GKI: az idei hiány csak kiigazítással tartható

A jogbiztonság és a tőkevonzó képesség helyreállítása nélkül a választási gazdaságpolitika csupán rövidtávon élénkíti a gazdaságot, de a tartós növekedés alapjait nem teremti meg - véli prognóziságban a GKI Gazdaságkutató. A cég elemzői így pesszimistábbak az idei növekedési számokat illetően, mint a kormány: a GKI 1,5 százalékos bővüléssel számol, míg a kabinet 2 százalékkal. 

A GKI kutatói korábban 1,3 százalékos növekedéssel számoltak, melyet most 0,2 százalékkal emeltek, látva az EU-támogatású beruházások korábban gondoltnál gyorsabb dinamikáját. A javuló európai konjunktúra ugyan serkenti a magyar exportot, valamelyest növekszik a lakosság vásárlóereje és ezzel egyes belföldi piacra termelő illetve szolgáltató cégek teljesítménye is, mindez azonban aligha helyettesíti a mezőgazdaság aligha megismételhető tavalyi dinamizmusát.

A magyar gazdaság 2013-ban a stagnáló EU-hoz és a még visszaeső (-0,4 százalék) euróövezethez képest jól teljesített: 1,1 százalékkal növekedett. A régióban a balti országok, Románia és Lengyelország gyorsabban, de Szlovákia és Bulgária lassabban fejlődött, Csehországban, Szlovéniában és Horvátországban pedig folytatódott a visszaesés.

A magyar gazdaság tavalyi teljesítményét azonban jelentősen javította, hogy a növekedés a 2012. évi 1,7 százalékos visszaesés következtében egy nagyon alacsony bázishoz képest következett be, s ráadásul a jó időjárás miatt nagyrészt a mezőgazdaságnak volt köszönhető. A 2011-13. évi átlagot tekintve a 0,4 százalékos magyar dinamika nem haladja az EU átlagát, s a régióban hét ország jobban, három pedig rosszabbul teljesített nálunk.

Az európai konjunktúra javulása az ipari termelés enyhe, 3 százalékra gyorsulását valószínűsíti a GKI elemzői szerint. Az üzleti beruházások alig bővülnek, a növekedési hitelprogram hatása minimális. A lakosság a gyenge forint következtében emelkedő devizahitel-terhek, a hitelpiac befagyása, illetve a változatlanul nagy bizonytalanság miatt csak óvatosan költ - állapítja meg a GKI. A bizonytalanság egyaránt kiterjed a munkahelyekre, a diktált árcsökkentések fenntarthatóságára, az egészségügyi ellátás rohamos romlására vagy a majdani nyugdíj nagyságára - vélik a kutatók. A gyenge forint jövedelem-elszívó hatása a devizahiteles családokban nagyobb, mint a rezsicsökkentésé.

Az alapkamat csökkentésének növekedésserkentő hatása alig érezhető a GKI kutatói szerint, mivel "nem érinti a magyar gazdaság alapvető problémáját, a piacgazdasági intézményrendszer szétverése következtében általánossá vált bizalomhiányt, s az ennek következtében befagyott beruházási hajlandóságot." A költségvetési tartalék már most megkezdődött felhasználása, a tervezettnél gyengébb forint és a forintkötvény-kamatok várható növekedése nyomán a GDP 3 százaléka alatti idei államháztartási hiány a GKI szerint csak évközi intézkedésekkel lesz elérhető.

Szerző

A takarékok a Fidesz kirendeltségei lesznek?

Az ellenzéki összefogás szerint az ágazat átalakításával Fidesz-kirendeltségekké válhatnak a takarékszövetkezetek. Az MSZP-s Tóbiás József hétfőn az ellenzéki szövetség sajtótájékoztatóján bírálta, hogy a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. összefonódását, amelyet így nem vizsgálhat a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Hozzátette: közérdek nem indokolhatja a tulajdonjog kontroll nélküli korlátozását.

Tóbiás József kiemelte, hogy a kormányoldal tavaly a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta részvételével "államosította" a takarékszövetkezeti rendszert, majd néhány hónap elteltével újra magánkézbe adja.

Szerinte az elmúlt évtizedekben a takarékszövetkezetek stabilan és átláthatóan működő hálózatot alkottak, a rendszer átalakítása viszont "pénzintézeti padláslesöprésnek" minősíthető. Azt javasolta, a takarékszövetkezeti betétesek "ne higgyenek annak, amit a televízióban hallanak", hanem kérdezzék meg a vezetőket, az ő megtakarításaikat, érdekeiket szolgálja-e a tulajdonosi szerkezet átalakítása.

Varju László, a Demokratikus Koalíció pártigazgatója azt mondta: "az erőszakos átalakítással" 1800 takarékfiók válhat Fidesz-kirendeltséggé. Szerinte több százezer kistulajdonost kisemmiztek, véleményüket nem vették figyelembe.

A DK politikusa úgy fogalmazott: azzal, hogy a miniszterelnök aláírta a GVH-vizsgálatot kizáró kormányhatározatot, "a keresztapa" áldását adta arra, hogy a takarékszövetkezeti rendszer is a "maffia részévé" váljon.

Szerző

Lezárhatja a BKK a villamosbeszerzést

A tavaly nyáron indított villamostender járműveit a spanyol CAF szállíthatja Budapestre, a Skoda ajánlata érvénytelen maradt.

A BKK, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság megerősítette a központ álláspontját, a határozat kimondja: a cseh gyártót a BKK jogszerűen zárta ki a műszaki referencia hiányosságai, illetve a gyártó cégstruktúrája, offshore háttere miatt. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

A járműbeszerzés eredményeként a 37 villamosból álló flotta első járművei 2015-ben érkezhetnek meg a fővárosba. A BKK kétféle villamost vesz: a rövidebb, 34 méteres villamosok a 3-as vonalra, valamint a 2014 tavaszától kiépülő budai fonódó villamoshálózatra, azaz a 17-es, a 19-es és a 61-es vonalra kerülnek. A nagyobb, a Combino villamosoknál is valamivel hosszabb, 56 méteres szerelvények a meghosszabbított 1-es vonalon közlekednek majd.

Az első 34 méteres szerelvények 2015 szeptemberében, az 56-méteresek pedig 2016 márciusában érkeznek meg. A szerződés lehetőséget biztosít további 87 villamos szállítására is, az opcióval újabb forrás rendelkezése állása esetén élnek majd.    Az új járművek teljes hosszban alacsonypadlósak, a kisebbek 200, a nagyobbak 345 utast tudnak szállítani, szélességük 2,4 méter lesz. Mindegyik jármű légkondicionált lesz, felszerelik térfigyelő kamerákkal és a Futár utastájékoztatási rendszerrel is.

A tavaly nyáron indított közbeszerzésen négy értékelhető ajánlat volt: a Ganz-Skoda, a spanyol CAF, a német Siemens és a svájci Stadler adott be dokumentumokat. A BKK augusztus 23-án adta ki az eljárást lezáró döntését, amely ellen a Ganz-Skoda jogorvoslati eljárást kezdeményezett, két Közbeszerzési Döntőbizottsági eljárás is volt a hiánypótlások és újraértékelés miatt, ez jelentős késedelmet okozott a villamosbeszerzésben.

Szerző