Előfizetés

Czink Melinda túljutott a selejtező első fordulóján Indian Wellsben

Czink Melinda győzött, Babos Tímea kiesett a 6 millió dollár összdíjazású Indian Wells-i keménypályás tenisztorna női egyes selejtezőjének első fordulójában.

A viadal honlapja szerint Czink hétfőn három játszmában ejtette ki a tajvani Hszie Szu-vejt. A következő körben az ausztrál Olivia Rogowskával találkozik, és ha a magyar idő szerint szerda hajnalban sorra kerülő összecsapáson is nyer, felkerül a főtáblára.  Babos három szettben elveszítette az orosz Alla Kudrjavceva elleni csatáját, és kiesett.

Eredmények:

selejtező, 1. forduló:

Czink Melinda - Hszie Szu-vej (tajvani, 18.) 7:5, 4:6, 6:4

Alla Kudrjavceva (orosz)-Babos Tímea (12.) 7:5, 3:6, 6:4

Ferenc pápáról elnevezett csapat indul az argentin labdarúgó bajnokságon

Megkezdi szereplését az argentin labdarúgó bajnokság hatodosztályában a Ferenc pápáról elnevezett, az egyházfő társadalmi céljait osztó egyesület, amely a tavaly októberben alapított klub elnöke szerint feljutási szándékkal vág neki a szezonnak.

A hivatalosan Club Deportivo y Social Papa Franciscónak nevezett egyesület március 22-én játssza első hivatalos találkozóját a 17 csapatos lujáni regionális bajnokságban. Eddig két felkészülési mérkőzést játszott, az elsőt 6-0-ra megnyerte, a másodikat viszont 3-0-ra elvesztette.

Jorge Ramírez, a Ferenc pápa-klub elnöke a La Tercera című lap szerint elmondta, az egyházfő fellépése és céljai győzték meg arról, hogy az egyesületet a katolikus vezetőről nevezze el, ne pedig a Real Madridról Real Buenos Airesnek, miként azt korábban tervezte. Döntésében közrejátszott az is, hogy az argentin fővárostól 20 kilométerre fekvő településük Solanói Szent Ferenc (1549-1610) spanyol misszionárius nevét viseli, San Francisco Solanónak hívják. A csapat mindazonáltal a Buenos Airestől némileg távolabbi Lujánban, az ottani stadionban játssza majd mérkőzéseit. A hit fővárosaként emlegetett Luján elsősorban neogótikus katedrálisáról ismert, amelyet évente hozzávetőleg hatmillió zarándok keres fel.

Ramírez hangsúlyozta, hogy a csapat legfontosabb célja a társadalmi munka, az egyesület elsősorban az utcagyerekekért akar tenni. Az elnök reméli, hogy a klub révén a helyi gyerekeknek nem kell nagy távolságokat megtenniük, ha sportolni akarnak. A Ferenc pápa-csapatnak működik már egy röplabdacsapata is, és gyeplabdaedzéseket is tartanak.

A licenc a hazai foci átka?

Publikálás dátuma
2014.03.04. 07:00
Képünk illusztráció. Fotó: tratong/Thinkstock/Getty Images
Miért nincs manapság magyar futball? - teszi fel az ember magának a kérdést látva, hogy sem a felnőttek, sem az utánpótlás szintjén nincs említésre érdemes eredménye a magyar focinak? Vincze Géza egykori Ferencváros-játékos szerint - aki mind a Fradi felnőtt, mind az ifjúsági csapatait is edzette - nagy tévedés lenne a fiatalokat hibáztatni, s azt állítani, hogy ma kevesebb a tehetség, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Nem a tehetséges focisták száma kevesebb, hanem a szakképzett edzőké - állítja -, s ennek az az oka, hogy manapság az edzők a licence mögé bújnak. Azt hiszik, hogy ha megvan a licence-szük, máris birtokában vannak annak a tudásnak, amire egy edzőnek szüksége van.

Vincze Géza szerint a kötelező testnevelés bevezetésével - amit az MSZP általa vezetett sporttagozatában már évekkel ezelőtt forszíroztak, de akkor senki sem hallgatott rájuk - jó alapról indulnának a gyerekek, csakhogy a testnevelő tanárok mellé szakedzőket kellene delegálni.

Az oktatás-nevelés-képzés hármas követelményének szimbiózisba kellene kerülnie az edzéssel, amit már nem iskolai keretek között kellene végezni, hanem a kluboknál. Véleménye szerint az ifjú futballtehetségek túl későn kerülnek kapcsolatba a klubokkal, s ha oda is kerülnek, nem a legfelkészültebb edzők figyelnek rájuk.

Manapság egy fiatalokkal foglalkozó labdarúgó edzőnek nem csupán licence-szel kell rendelkeznie - hiszen az csak egy engedély -, hanem főiskolai végzettséggel, pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel is fel kell vérteznie magát.

Ismernie kell nem csupán a labdarúgás minden csínját-bínját, hanem a fiatalok biológiai és lelki érésének törvényszerűségeit is, hogy adott esetben át tudja segíteni őket a felnőtté válás buktatóin. Ezeknek az adottságoknak a hiánya okolható azért, hogy még a legtehetségesebb magyar utánpótlás korú játékosokból sem lesz komoly felnőtt futballista.

Vincze Géza elismeri, hogy az ő idejében, a 80-as, 90-es évek legelején nagyobb volt a merítés, mint manapság. 1990-95 között a Fradi utánpótlásban 1300 gyerekkel foglalkoztak, ma legfeljebb kétszázan rúgják a labdát a legnépszerűbb magyar klub különböző korosztályos csapataiban.

De tehetségek még így is akadnak közöttük, akik azonban kézen-közön eltűnnek. Mert kimarad egy nagyon fontos fázis a felkészítésükből: a versenyzővé nevelés. Sajnos Magyarországon a legtöbb tehetségre úgy tekintenek az edzők, vagy a klubok vezetői, mint potenciális pénzforrásra. Minél hamarabb és minél drágábban eladni a szárnyait bontogató fiatal focistát, ez a fő cél. S aztán csodálkoznak, hogy az utolsó korosztályos EB-aranyunk 1984-ben, harminc évvel ezelőtt datálódik.

Vincze Géza szerint valami megmozdult az utánpótlás szintjén. Az MLSZ szélnek eresztette a korosztály szövetségi vezetőit, s az élet kikényszeríti a mérhető eredményeket. Csak nehogy megint elszúrják. Nem feltétlenül garancia a sikerre, ha - mint hallani - külföldi kézbe adják az utánpótlás irányítását.

Nekünk, magyaroknak ugyanis vannak egészen a '30-as évekig visszanyúló nevelési tradícióink, azokra lehetne alapozni. Csak hát az edzőképzés megreformálásával kellene kezdeni. S elfelejteni a licence-rendszert, mert az tette tönkre a magyar focit.
Népszava-információ