Feszültség, ultimátum, cáfolat

Publikálás dátuma
2014.03.03. 18:59
Állig felfegyverzett orosz katonák a Krím-félszigeten. Reggel négy óráig még várnak... Fotó: Sean Gallup/Getty Images
Az orosz Fekete-tengeri Flotta stábja cáfolta, hogy ultimátumot intézett volna a krími ukrán haderőhöz, és támadást terveznének ellenük. Korábban elterjedt, hogy az orosz hadsereg ultimátumot adott a Krím-félszigeten állomásozó ukrán erőknek, hogy adják meg magukat kedden hajnali négy óráig, különben támadást indítanak ellenük. Közben Lengyelország bejelentette, hogy fenyegetve érzi magát, ezért újra összehívták a NATO legfőbb döntéshozó testületét.

Az ukrán védelmi minisztériumra hivatkozva az Interfax Ukraina ukrán hírügynökség és más források is azt jelentették, hogy Alekszander Vitko, az orosz fekete-tengeri flotta parancsnoka támadással fenyegette meg a Krím-félszigeten állomásozó és ellenszegülést tanúsító ukrán katonaságot.

A Fekete-tengeri Flotta stábjának név nélkül nyilatkozó képviselője a hírt "teljes képtelenségnek" nevezte az Interfax orosz hírügynökségnek és hozzátette azt is: "Már hozzászoktunk ahhoz, hogy naponta megvádolnak bennünket valamilyen, az ukrán kollégáinkkal szembeni erőszakos fellépéssel".

A Korreszpondent ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy az orosz fekete-tengeri flotta képviselői előző nap hétfőn kijevi idő szerint délután négyig szabtak ultimátumban határidőt a fegyverletételre a Szevasztopol melletti Belbek nemzetkozi repülőtéren állomásozó dandárnak. Ukrán források nem erősítették meg, hogy a légi dandár letette volna a fegyvert, és átállt volna a Krímben a múlt héten megválasztott oroszbarát kormány oldalára. 

Eközben az ukrán védelmi minisztérium sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a "Ternopil" és a "Szlavutics" nevű ukrán hadihajók személyzete kijelentette, hogy hűek maradnak az ukrán néphez. A két hajó a Szevasztopoli-öböl kikötőjében tartózkodik. A tengeri kijáratot az orosz fekete-tengeri flotta hajói állják el. 

A kijevi központi vezetéshez hű két hajó személyzete szintén ultimátumot kapott az orosz fekete-tengeri flotta képviselőitől, hogy délután hatig tegyék le a fegyvert és hagyják el a hajót. A határidő letelt, de egyelőre nem érkezett hír a hajók elleni orosz fellépésről. 

Helyszíni közlések szerint Feodoszijában az ukrán haditengerészet zászlóalját páncélozott harcjárművek tartják blokád alatt. 

Eközben az ukrán belügyminisztérium sajtószolgálata közölte: olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint keddre virradó éjszakára provokáció készül: ukrán katonai egyenruhába öltözött ismeretlenek meg akarnak ölni 3-4 orosz katonát. A tárca szerint azért, hogy ezzel törvényesítsék az orosz fegyveres erők bevonulását Ukrajna területére.

A válság kezdete óta lényegében nem volt puskalövés a térségben, az oroszok "mindössze" hanggránátokat vetettek be különböző stratégiai pontok elfoglalásakor.

Invázió készül?

Az ukrán külügyi szóvivő, Jevhen Perebijnyisz hétfői kijevi sajtótájékoztatóján közölte: az orosz csapatmozgások Ukrajna keleti határánál arra engednek következtetni, hogy Oroszország esetleg a két ország közötti szárazföldi határon át készül Ukrajna elleni katonai invázióra.

Az ukrán külügyminisztérium keddre virradóra azt közölte, hogy orosz haditechnikai eszközök felhalmozódása figyelhető meg az orosz-ukrán határnál Oroszország területén. Az ukrán határőrség a Harkivi, a Luhanszki és a Donecki területek és Oroszország határánál figyelt fel orosz harckocsik és páncélozott katonai járművek érkezésére.

Jurij Szergejev, Ukrajna ENSZ-képviselője hétfőn az ukrán médiának adott interjújában kijelentette, hogy folyamatosan érkeznek orosz fegyveres csapatok Ukrajnába. Értesülései szerint jelenleg több mint 15 ezer orosz katona tartózkodik a Krími Autonóm Köztársaságban. Ezen kívül 10 orosz hadihajó tartja blokád alatt az ukrán partokat.

Közben Arszenyij Jacenyuk kormányfő Kijevben egy üzleti fórumon kijelentette, hogy az orosz katonák "egyelőre" csak a Krím határain belül vannak, Kelet-Ukrajnában még nincsenek jelen.

Az orosz katonák blokád alatt tartják az ukrán hadsereg krími laktanyáinak többségét - közölte hétfő este Ihor Tenjuh ügyvezető ukrán védelmi miniszter, aki szerint az oroszok a laktanyák blokádjával próbálják provokálni az ukrán katonákat. Azt akarják elérni, hogy az ukrán katonák reagáljanak a provokációra, és mihelyt ezt megtörtént, végrehajtják rég kitervelt hadműveletüket.

Tenjuh emlékeztetett arra, hogy hasonló forgatókönyv szerint zajlottak az események 2008 augusztusában Grúziában.

A dél-ukrajnai odesszai megyei tanács hétfőn úgy döntött, hogy nem teljesíti az oroszbarát tüntetők követelését, és nem ír ki népszavazást a terület föderálissá válásáról. A megyeháza előtti oroszbarát tüntetők betörték a bejárati ajtó ablakát, behatoltak az épületbe, ahonnan nem engedték ki a tanács képviselőit. Megvertek egy férfit az épület előtt, aki megpróbálta a zászlórúdra visszahelyezni az ukrán nemzeti lobogót. A tüntetők újra orosz zászlót húztak fel a zászlórúdra.  

Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök közben leváltotta posztjáról az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) krími, valamint Odessza, Dnyipropetrovszk és Csernyivci megyei vezetőit.

Név nélküli orosz források, köztük az orosz Interfax hírügynökség  (értesüléseit alátámasztó dokumentumok bemutatása nélkül) arról tájékoztattak, hogy állítólag átállt az oroszbarát krími kormány oldalára a Belbek szevasztopoli nemzetközi repülőtérnél szolgálatot teljesítő 204-es vadászdandár. Az egységhez 49 repülőgép tartozik és 800 katona szolgál benne. A hírt ukrán források nem erősítették meg.

Közben fokozottabban ellenőrzik az ukrán határőrök az Oroszországból a közúti határátkelőkön át érkező járműveket annak érdekében, hogy megakadályozzák "szélsőséges tevékenység" szándékával érkező szervezett csoportok vagy magánemberek beutazását.

Az ukrán határőrszolgálat közlése szerint kutyákkal és különleges technikai eszközökkel is átkutatják az autókat, a benne utazóknak felteszik a kérdést, milyen céllal utaznak Ukrajnába.

Felfegyverzett ukrán katona az oroszok által körülzárt egyik krími katonai bázison. Fotó: Sean Gallup/Getty Images

Felfegyverzett ukrán katona az oroszok által körülzárt egyik krími katonai bázison. Fotó: Sean Gallup/Getty Images

A lengyelek félnek - megint összeül a NATO

Lengyelország kérésére a NATO-főtitkár ismét összehívta a NATO Észak-atlanti Tanácsát, a szervezet legfőbb döntéshozó testületét - közölte hétfőn este az észak-atlanti katonai szövetség.

Varsó a NATO-t létrehozó washingtoni szerződés negyedik cikkére hivatkozva kérte a tagállamok nagyköveteinek összehívását, amely azt teszi lehetővé, hogy egy tagállam egyeztetéseket kérjen a többi szövetségessel, ha fenyegetve érzi területi integritását, politikai függetlenségét, vagy biztonságát.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy ez mindössze a negyedik alkalom a szövetség történetében, hogy valamelyik tagország a 4. cikk alkalmazását kéri. Eddig csak Törökország kért ilyen egyeztetést az észak-atlanti szövetségben; 2003-ban az iraki háború idején, és kétszer 2012-ben, amikor Szíria közelében lelőtték egy fegyvertelen felderítő gépét, és amikor Szíriából aknagránátot lőttek át török területre.

Egy név nélkül nyilatkozó NATO-forrás az MTI-nek úgy értékelte, hogy az Oroszország nyugati és északnyugati részén, az ukrán határ és a Baltikum térségében tapasztalható jelentős mértékű csapatmozgások indokolttá teszik a lengyel kérést, ráadásul Varsó napok óta fontolgatta, hogy kérje-e a 4. cikk alkalmazását. A forrás arra is rámutatott, hogy ha egy tagállam ehhez az eszközhöz folyamodik, akkor a szövetségen belüli szolidaritás értelmében a tanács megvitatja a fenyegetést, és intézkedésekről is dönthet, ha kialakul az ehhez szükséges konszenzus.

A hét végén Linas Linkevicius, Litvánia külügyminisztere is úgy nyilatkozott, hogy az orosz csapatok bevetése Ukrajna területén elegendő indok az Észak-atlanti Tanács és a NATO-Oroszország Tanács összehívására, és a negyedik cikkely alkalmazására.

Túljelentkezés van önkéntesekből Kárpátalján

Mintegy 150 önkéntes jelentkezett katonai szolgálatra hétfőn Ungváron, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokságon, amelytől a kárpátaljai Jobboldali Szektor (PSZ) azt kéri, engedélyezze számára a nem katonaviselt önkéntesek harci kiképzését.

Az önkéntesek annak ellenére folytatták a jelentkezést a hadkiegészítő parancsnokságon, hogy Ivan Vaszilcjun ezredes, a hivatal vezetője vasárnap este jelezte, nincs szükség több önkéntesre, mivel a nap folyamán közel hatszázan ajánlották fel szolgálataikat az ukrán hadseregnek.

Szerző
Frissítve: 2014.03.04. 02:03

Az LMP összehívná az Országgyűlés rendkívüli ülését az ukrán válság miatt

A Lehet Más a Politika (LMP) az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi az ukrán válsággal összefüggésben - jelentette be Schiffer András frakcióvezető hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus elmondta: azt javasolják, hogy a rendkívüli ülésen két LMP-s indítványt tárgyaljanak meg. Törvényjavaslatban kezdeményezik az "Orbán-Putyin-paktum" felmondását, míg határozati javaslatuk az orosz "atomgyarmatosítás leállításához szükséges intézkedéseket" tartalmazza - közölte.

Kifejtette: kezdeményezésükhöz 78 országgyűlési képviselő aláírására van szükség, ezért Mesterházy Attila MSZP-frakcióvezetőhöz fordul támogatásért. Ha ezt megkapják, akkor két független képviselő támogatását kellene még megnyerni - jegyezte meg, hozzátéve: talán van még esély a választások előtt a rendkívüli ülés megtartására.    

A Jobbik támogatására nem számítanak, mert szavai szerint ismert az ellenzéki párt oroszbarát politikája.

Schiffer András szerint Oroszország nemzetközi egyezményeket súlyosan sértő politikát folytat, és ebben a helyzetben Magyarországnak különleges felelőssége van. Az országnak világossá kell tennie, hogy egyezménysértőkkel nem köt külön paktumot - jelentette ki a frakcióvezető. Kiemelte: Magyarország biztonságát az szavatolja, ha a nemzetközi egyezményeket minden fél a világ minden pontján betartja.

Kitért arra is: véleményük szerint az Oroszországi Föderáció megszegte azt az egyezményt, amit annak idején négy nagyhatalom Budapesten azért kötött, hogy atomfegyvermentessé tegyék Ukrajnát. Hozzátette: az orosz akció sérti az ENSZ alapokmányát is, és az a hivatkozás, hogy orosz emberek veszélyben vannak, ismert már a 20. századi történelemből.

Az elmúlt napok történései komoly veszélybe sodorták a kárpátaljai magyarság eddig kivívott jogait - mondta, hangsúlyozva, hogy a 21. században elfogadhatatlan a katonai intervenció. Az Orbán-kormány az elmúlt három évben ugyanakkor eljátszotta a hitelét arra, hogy Magyarország hatékonyan el tudjon járni közvetítőként egy ilyen válságban - tette hozzá.

Meszerics Tamás, az LMP EP-listavezetője azt mondta: a magyar kormánynak elsőrendű érdeke, hogy konszenzussal alakítsa a külpolitikát. Ettől azonban közel 10 éve eltérni látszik minden kormány - jegyezte meg, hozzátéve: erre a legjobb alkalom lenne egy ilyen rendkívüli ülés.

Schiffer András kérdésre elmondta még azt is: mind a 106 egyéni képviselőjelöltjük összegyűjtötte a szükséges ajánlásokat. Ez a párttól tulajdonképpen nagyobb teljesítmény volt, mint 2010-ben, amikor 92 jelöltet tudtak indítani - tette hozzá.

Szerző

Oroszország károsnak tartja a G8-csúcs elhalasztását

Moszkva indokolatlannak tartja a G8 országcsoport júniusra tervezett szocsi csúcstalálkozója előkészületeinek leállítását és politikailag károsnak ítéli meg a világ hét vezető ipari hatalmának döntését - közölte az orosz külügyi szóvivő hétfőn.

Alekszandr Lukasevics kijelentette, hogy a Washingtonban vasárnap bejelentett elhatározás ellentmond a G8-as csoporton belüli "építő együttműködés elveinek" is, mivel ez az együttműködés a globális fejlődésre, a stabilitás megteremtésére, valamint a határokon átnyúló kihívásokkal és veszélyekkel szembeni küzdelemre irányul.

Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok (G7) vezetői vasárnap közölték, hogy Oroszország krími lépései megsértik azokat az elveket és értékeket, amelyek alapján a G7, illetve a hét vezető ipari hatalmat és Oroszországot tömörítő G8 országcsoport működik.

A G7 csoport, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke együttesen ítélte el, hogy Oroszország egyértelműen megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét, megszegve az ENSZ-alapokmányból eredő kötelezettségeit és az orosz Fekete-tengeri Flotta támaszpontjának szevasztopoli elhelyezéséről szóló 1997-es kétoldalú megállapodást.

Az orosz tárca visszafogott, de hűvös nyilatkozata szerint Moszkvában úgy gondolják, hogy egyes országokban "túlpolitizálják" az Ukrajnával kapcsolatos orosz álláspontot, de azt remélték, hogy idővel "a közös érdekek előtérbe kerülnek, és folytatódik az együttes, építő munka a G8-as csoportban". Erre az orosz fél készen áll - hangoztatta Alekszandr Lukasevics.

Az orosz külügyi szóvivő reagált az amerikai külügyminiszter Moszkvát ért bírálataira is. Visszautasította azokat, mondván, hogy John Kerry még csak kísérletet sem tett arra, hogy objektívan értékelje a helyzetet. Emellett azzal vádolta meg Kerryt, hogy "hidegháborús" eszközökkel élve nem azokat akarja megbüntetni, akik államcsínyt követtek el Ukrajnában, hanem Oroszországot. Moszkva szerint az új kijevi hatalom "taposta el" a másnap államfői posztjáról leváltott Viktor Janukovics és az ukrán ellenzék között február 21-én Kijevben született megállapodást a válság politikai rendezéséről.

John Kerry vasárnap elítélte Oroszország "hihetetlen agresszióját" Ukrajna ellen. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök "elképesztő, szándékos döntést" hozott egy másik országba történő behatolásról. Az amerikai diplomácia vezetője egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a krími orosz katonai fellépésnek "nagyon komoly következményei lesznek" az Egyesült Államok és más országok részéről, beleértve a szankciókat és Oroszország gazdasági elszigetelését.

Szerző
Frissítve: 2014.03.03. 17:47