GKI: az idei hiány csak kiigazítással tartható

A jogbiztonság és a tőkevonzó képesség helyreállítása nélkül a választási gazdaságpolitika csupán rövidtávon élénkíti a gazdaságot, de a tartós növekedés alapjait nem teremti meg - véli prognóziságban a GKI Gazdaságkutató. A cég elemzői így pesszimistábbak az idei növekedési számokat illetően, mint a kormány: a GKI 1,5 százalékos bővüléssel számol, míg a kabinet 2 százalékkal.

A GKI kutatói korábban 1,3 százalékos növekedéssel számoltak, melyet most 0,2 százalékkal emeltek, látva az EU-támogatású beruházások korábban gondoltnál gyorsabb dinamikáját. A javuló európai konjunktúra ugyan serkenti a magyar exportot, valamelyest növekszik a lakosság vásárlóereje és ezzel egyes belföldi piacra termelő illetve szolgáltató cégek teljesítménye is, mindez azonban aligha helyettesíti a mezőgazdaság aligha megismételhető tavalyi dinamizmusát.

A magyar gazdaság 2013-ban a stagnáló EU-hoz és a még visszaeső (-0,4 százalék) euróövezethez képest jól teljesített: 1,1 százalékkal növekedett. A régióban a balti országok, Románia és Lengyelország gyorsabban, de Szlovákia és Bulgária lassabban fejlődött, Csehországban, Szlovéniában és Horvátországban pedig folytatódott a visszaesés.

A magyar gazdaság tavalyi teljesítményét azonban jelentősen javította, hogy a növekedés a 2012. évi 1,7 százalékos visszaesés következtében egy nagyon alacsony bázishoz képest következett be, s ráadásul a jó időjárás miatt nagyrészt a mezőgazdaságnak volt köszönhető. A 2011-13. évi átlagot tekintve a 0,4 százalékos magyar dinamika nem haladja az EU átlagát, s a régióban hét ország jobban, három pedig rosszabbul teljesített nálunk.

Az európai konjunktúra javulása az ipari termelés enyhe, 3 százalékra gyorsulását valószínűsíti a GKI elemzői szerint. Az üzleti beruházások alig bővülnek, a növekedési hitelprogram hatása minimális. A lakosság a gyenge forint következtében emelkedő devizahitel-terhek, a hitelpiac befagyása, illetve a változatlanul nagy bizonytalanság miatt csak óvatosan költ - állapítja meg a GKI. A bizonytalanság egyaránt kiterjed a munkahelyekre, a diktált árcsökkentések fenntarthatóságára, az egészségügyi ellátás rohamos romlására vagy a majdani nyugdíj nagyságára - vélik a kutatók. A gyenge forint jövedelem-elszívó hatása a devizahiteles családokban nagyobb, mint a rezsicsökkentésé.

Az alapkamat csökkentésének növekedésserkentő hatása alig érezhető a GKI kutatói szerint, mivel "nem érinti a magyar gazdaság alapvető problémáját, a piacgazdasági intézményrendszer szétverése következtében általánossá vált bizalomhiányt, s az ennek következtében befagyott beruházási hajlandóságot." A költségvetési tartalék már most megkezdődött felhasználása, a tervezettnél gyengébb forint és a forintkötvény-kamatok várható növekedése nyomán a GDP 3 százaléka alatti idei államháztartási hiány a GKI szerint csak évközi intézkedésekkel lesz elérhető.