Kínos lett a paksi paktum

Publikálás dátuma
2014.03.05. 06:00
A Németh Lászlóné által, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin előtt aláírt szerződés parlamenti jóváhagyása késik. Fotó: Europress/G
Feladta a korábbi lázas tempót a Fidesz, és már nem igyekszik még ebben a kormányzati ciklusban áterőltetni a parlamenten a paksi bővítésre vonatkozó magyar-orosz pénzügyi szerződéstervezetet. Az ellenzék szerint a kormány attól fél, hogy az országgyűlési vita során kínos részletek derülnének ki a paktumról. Ezért a választási kampány alatt az "agyonhallgatás" taktikáját választja kormánypárt. Egyes politikusok úgy vélik: Orbán Viktor miniszterelnök azért nem emeli fel a szavát az Ukrajna elleni orosz agresszió ellen, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök lekötelezettje.

Szinte bizonyos, hogy a korábbi lázas sietséget feladva a Fidesz ebben a kormányzati ciklusban már nem erőlteti át a parlamenten a paksi atomerőmű bővítésre vonatkozó pénzügyi szerződéstervezetet. Az országgyűlési vita során ugyanis a kormánypárt számára kínos részletek derülhetnének ki a paktumról, ezt pedig a választási kampány alatt igyekszik elkerülni a Fidesz - nyilatkozta lapunknak Tukacs István. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának tagja úgy véli: kínos lett az Orbán-kabinet számára a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az új paksi reaktorok megépítésére kötött egyezmény, ezért igyekszik "agyon hallgatni" a Fidesz az ügyet.

A szocialista politikus szerint a paksi megállapodás mellett Orbán Viktor kormányfő háttéralkukat is köthetett Putyinnal. Ezt látszik igazolni az is, hogy Orbánnak "szájzára" lett az orosz ügyekben. A kormányfő nem hajlandó elítélni az Ukrajna elleni orosz agressziót. Miközben nyilvánvaló, hogy a magyar kormánynak Ukrajna mellett kellene határozottan állást foglalnia, miután a szomszédunkat érte támadás. Másrészt a kárpátaljai magyarok sorsa Kijev és nem Moszkva kezében van. Nyilvánvaló, hogy Orbán lekötelezettje Putyinnak, ezért hallgat - véli a politikus. Tukacs István hozzátette: Magyarországra nem vet jó fényt, hogy ilyen szoros gazdasági kapcsolatokat ápol egy terjeszkedő politikát folytató országgal.

Lattmann Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa elmondta: az orosz-ukrán konfliktus kiéleződése nem ad jogi alapot az atomerőmű bővítésre kötött kétoldalú egyezmény felmondására. Szerződésbontás csak meghatározott feltételek esetén történhetne meg. Ilyen ok lenne például az, ha katonai konfliktusba keverednénk Oroszországgal, vagy az Európai Unió, illetve az ENSZ olyan szankciót léptetne életbe Moszkvával szemben,amely kizárná a gazdasági együttműködést Oroszországgal. Erre azonban egyelőre nem került sor, és feltehetően ilyen szigorú határozat nem is születik.

A nemzetközi jogász szerint akkor is szerződést bonthatnánk, ha valamilyen olyan objektív körülmény merülne fel, amely lehetetlenné tenné a megállapodás megvalósítását. Emellett ok lehet a felmondásra az is, ha az orosz fél megszegné az egyezmény valamelyik pontját. Erre azonban kicsi az esély, - tette hozzá a szakember - miután a Moszkvával létrejött egyezség nem tartalmaz konkrétumokat. Így nincsenek benne sem részletes pénzügyi tervek, sem műszaki követelmények, vagy teljesítési határidők.

Balázs Péter egyetemi tanár, volt külügyminiszter lapunknak kifejtette: a krími konfliktus kiteljesedésével semmi olyan dolog nem történt, amit nem tudhatott a magyar kormányzat előre. Az elmúlt évek során ugyanis Oroszország többször megmutatta, hogy miként szokta kezelni az egyes országokkal felmerülő vitás kérdéseit. Vagyis kiderült, hogy az orosz fél nem riad vissza az erőszakos fellépéstől. Éppen emiatt a magyar kormánynak előre gondosan kellett volna mérlegelnie a lehetséges következményeket, mielőtt megkötötte volna a paksi erőmű bővítésre vonatkozó szerződést, amely egyébként úgy rossz, ahogy van - tette hozzá az egyetemi tanár.

Felmondaná az Orbán-Putyin egyezményt az Összefogás

Az ukrán nép törekvéseinek támogatására, az Oroszországgal a paksi erőmű bővítéséről kötött egyezmény felmondására és a hazai gáztározók feltöltésére kéri fel a kormányt az a határozati javaslat, amelyet az ellenzéki Összefogáshoz tartozó pártok nyújtottak be az Országgyűlésnek tegnap.

Karácsony Gergely, az Együtt-PM politikusa elmondta: arra számítanak, hogy a kormányoldal még egy parlamenti ülést tervez márciusra, de ha mégsem, akkor megvizsgálják a rendkívüli ülés összehívásának lehetőségét. A képviselő emlékeztetett arra, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy korábbi nyilatkozatában utalt arra, hogy a paksi bővítésről szóló hitelszerződés miatt módosítani kell az államadósság-plafonról szóló törvényi rendelkezést, és emiatt rendkívüli ülés is elképzelhető. Az Összefogás pártjai ebben az esetben szeretné napirendre vetetni határozati javaslatukat. Ha viszont a kormányoldal néhány napon belül nem hív össze rendkívüli ülést, a baloldali összefogás megvizsgálja ennek lehetőségét - közölte Karácsony Gergely, jelezve, hogy ennek részleteiről még nem egyeztek meg.

Az országgyűlési törvény szerint a rendkívüli ülés összehívását a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők ötöde kezdeményezheti, megjelölve az összehívás indokát, a javasolt időpontot és napirendet. Kérelmükre a házelnöknek az ülést lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra össze kell hívnia. A parlament jelenleg 381 tagú, azaz 77 képviselő aláírása szükséges a rendkívüli üléshez. A baloldali Összefogás pártjainak és az LMP-nek együtt 72 képviselője van, de van még kilenc független képviselő a jobbikosokon és a kormánypártiakon túl.

Schiffer András, az LMP-frakcióvezetője még hétfőn közölte, hogy a Ház rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezik az ukrán válsággal összefüggésben. Egyúttal jelezte, hogy Mesterházy Attilához, az MSZP frakcióvezetőjéhez fordul támogatásért. Schiffer András azt mondta, törvényjavaslatban indítványozzák az "Orbán-Putyin-paktum" felmondását, míg határozati javaslatuk az orosz "atomgyarmatosítás leállításához szükséges intézkedéseket" tartalmazza. Ezeket azonban kedd délutánig még nem nyújtották be az Országgyűlésnek.

A Mesterházy Attila, Tóbiás József (MSZP), Molnár Csaba (DK) és Karácsony Gergely határozati javaslata kinyilvánítaná, hogy Ukrajna függetlensége és békéje Magyarország számára rendkívül fontos. Az Összefogás indítványa alapján a Ház felkérné a kormányt, hogy haladéktalanul küldjön írásos értesítést Oroszországnak a paksi atomerőmű bővítéséről kötött egyezmény felmondásáról. "Szuverén országot megszálló, más népek önrendelkezését nem tisztelő állammal - nemzetbiztonsági jelentőségű és nemzetstratégiai fontosságú - együttműködést a szabad Magyarország nem folytathat" - írják az előterjesztésben, amely emellett szorgalmazza a magyarországi gáztározók haladéktalan feltöltését az ország energiaellátásának biztonsága érdekében.

Késve és hiányosan válaszolt a fejlesztési tárca

Addig harcolok, ameddig a kormány meg nem engedi a betekintést az összes paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos dokumentumba. Azt ugyanis elfogadhatatlannak tartom, hogy a kormányzat továbbra is eltitkolja egy ilyen nagy horderejű beruházás adatait - nyilatkozta lapunknak Szél Bernadett. Az LMP társelnöke arról is beszélt, hogy tegnap déltől három óráig várakozott Németh Lászlóné fejlesztési miniszter irodája előtt, hogy a tárcavezető választ adjon a paksi beruházással kapcsolatban feltett kérdéseire. A február 12-én beadott kérdéseire ugyanis 15 napon válaszolnia kellett volna a miniszternek, de ezt végül csak tegnap tette meg.

Szél Bernadett kijelentette: nem elégedett kapott információkkal. Az építkezéssel kapcsolatos hatástanulmányokba például továbbra sem kapott betekintést. Némethné továbbra is arra hivatkozott, hogy azok titkosak. Miközben a képviselőknek joguk van megismerni az úgynevezett minősített iratokat is. Egyes dokumentumokról pedig azért nem adott tájékoztatást a szaktárca, mert - mint a miniszter közölte - azokat a Paks II. beruházásra létrehozott állami projektcégtől kell kérnie a képviselőnek.

Szerző

Az Ab megsemmisítette a közszereplők bírálhatóságának egyik korlátját

Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a március 15-én életbe lépő új polgári törvénykönyv (Ptk.) azon rendelkezését, amely méltányolható közérdekhez köti a közszereplők bírálhatóságát - közölte honlapján a testület.

Az Ab szerint sérti az alaptörvényben rögzített szólás- és sajtószabadságot, hogy az új Ptk. a közügyek vitatásakor a közéleti szereplők szélesebb körű bírálhatóságát "méltányolható közérdek" igazolásához köti, ezért ezt a törvényi feltételt a testület megsemmisítette. Így az új Ptk. már e feltétel nélkül lép hatályba. Az Ab hétfői határozatának indokolásában megadta azokat a kereteket is, amelyek között már a közszereplők emberi méltóságát is védelem illeti meg a szólás- és sajtószabadsággal szemben.

Az új Ptk. három együttes feltételt támasztott a közszereplők bírálhatósága kapcsán, e szerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, valamint az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja. Az Ab azonban leszögezte: a szabad társadalmi vita kiemelkedő jelentőségű alkotmányos érdek. Nincs szükség további "közérdek" igazolására ahhoz, hogy a közszereplők bírálata másoknál lényegesen szélesebb körben legyen lehetséges, ez a feltétel indokolatlanul szűkítené a véleménynyilvánítás szabadságát.

A jogalkalmazónak ugyan mérlegelési lehetőséggel kell bírnia a szólásszabadság és a közéleti szereplők személyiségi jogai közti ütközés feloldásánál, azonban a "szükséges és arányos mértékben", illetve "az emberi méltóság sérelme nélkül" fordulatok minden lényeges szempont érvényesítésére lehetőséget nyújtanak. E jogalkalmazói mérlegelés kapcsán az Ab határozatában arra is felhívta a figyelmet, hogy a fokozott alkotmányos védelem alatt álló közéleti véleményszabadság fókuszában elsősorban maguk a közügyek, nem pedig a közszereplők állnak. Emiatt a személyiségvédelem korlátozottsága minden közszereplésre vállalkozó személynél fennáll, nem csupán azoknál, akik hivatásuknál fogva közszereplők.

Az Ab szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni a megszólalással érintett személy státusát. A közhatalmat gyakorlók és a közszereplő politikusok esetében a személyiségvédelem korlátozottsága mindenki másnál szélesebb körben tekinthető "szükségesnek és arányosnak". Az ő esetükben a közügyekkel összefüggésben megfogalmazott, értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás főszabály szerint nem lehet alapja polgári jogi felelősségre vonásnak.

Az Ab ugyanakkor rámutatott arra is, hogy mindez nem jár az emberi méltóság védelmének kiüresedésével. A közhatalmat gyakorlókat és a közszereplő politikusokat is megilleti a személyiségvédelem, ha az értékítélet a személyüket nem a közügyek vitatása körében, nem közéleti tevékenységükkel, hanem magán- vagy családi életükkel kapcsolatban érinti. Továbbá indokolt lehet a polgári jogi felelősségre vonás akkor, ha a megfogalmazott vélemény az érintett személy emberi státusának teljes, nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadásaként az emberi méltóság korlátozhatatlan részébe ütközik.

A határozathoz a 15 tagú testületből hét alkotmánybíró - Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária - fűzött különvéleményt.

Egy évvel ezelőtt Schiffer András LMP-s képviselő fordult Szabó Máté ombudsmanhoz, hogy kezdeményezze az új Ptk. alkotmányossági felülvizsgálatát. Az LMP-s politikus azt mondta: a kormánytöbbség alkotmányellenes módon korlátozza a véleményszabadságot azzal, hogy a kódex a korábbinál szűkebbre szabja a közszereplők bírálhatóságát.

Székely László ombudsman - aki korábban az új Ptk. kodifikációját koordináló miniszteri biztos volt - tavaly szeptemberben arról beszélt: a rendszerváltás után az Ab rögzítette, hogy a közéleti szereplőknek többet kell tűrniük a nyilvános vitákban. Az új Ptk. kodifikációja során megfogalmazódott szabályozást azonban a parlamentben egy módosító indítvány átírta.

Szerző

Az Ab megsemmisítette a közszereplők bírálhatóságának egyik korlátját

Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a március 15-én életbe lépő új polgári törvénykönyv (Ptk.) azon rendelkezését, amely méltányolható közérdekhez köti a közszereplők bírálhatóságát - közölte honlapján a testület.

Az Ab szerint sérti az alaptörvényben rögzített szólás- és sajtószabadságot, hogy az új Ptk. a közügyek vitatásakor a közéleti szereplők szélesebb körű bírálhatóságát "méltányolható közérdek" igazolásához köti, ezért ezt a törvényi feltételt a testület megsemmisítette. Így az új Ptk. már e feltétel nélkül lép hatályba. Az Ab hétfői határozatának indokolásában megadta azokat a kereteket is, amelyek között már a közszereplők emberi méltóságát is védelem illeti meg a szólás- és sajtószabadsággal szemben.

Az új Ptk. három együttes feltételt támasztott a közszereplők bírálhatósága kapcsán, e szerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, valamint az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja. Az Ab azonban leszögezte: a szabad társadalmi vita kiemelkedő jelentőségű alkotmányos érdek. Nincs szükség további "közérdek" igazolására ahhoz, hogy a közszereplők bírálata másoknál lényegesen szélesebb körben legyen lehetséges, ez a feltétel indokolatlanul szűkítené a véleménynyilvánítás szabadságát.

A jogalkalmazónak ugyan mérlegelési lehetőséggel kell bírnia a szólásszabadság és a közéleti szereplők személyiségi jogai közti ütközés feloldásánál, azonban a "szükséges és arányos mértékben", illetve "az emberi méltóság sérelme nélkül" fordulatok minden lényeges szempont érvényesítésére lehetőséget nyújtanak. E jogalkalmazói mérlegelés kapcsán az Ab határozatában arra is felhívta a figyelmet, hogy a fokozott alkotmányos védelem alatt álló közéleti véleményszabadság fókuszában elsősorban maguk a közügyek, nem pedig a közszereplők állnak. Emiatt a személyiségvédelem korlátozottsága minden közszereplésre vállalkozó személynél fennáll, nem csupán azoknál, akik hivatásuknál fogva közszereplők.

Az Ab szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni a megszólalással érintett személy státusát. A közhatalmat gyakorlók és a közszereplő politikusok esetében a személyiségvédelem korlátozottsága mindenki másnál szélesebb körben tekinthető "szükségesnek és arányosnak". Az ő esetükben a közügyekkel összefüggésben megfogalmazott, értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás főszabály szerint nem lehet alapja polgári jogi felelősségre vonásnak.

Az Ab ugyanakkor rámutatott arra is, hogy mindez nem jár az emberi méltóság védelmének kiüresedésével. A közhatalmat gyakorlókat és a közszereplő politikusokat is megilleti a személyiségvédelem, ha az értékítélet a személyüket nem a közügyek vitatása körében, nem közéleti tevékenységükkel, hanem magán- vagy családi életükkel kapcsolatban érinti. Továbbá indokolt lehet a polgári jogi felelősségre vonás akkor, ha a megfogalmazott vélemény az érintett személy emberi státusának teljes, nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadásaként az emberi méltóság korlátozhatatlan részébe ütközik.

A határozathoz a 15 tagú testületből hét alkotmánybíró - Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária - fűzött különvéleményt.

Egy évvel ezelőtt Schiffer András LMP-s képviselő fordult Szabó Máté ombudsmanhoz, hogy kezdeményezze az új Ptk. alkotmányossági felülvizsgálatát. Az LMP-s politikus azt mondta: a kormánytöbbség alkotmányellenes módon korlátozza a véleményszabadságot azzal, hogy a kódex a korábbinál szűkebbre szabja a közszereplők bírálhatóságát.

Székely László ombudsman - aki korábban az új Ptk. kodifikációját koordináló miniszteri biztos volt - tavaly szeptemberben arról beszélt: a rendszerváltás után az Ab rögzítette, hogy a közéleti szereplőknek többet kell tűrniük a nyilvános vitákban. Az új Ptk. kodifikációja során megfogalmazódott szabályozást azonban a parlamentben egy módosító indítvány átírta.

Szerző