Normális a forgalom az ukrán határon

A szokásosnak megfelelő a nyugat-ukrajnai határátkelők forgalma, nincsenek sorok vagy fennakadás Magyarország és Szlovákia irányában - jelentette az ukrán határőrségre hivatkozva hétfőn az Ukrinform ukrán híriroda.

A Tisza (Magyarország felé) és az Ungvár (Szlovákia felé) határátkelő pontokon a megszokott módon folyik a munka, 24 óra alatt mintegy 1500 jármű haladt át, ami megfelel a szokásosnak. A kiutazni óhajtó ukrán állampolgárok száma nem nőtt meg - mondta a hírügynökségnek Roman Pavlenko határőr őrnagy.

Az országban kialakult helyzet miatt az összes határátkelő ponton megerősítették az ellenőrzést, amelyben segítenek a helyi hatóságok és rendőri erők is. Ennek következtében a határon a helyzet stabil és ellenőrzött - tette hozzá.

Az őrnagy az interjúban emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napokban néhány kárpátaljai újságban arról jelentek meg hírek, hogy tömegesen utaznak ki ukrán állampolgárok az Európai Unióba, főként Magyarországra és Szlovákiába.

Szerző

Kövér: Magyarország Ukrajna ügyében azt mondja, amit az EU

Magyarország, saját véleményét az unión belül elmondva, osztja az EU álláspontját Ukrajna ügyében - jelentette ki a parlament elnöke hétfői tapolcai sajtótájékoztatóján. Kövér László hozzátette, hogy Magyarország eddig is ezt tette külpolitikai kérdésekben.

A házelnök arról beszélt, hogy Magyarország igyekszik saját speciális nézőpontját érvényesíteni az ukrajnai eseményeket illetően Oroszország és az új ukrán vezetés felé egyaránt.

Kövér László közölte: Magyarország minden egyes alkalommal figyelmeztetni fog, ha a demokratikus fordulat jegyében antidemokratikus lépések történnek, vagy azokat kilátásba helyezik.

"Utalnék itt a nyelvtörvény eltörlésére, ami az Ukrajnában élő több millió ember önazonosságának megélését teszi kérdésessé" - fejtette ki a házelnök. Hozzátette: a nemzetiségek jogait Ukrajnában az eddiginél is jobban kell biztosítani.

Kövér László arra a kérdésre, hogy az ukrajnai helyzet befolyásolja-e a paksi szerződést, azt válaszolta: a megállapodás mindkét fél számára előnyös.

Szerző

Az EU agressziónak tekinti az orosz lépéseket

Agressziónak tekinti az Európai Unió Oroszország Ukrajna ellen tett lépéseit  - közölte a Twitteren Carl Bildt svéd külügyminiszter hétfőn, az uniós miniszterek rendkívüli tanácskozását követően.

Bildt korábban amellett tette le a voksát, hogy az EU-nak keményen el kell ítélnie Oroszországot, az orosz katonáknak vissza kell vonulniuk támaszpontjaikra, és meg kell szüntetni az Ukrajna többi része ellen intézett inváziós fenyegetést.

Hasonló értelemben nyilatkozott az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja is. Stefan Füle ugyancsak a Twitteren közölte: az Európai Unió erőteljesen elítéli, hogy az orosz fegyveres erők agressziója nyilvánvalóan megsértette Ukrajna területi egységét és szuverenitását.

A külügyminiszterek rendkívüli tanácskozását Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője hívta össze az Ukrajnában kialakult helyzet miatt. Rövid Twitter-üzenetében a cseh biztos egyértelműen arra utal, hogy a külügyminiszterek által elfogadott szövegből idéz.

Szervezik az uniós csúcstalálkozót

Közben az Európai Bizottság Berlinben tartózkodó elnöke bejelentette, hogy "nagyon rövid időn belül" rendkívüli EU-csúcsot tartanak Ukrajna ügyében.

José Manuel Barroso nyilatkozata szerint a helyzet nem javult, ezért a tagállamok állam-, illetve kormányfőinek össze kell ülniük, hogy "közös választ" adjanak a fejleményekre, és "rendkívüli intézkedéseket" hozzanak. Barroso közölte, hogy eközben az unió a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együtt dolgozik az Ukrajna megsegítését célzó csomagon.

A brüsszeli bizottság elnökének kijelentése előtt uniós diplomáciai források már közölték, hogy ismét felmerült az - a hét végén félretett - elképzelés, hogy az EU-országok állam-, illetve kormányfői rendkívüli tanácskozáson vitassák meg az Ukrajna körül kialakult helyzetet.

Vasárnap a NATO legfőbb politikai és döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács nagyköveti szinten, Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár elnökletével tartott megbeszélést Brüsszelben. Hétfőn az EU-országok külügyminiszterei üléseznek ugyanott, Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az elnökletével.

Egy uniós diplomata elmondta az MTI-nek: egyelőre nem tudni, hogy az ukrán külügyi tárca képviselője is megjelenik-e az EU székhelyén. Közlése szerint a hét végén felmerült a rendkívüli EU-csúcs gondolata, de azt egyelőre félretették. Hétfőn viszont egy másik uniós forrás arról számolt be, hogy "valamikor a hét folyamán" mégis elképzelhető a rendkívüli EU-csúcs tető alá hozása.

Egyelőre meg nem erősített, nem hivatalos információk szerint csütörtökön lesz az állam- és kormányfők tanácskozása. A nem hivatalos információk szerint a tagállamok vezetői munkaebéden vitatnák meg az ukrajnai helyzetet. Bár az értesüléseket Herman Van Rompuy, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, aki az ülések összehívásáért és lebonyolításáért felel, egyelőre nem erősítette meg, a szervezés már láthatóan megkezdődött. Az Európai Tanács találkozóinak helyt adó Justus Lipsius épületben például már megkezdődött az ilyenkor szokásos sajtóközpont kiépítése több száz újságíró számára.

Diplomáciai vélekedések szerint a hétfői EU-külügyminiszteri tanácskozástól a vasárnap esti NATO-nyilatkozathoz hasonló állásfoglalás várható, vagyis minden bizonnyal elítélik az orosz katonai fellépést, követelik annak beszüntetését, Ukrajna szuverenitásának és területi épségének a tiszteletben tartását. Oroszország elleni szankciós intézkedésekhez azonban állítólag nincs meg a szükséges támogatottság az EU-tagállamok között.

Szerző
Frissítve: 2014.03.03. 19:28