A tárcavezető rövid üzenetében azt is közölte, hogy a biztonsági erők fegyveres erővé alakulása elősegíti az ország NATO-csatlakozását. Szerinte ez a lépés azt is bizonyítja, hogy Koszovóban már nem kell biztonságot teremteni, "Koszovó biztonságos országgá és a biztonság közvetítőjévé vált".
A pristinai média jelentése szerint a koszovói kormány arról is döntött, hogy a biztonságügyi minisztériumot védelmi minisztériummá alakítják. Hashim Thaci kormányfő a fegyveres erők legfőbb feladatának Koszovó területi szuverenitásának megőrzését nevezte. Sajtójelentések szerint elhangzott az is, hogy a haderő ötezer hivatásos katonából és háromezer önkéntesből áll majd.
Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, Belgrád azonban azóta sem hajlandó elismerni Pristina önállóságát. A függetlenség egyoldalú kikiáltása óta Koszovónak hivatalosan nem volt önálló hadserege.
Szerbia máris bírálta a bejelentést. Ivica Dacic távozó kormányfő kijelentette: a koszovói katonaság felállítása nem volt része a Belgrád és Pristina között tavaly tavasszal megkötött brüsszeli megállapodásnak. Emlékeztetett arra, hogy egy ilyen haderő felállításáról már korábban is beszéltek a koszovói politikusok, Szerbia azonban akkor azt kérte a NATO-tól és az annak parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó erőtől (KFOR), hogy ez az új koszovói haderő csak a KFOR engedélyével léphessen be Koszovó északi, szerbek lakta részére. Hozzátette: reméli, hogy az akkor kapott ígéretek a gyakorlatban is megvalósulnak majd.