valaki ezt a Scheppelét? Lehet, hogy nem is létezik. Hanem ezen a néven ír valamelyik őskommunista, liberális gazember innen Budapestről és röhög a markába. De üzelmeit csak eddig folytathatta. Kumin most leleplezte. Ezentúl nem áshatja alá édes hazánk hírnevét.

Egy titokra megint fény derült. Egy gonddal megint kevesebb. Hála Kuminnak.

Szerző

Aszfaltra terepjárót vettek, de továbbadták

Vélhetően nem vált be a VII. kerületi aszfaltdzsungelben az a polgári védelmi célú terepjáró, melyet megvásárlása után kevesebb mint egy évvel a fideszes polgármester a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak "passzolt le". Pedig a 2011 augusztusi autóvásárlást előzőleg azzal indokolta Vattamány Zsolt, hogy az erzsébetvárosi polgári védelem korábban méltatlanul kevés önkormányzati segítséget kapott - a kirendeltségvezetőnek sem volt szolgálati járműve. Vettek is neki egyet, csaknem négymillió forintért. 

Ráadásul mindössze néhány hónappal azután, hogy a kerület feleennyiért adta el Vattamány elődje, Hunvald György "luxusautónak" titulált Peugeot 607-es hivatali autóját. Bár a fideszes polgármester akkor "a hivatali luxus végét" emlegette, később majd kétszer ennyiért vásárolták meg a terepjárót.

A helyi ellenzék már akkor pénzkidobásnak tartotta a döntést. A használt Jeep Cherokee 3,8 milliós ára különösen soknak volt mondható úgy, hogy az a négyéves ciklus idejére számolva - fenntartási költségekkel - havi 120 ezer forint körüli összeget, vagyis napi mintegy négyezer forintos költséget jelent. Ennyiből pedig a két négyzetkilométer területű kerület két legtávolabbi pontja között is oda-vissza lehetne taxizni naponta, márpedig naponta általában nem adódik a polgári védelem beavatkozását igénylő krízishelyzet Erzsébetvárosban. Vattamány akkor azzal indokolta a beszerzést, hogy egy terepjáróval "nagy hóban" könnyebb eljutni egy krízishelyzet helyszínére a kerületben.

Hamar kiderülhetett, hogy miként a korábbi húsz évben, továbbra sincs szükség a kerületben egy terepjáró állandó fenntartására - már az átvétel után nem sokkal 150 ezret kellett rá költeni -, úgyhogy alig egy évvel a vásárlás után Vattamány úgy szabadult meg az üzemeltetés és a karbantartás magas költségeitől, hogy az autó használati jogát egy adományozási megállapodással átadta a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak.

Arról már az ujasz.hu számolt be, hogy évi hárommilliós "nyugdíjkiegészítést" kap közpénzből Erzsébetvárosban az egyik fideszes képviselő rokona. Kismarty Anna kultúrpolitikai tanácsnok 72 éves édesanyját, Kismarty Lórántnét a kerület vagyongazdálkodási cége, az Erva Zrt. foglalkoztatja: beválasztották a cég igazgatótanácsába, sőt belső ellenőri munkát is végez. Az igazgatósági tagságért havi 210 ezer forintot kap, összességében pedig - az Erva tájékoztatása szerint - évi több, mint hárommillió forinthoz jut az önkormányzati vállalkozástól.

Szerző

Hoffmann újabb meséi

Publikálás dátuma
2014.03.03. 06:07
Legutóbb januárban tiltakoztak a pedagógusok és a diákok, ám a kormányt ez nem hatotta meg FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Harmincezer tanár jelentkezhet a pedagógus II. minősítésre a következő tanévben, a portfólióírás határidejét pedig várhatóan meghosszabbítják - ezzel söpörte félre a szakma elutasító álláspontját a kormány. Miközben a minősítési rendszert a tanártársadalom jelentős része elutasítja, Hoffmann Rózsa államtitkár a jó pedagógusok öröméről beszélt, amiért "megmérik" őket. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szombati fővárosi fórumán az ellenzéki szakpolitikusok keményen kritizálták a pedagóguskart, a kormányoldal viszont nem is képviseltette magát.

Összesen 30 ezer tanár és tanító jelentkezhet a minősítésre a következő tanévben - jelentette be Hoffmann Rózsa még pénteken. A köznevelési államtitkár megerősítette: pályázatot a legalább nyolcévi szakmai gyakorlattal és szakvizsgával rendelkező pedagógusok adhatnak le, a harminc évnél régebben a pályán lévők pedig szakvizsga nélkül is jelentkezhetnek. A sikerrel pályázó tanárok a 2016-os tanévtől kaphatják meg a magasabb besorolással járó bért.

A jelenleg érvényben lévő március 31-i jelentkezési határidőt ugyanakkor várhatóan november 30-ra módosítják - tette még hozzá az államtitkár. Pedig Hoffmann hangsúlyozta, "egy szó sem igaz abból", hogy a pedagógusoknak több száz oldalas dokumentációt kell felvinniük az elektronikus rendszerre. A pályázóknak önéletrajzot, óravázlatokat, az általuk tanított osztály vagy csoport bemutatását és más szakmai anyagokat kell készíteniük - állította, hozzátéve: azok a tanárok, akik ezt április 30-ig megteszik és megfelelnek a kritériumoknak, a következő tanévben már a pedagógus II. kategóriában folytathatják a munkát. Mindezek alapján ugyanakkor érthetetlen, miért látja szükségesnek meghosszabbítani a határidőt.

Egyébként az idén 25 ezer szakvizsgával rendelkező, és legalább 14 esztendeje a pályán lévő pedagógus vehet részt a minősítésben, közülük - Hoffmann állítása szerint - már több mint 11 ezren elkezdték a portfóliójuk feltöltését. Az államtitkár szerint ugyanis "egy jó tanár soha nem félt attól, hogy megmérjék", ahogy egy jó orvos vagy egy cég alkalmazottja sem fél a megmérettetéstől, mert mindenkinek bizonyítania kell.

Mindez jól mutatja: a kabinet mit sem fogott fel a szakmai kritikákból, s mindenáron bevezeti a pedagógusok minősítési rendszerét. Több ismert, neves tanár bojkottot hirdetett és nem tölti fel a pedagógus II. fokozatba lépés feltételeként előírt portfólióját, mert úgy vélik, a pedagógus I.-ben való maradásuk "a jelenlegi minősítési rendszer szégyene". Ezzel fejezték ki tiltakozásuk, amiért a kormány a pedagógus életpályamodell részeként szakképesítéstől, tudományos fokozattól és szakmai tapasztalattól függetlenül egységes, "Pedagógus I." minősítésbe és fizetési kategóriába sorolta be a közoktatásban dolgozó tanárokat.

A jövőbeni előmenetel feltételéül pedig egy csaknem százoldalas szakmai anyag - portfólió - elkészítését várják a pedagógusoktól, amelyet gyorstalpalókon kiképzett "szakértők" bírálnak majd el. Az anyagban a pedagógusoknak évekre, évtizedekre visszamenőleg kell tudniuk számot adni szakmai tevékenységükről, az általuk alkalmazott módszerek sikerességéről vagy sikertelenségéről. A megfelelő portfóliótól függ magasabb bérük.

Mint megírtuk, nemcsak a szakma kiemelkedő elismertségű képviselői, hanem a közoktatási érdekképviseletek is felemelték szavukat. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke nyílt levélben fordult az emberi erőforrás miniszterhez a pedagógusok minősítési eljárása miatt. Galló Istvánné egyebek között azt tette szóvá, hogy a közoktatási sztrájkbizottsággal kötött kormányzati megállapodás ellenére a feltételek kialakításába az érdekképviseleteket ezúttal sem vonták be.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint is szükség van az életpályamodell és a pedagógusok minősítési rendszerének újragondolására, minden érdekelt fél bevonásával. Mendrey László elnök közölte, támogatják a pedagógus portfólió feltöltésének bojkottjára felszólító kezdeményezést. Szerintük a minősítési rendszer alapvetően elhibázott, nem alkalmas annak megállapítására, hogy ki a jó pedagógus, nem szolgálja a pedagógus hivatás fejlődését, a közoktatás valódi érdekét.

Igazolatlan kormánypárti hiányzás

Egész Európában egy kormány van, amelyik szűkítette a tudáshoz való hozzáférés lehetőségét, Orbán Viktoré, amely csökkentette a tankötelezettség korhatárát - mondta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) által rendezett szakmai konferencián Hiller István. A volt szakminiszter ördögtől való gondolatnak nevezte ezt a lépést, amely "pokolra küldi" a legszegényebb rétegekből származókat.

Az Összefogás politikusai az életpályamodellt megtartanák, a portfóliót eltörölnék és új minősítési rendszert dolgoznának ki. De a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megszüntetését is megígérték kormányra kerülésük esetére.

A DK-s Arató Gergely elsietett, erőltetett, politikailag motivált központosításnak nevezte a Klik létrehozását, Karácsony Gergely az Együtt-PM nevében pedig arról beszélt, hogy az iskolákat vissza kell adni a helyi közösségeknek.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke kiemelte: az oktatás nemcsak a pedagógusok ügye, hanem közügy, és következményeit minden magyar állampolgár viseli. Azt mondta, nem pártpolitikai, hanem kifejezetten szakmai tanácskozást szerveztek, ezért külön fájó, hogy sem a Fidesz, sem a KDNP nem delegált arra résztvevőt.

Értékelések
- Hiller István (MSZP): "Szakmai értelemben nincs oktatáspolitika, hatalmi politika van, és az egész jelenlegi rendszer a legkisebbeket, a 6-14 éveseket akarja előre idomítani."
- Arató Gergely (DK): "A Klik létrehozásával elsietett, erőltetett, politikailag motivált központosítás történt, amivel átgázoltak a pedagógusok autonómiáján."
- Karácsony Gergely (Együtt-PM): "Az iskolákat vissza kell adni a helyi közösségeknek, és a Kliket nemcsak meg kell szüntetni, hanem azt a szellemiséget, amit képvisel, fel kell váltania egy másiknak."

Szerző