Feladná a szíriai békeközvetítést a helyettes

Csalódott a béketárgyalások kudarca miatt, ezért távozni akar posztjáról a szíriai békeközvetítő, Lahdar Brahimi helyettese.

Moktar Lamani, Brahimi damaszkuszi irodájának vezetője kérelmet nyújtott be a világszervezetben, hogy visszaadná megbízatását - ezt egy ENSZ-szóvivő jelentette be. Lamani csalódottságát fejezte ki, hogy a Genf2 békefolyamat két találkozó után sem hozott eredményt.Szerinte túl hamar, elsietetten tartották meg a béketárgyalásokat, megfelelő előkészítés nélkül, és mindkét oldalon hiányzott a politikai akarat a megegyezéshez.

Lamanit 2012 decemberében nevezték ki az ENSZ-közvetítő helyettesévé, rendszeresen kapcsolatot tartott a szíriai kormány és a különböző ellenzéki csoportok képviselőivel. Főnöke, Lahdar Brahimi 2012 szeptemberében vette át a közvetítést a korábbi ENSZ-főtitkártól, Kofi Annantól. Marokkói helyettese, Lamani folyékonyan beszél arabul, 2006-2007-ben az Arab Liga képviseletét látta el Irakban.

Szerző

Virginiában is Hillary a favorit

Hillary Clinton volt külügyminiszter vezeti a 2016-os elnökaspiránsok toplistáját a Christopher Newport Egyetem friss felmérése szerint. Clintont mind a demokrata előválasztás, mind az elnökválasztás fő esélyesének tartják. 

A virginiai szavazók 51 százaléka a volt külügyminisztert látná szívesen a Demokrata Párt elnökjelöltjeként, Joe Biden alelnökre 19 százalék voskolna, a massachusettsi szenátorra, Elizabeth Warrenre mindössze 7 százalék.

A republikánus oldalon jóval képlékenyebb a mezőny a Huffington Post jelentése szerint. Bár nagyon meggyengült, továbbra is Chris Christie, New Jersey kormányzója vezet, 19 százalékkal, Jeb Bush volt floridai kormányzóra, George W. Bush öccsére 18 százalék adná voksát, Mike Huckabee volt arkansasi kormányzó és Paul Ryan képviselő 13-13 százalékot kapna. Scott Walker, Wisconsin kormányzója, a teapárti obstrukciókat szervező Ted Cruz és két másik szenátortársa, Rand Paul és Marco Rubio egyszámjegyű támogatottságot élvez.

Ha most tartanák az általános választásokat Clinton legyőzné Christie-t, 43 százalékot kapna 41 ellenében. A többi republikánus elnökaspiránsnak még ennyi esélye sem lenne, ha a volt First Lady, New York állam korábbi szenátora ringbe száll 2016-ban. Erről alighanem legkésőbb 2015 elején döntést kell hoznia.

Szerző

"Bármikor lerohanhatom Ukrajnát"

Publikálás dátuma
2014.03.04. 08:53
Fotó: Europress/GettyImages/Sean Gallup
Vlagymir Putyin visszarendelte a bázisaikra az Ukrajna határa mellett múlt hét óta gyakorlatozó orosz egységeket – ezt a Russia Today (RT) hírportál jelentette gyorshírben. Az orosz államfő kedd délelőtti sajtótájékoztatóján azt mondta, Ukrajnában államcsíny, fegyveres hatalomátvétel történt, hozzátéve, "nincs szükség az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetésére, de a lehetőség megvan." Putyin nem mulasztotta el megemlíteni azt sem, hogy 22 ezer ukrán katona állt át az oroszbarát krími vezetéshez, azt azonban cáfolta, hogy Oroszországhoz csatolnák a Krímet.

Putyin orosz elnök Moszkva közeli rezidenciáján, rendkívüli sajtóértekezleten fejtette ki saját álláspontját az ukrán helyzetről, amely köszönő viszonyban sem volt a nemzetközi közösség olvasatával. Putyin közölte, jelenleg nincs szükség orosz katonai fellépésre, de ha Ukrajna déli és keleti részére is kiterjednek a zavargások, akkor ott is hajlandók az orosz anyanyelvű lakosság "megvédésére".

Az orosz elnök közölte, alkotmányellenesnek tartja a Kijevben végbement hatalomváltást, s továbbra is Viktor Janukovicsot tekinti Ukrajna elnökének. Ahogy már előző este, az ENSZ Biztonsági Tanácsának vitájában kiderült, az orosz magyarázat szerint Viktor Janukovics ukrán elnök "hívta be az oroszokat", levélben kért segítséget Putyin elnöktől. Arra a kérdésre, hogy mi lesz Janukovics sorsa, Putyin kitérő választ adott, szerinte a májusi elnökválasztás után lesz csak ismét legitim elnöke Ukrajnának.

A Kreml "változata" szerint a Krím-félsziget közintézményeit, katonai létesítményeit őrző, felségjel és rangjelzés nélküli, orosz egyenruhát viselő fegyveresek nem orosz katonák, hanem a "helyi önvédelmi erők" tagjai, akik meg akarták akadályozni, hogy a krími területen is a kijevihez hasonló "puccsot" hajtsanak végre. Az orosz elnök közölte, az új krími kormányfőt legitimnek tekinti, mivel kinevezése "a törvények betartásával" történt. Cáfolta ugyanakkor, hogy a Krímet Oroszország területéhez akarnák csatolni.

Az esetleges nyugati szankciókkal kapcsolatban Putyin jelezte, Moszkvának is vannak lehetőségei a visszavágásra. Mint mondta, a mai világban mindenki mindenkitől függ, s ha szankciókat vezetnek be Oroszország ellen, "kölcsönös lesz a kár!"

Korábban Dmitrij Peszkov szóvivő arról nyilatkozott, hogy miután az elnöknek, aki egyben hadsereg főparancsnoka is, jelentést tettek a hadgyakorlatok sikeres végrehajtásáról, a politikus elrendelte a csapatok visszatérését. A rendkívüli harckészültségi ellenőrzés címén múlt szerdán indított hadmozdulatokban az ország Ukrajnával is határos Nyugati, valamint Közép-oroszországi Katonai Körzetéhez tartozó csapatok, illetve más katonai egységek vettek részt.

A csapatmozgásokat és a hadgyakorlatokat Moszkva előre bejelentette a NATO-nak, és azokról tájékoztatták az Oroszországban akkreditált külföldi katonai attasékat is. A kijelölt körzetekben az előzetes tervek szerint is március 3-ig bezárólag kellett végrehajtani a műveleteket.  Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentése szerint a harckészültségi ellenőrzés során azt vizsgálták, hogy a hadsereg kijelölt egységei megfelelnek-e a terror-, közegészségügyi-, illetve járványveszély, valamint műszaki jellegű katasztrófa okozta válsághelyzetek esetére előírt elvárásoknak.

Az ellenőrzést az említett két katonai körzet egységei mellett a légideszantnál, a légierő távolsági és szállító egységeinél és az űrvédelmi erőknél hajtották végre. A nagyszabású műveletekben mintegy 150 ezer katona és a hadsereg alkalmazásában lévő személyek, csaknem 90 repülőgép, több mint 120 helikopter, közel 880 páncélos, több mint 1200 más harci jármű, valamint csaknem 80 hadihajó és más vízi jármű vett részt.

A hadmozdulatokra az ukrajnai hatalomváltás okozta belpolitikai feszültségek közepette és a dél-ukrajnai Krím félsziget orosz megszállásával egy időben került sor. Az orosz fegyveres erők az utóbbi napokban nagy erőket felvonultatva, egyetlen lövés nélkül átvették az ellenőrzést az orosz többségű és az orosz Fekete-tengeri Flotta egyetlen támaszpontjának helyet adó félszigeten.  Közben - a nyugati hatalmak és az új ukrán vezetés tiltakozása ellenére - Moszkva folytatja nyomásgyakorlását az általa el nem ismert új kijevi hatalomra.

Fotó: Europress/GettyImages/Sean Gallup

Fotó: Europress/GettyImages/Sean Gallup

610 millió eurós hitelhez jut Kijev

Az ukrán parlament keddi ülésén ratifikálta azt az Európai Unióval kötött hitelmegállapodásról szóló memorandumot, amelynek alapján Kijev 610 millió eurós hitelhez jut az EU-tól. A határozatot az ülésteremben jelen lévő 349 képviselőből 281 támogatta. Időközben megérkeztek Kijevbe és kedden meg is kezdték a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői az ukrán kormányzat illetékeseivel. Az ukrán pénzügyminisztérium múlt héten csütörtökön kérte fel az IMF-et arra, hogy szakértőket küldjön az országba egy legalább 15 milliárd dolláros hitelmegállapodás előkészítésére. Az IMF vezetője azonnal pozitív választ adott. Christine Lagarde azt mondta, hogy az IMF és a nemzetközi partnerei között folyik az egyeztetés a segítségnyújtás lehetőségéről. Ukrajna vezetői a napokban azt mondták, hogy mintegy 35 milliárd dollár támogatásra van szükség a csőd elkerülésére a következő két évben.

Kijev: csak a parlament hívhat be külföldi csapatokat

 Nyilatkozatot fogadott el kedden az ukrán parlament, amelyben emlékeztette Oroszországot, hogy katonai csapatokat csakis a törvényhozás hívhat be az országba.  A nyilatkozat elfogadását a 450 fős Verhovna Rada 331 jelen levő képviselőjéből 239-en támogatták, ellenszavazat nem volt. "Ez az ukrán jogszabályok és az alkotmány szerint a parlament kizárólagos kompetenciája" - emelte ki Olekszandr Turcsinov házelnök.

A parlamenti állásfoglalás lényegében Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet hétfőn, a világszervezet Biztonsági Tanácsában elhangzott közlését utasítja vissza, amely szerint Viktor Janukovics ukrán elnök kérte arra orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy avatkozzon be Ukrajnában.

Turcsinov a nyilatkozattal összefüggésben emlékeztetett arra, hogy az ukrán főügyészség Janukovics kiadatását készül kérelmezni Oroszországtól. Turcsinov szerint a volt elnök kiadása, s ellene egy átlátható bírósági eljárás lefolytatása, hozzájárulna a két ország kapcsolatainak normalizálásához.  Az Oroszországba menekült, posztjáról elmozdított Janukovics ellen nemzetközi körözés van érvényben.

Krími és kiijevi képviselők együtt keresik a megoldást

Ukrajna parlamentjének, illetve a Krími Autonóm Köztársaság törvényhozásának néhány képviselője találkozott, és előzetesen megállapodtak abban, hogy közös parlamenti csoportot hoznak létre a krími alkotmány módosításának kidolgozására a terület autonómiájának bővítése céljából.

Nesztor Sufrics, az ellenzékbe vonult korábbi kormánypártnak, a Régiók Pártjának képviselője közölte, hogy az autonóm terület törvényhozásának tagjai továbbították a parlamentjükben, illetve a krími lakosság által megfogalmazott kérdéseket. Ezeket azonban nem hozta nyilvánosságra a honatya.

A képviselő biztos benne, hogy a munkacsoportban sikerül kompromisszumra és egységre jutni, amire - szavai szerint - jelenleg igen nagy szükség van.  

Fotó: Sean Gallup/Getty Images

Fotó: Sean Gallup/Getty Images

Összeülhet a NATO-Oroszország Tanács

Oroszország pozitív választ adott a NATO megkeresésére, így várhatóan szerdán nagyköveti szinten összeül a 28 szövetséges és Oroszország képviselőiből álló NATO-Oroszország Tanács az ukrán válság megtárgyalására - értesült kedden kora délután az MTI.  

A 28 tagállam nagykövetei délelőtt ültek össze az ukrajnai helyzet miatt az Észak-Atlanti Tanácsban, amelynek ülését Lengyelország kezdeményezte a NATO-t létrehozó washingtoni szerződés negyedik cikkére hivatkozva. E cikk azt teszi lehetővé, hogy bármelyik szövetséges politikai konzultációt kezdeményezzen a tanácsban, ha területi egységét, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegetve érzi.

Ennek a cikknek az alkalmazását az elmúlt 65 évben eddig mindössze háromszor kérte valamelyik szövetséges, konkrétan Törökország. 2003-ban Ankara az iraki háború idején érezte fenyegetve magát, 2012-ben először azt követően fordult NATO-szövetségeseihez, hogy Szíria közelében lelőtték egy fegyvertelen felderítő gépét, majd ugyanabban az évben ismét a negyedik cikkre hivatkozva kért politikai konzultációt az Észak-Atlanti Tanácsban, amikor aknagránátot lőttek át Szíriából török területre.

Elutasították a BT-ben az orosz bevonulás törvényességét

Viktor Janukovics, az Oroszországba menekült ukrán elnök hívta be az orosz csapatokat Ukrajnába – jelentette be Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács hétfői vitájában, New Yorkban. Csurkin be is mutatta a levelet, amelyben Janukovics „a törvényesség, a béke, a rend és a stabilitás, az ukrán nép megvédése érdekében” kérte Putyintól a katonai fellépést.  

A nyugati nagykövetek azonban közölték, ez csak egy értéktelen papír, mivel Janukovics már nem elnök. Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet emlékeztetett: Janukovics összecsomagolt, elmenekült, üresen hagyta az elnöki széket, ezt követően váltotta le a kijevi parlament. A francia ENSZ-misszióvezető, Gérard Araud kifakadt: „Ez visszalépés ötven évvel”, hangsúlyozta, hogy Janukovicsnak nincs semmiféle legitimitása. 

Csurkiv az ENSZ-vitában értetlenkedett, miért kifogásolja az új kijevi vezetés 16 ezer orosz katona jelenlétét a Krímben, amikor az ukrán-orosz megállapodás szerint 25 ezer katonát is állomásoztathatna ott Oroszország, nem is zárta ki, hogy a létszámot felemelik 25 ezerre. A brit ENSZ-nagykövet többször is rákérdezett, hajlandó lenne-e Moszkva az EBESZ tényfeltáró delegációjának fogadására, Csurkin először nem zárkózott el, utóbb azt mondta, most az ENSZ-ben vagyunk, az EBESZ ügyeiben ő nem illetékes.

Jacenyukkal is egyeztetnek az uniós állam- és kormányfők

A csütörtöki rendkívüli EU-csúcsot megelőzően az Európai Unió állam- és kormányfői Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel is átbeszélik az Ukrajnában kialakult helyzetet - jelentette be kedden a Twitteren Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.  A volt belga miniszterelnök hétfőn délután jelentette be, hogy az ukrán válság megvitatására rendkívüli uniós csúcsot hívott össze.

Moszkva feltételeket szab a tárgyalásokhoz

 Moszkva abban az esetben hajlandó megvitatni a nyugati országokkal az ukrajnai helyzetet és a válság rendezésének lehetőségeit, ha végrehajtják a február 21-i kijevi megállapodást, amelyet az akkori ukrán hatalom és az ellenzék kötött, illetve a párbeszédben széles körűen képviseltetik magukat az ukrán politikai erők - közölte egy orosz külügyi illetékes, akit keddre virradóra idézett a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

A névtelenül nyilatkozó tisztségviselő szerint Oroszország az elkövetkező napokban fog tárgyalni a nemzetközi partnereivel az ukrán helyzetről és a válság rendezéséről, de - mint fogalmazott - az orosz félnek két elvi feltétele van: a február 21-i megállapodás végrehajtása, amely magában foglalja az alkotmányos reform végrehajtását és az egységkormány megalakítását. A tárgyalási folyamatban részt kell vennie minden ukrán politikai erőnek - tette hozzá az orosz külügyi illetékes.

Nem sokkal a RIA Novosztyi jelentése előtt Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet bírálta az unió külügyminisztereit, amiért a hétfői brüsszeli rendkívüli tanácskozásukon elfogadott zárónyilatkozatukban említést se tettek a február 21-i megállapodásáról. Sérelmezte, hogy az egyezményben foglaltakat kizárólag Janukovics hajtott végre, és az ellenzékiek semmit se tettek, nem szolgáltatták be a fegyvereket, nem bontották el a barikádokat, nem tették szabaddá a kormányzati épületeket.

A RIA Novosztyi jelentésével kapcsolatosan a Ukrajinszka Pravda kijevi hírportál felhívta a figyelmet arra, hogy február 21-i megállapodást éppen Oroszország képviselője, Vlagyimir Lukin emberi jogi ombudsman nem volt hajlandó aláírni, viszont ellátta kézjegyével Viktor Janukovics akkori államfő, aláírták az ukrán ellenzék vezetői, továbbá a német és a lengyel külügyminiszter, illetve a francia külügyminisztérium Európa-ügyi osztályának vezetője is aláírta. A megállapodást azért nem hajtották végre, mert Janukovics nem írta alá a parlament által elfogadott törvényt, amely a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről rendelkezett, holott a megállapodást értelmében ezt 48 órán belül meg kellett volna tennie - jegyezte meg a kijevi hírportál.

Fotó: Europress/GettyImages/Sean Gallup

Fotó: Europress/GettyImages/Sean Gallup

Szerző
Frissítve: 2014.03.04. 17:23