A szegények az elmúlt négy év alatt tovább szegényedtek

Publikálás dátuma
2014.03.07. 07:15

Magyarországon 2009 és 2012 között jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek. Az egy főre jutó jövedelmek legfelső és legalsó jövedelmi tized (decilis) aránya 7,2-ről 9,0-ra emelkedett. Ez a legnagyobb mértékben a jövedelemeloszlás alján elhelyezkedőket érintette: a legalsó tized részesedése az összes jövedelemből 3,1 százalékról 2,5 százalékra csökkent. A legfelső decilis aránya viszont kicsit ugyan, de tovább növekedett - állapítja meg a Tárki monitor jelentése. 

2012-ben a háztartások egy főre jutó nettó jövedelmének átlaga az összes személyre számítva havi 84 ezer Ft volt. Ez a 2009-es vizsgálat átlagjövedelméhez (74 ezer Ft) képest mintegy 13,5 százalékos nominális növekedést jelentett. Ugyanakkor - mivel a két és fél év során a fogyasztói árindex mintegy 115 százalékos volt - a háztartások átlagjövedelmei 1-2 százalékkal csökkentek reálértéken.

A jövedelemeloszlás két szélén az átlaghoz képest lényegesen eltérő tendenciák következtek be. Míg a legalsó decilis átlagjövedelmei nominális értékben is estek, addig a legfelső két decilis átlagjövedelmei reálértékben nőttek.

A társadalomban 2009-2012 között több szempontból is polarizációs folyamat zajlott le. A legszembetűnőbb, hogy jól láthatóan erősödött a jövedelemeloszlás alsó szegmenseinek további elszegényedése.

(Jövedelmi tized, decilis fogalma: a jövedelmvizsgálatban résztvevő népességet az egy főre jutó évi nettó jövedelem alapján sorba rendezzük, és az így rendezett személyeket tíz egyenlő részre osztjuk. A teljes sokaság egy tizede alkot egy decilist.)

Szerző

Csúcson az államadósság

Publikálás dátuma
2014.03.07. 06:29
Varga Mihály sem tud mit kezdeni az adóssággal. Fotó: Tóth Gergő/Népszava
A megoldást nem hallom, csak az igényeket meg a kívánságlistát - így fakadt ki Orbán Gábor nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár a Portfolió tegnapi konferenciáján, ezáltal beismerve, hogy a kormánynak nincs víziója a magyar gazdaság jövőjéről, mert az ötleteket kívülről várnák, viszont nem fogadnák meg. A tanácskozáson a forintról, az adórendszer stabilitásáról és a növekedés "motorjairól" beszéltek az előadók. Közülük Varga Mihály kijelentette: a kormánynak az a jó forintárfolyam amelynél úgymond stabilan nő a gazdaság. 

Egyetlen kormány sem tűzhet ki nemzeti devizája számára árfolyamcélt, mert ezzel nyomást gyakorolna a független jegybankra - jelentette ki tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Gazdaságpolitikájából azonban kitűnhet, hogy az erős vagy a gyenge deviza a célja, a változó körülmények miatt mind a kettőre lehet indokot találni. Ezért is tűnhetett furcsának, hogy Varga Mihály a Forint 2014 elnevezésű tanácskozáson szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy nincs árfolyamcéljuk, hanem "az a jó árfolyam, amelynél stabilan nő a gazdaság." 

Gigahiány a költségvetésben
Az év második hónapjában 408 milliárdos hiány keletkezett a költségvetésben - tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az első kéthavi kumulált deficit így 483 milliárd forintra emelkedett, ami az egész éves 984 milliárdos pénzforgalmi hiányelőirányzat közel 50 százaléka. Ez első ránézésre ijesztőnek tűnik, azonban a korábbi évekhez képest ez az 50-os teljesülés nem kiugró. A tárca szerint a friss adat megfelel a kormány várakozásainak, azonban, mivel a minisztérium nem közölte a havi lebontású költségvetési prognózisát, nem tudni mihez képest - írja a Portfolió.

Ugyanakkor nem árt emlékeztetni arra, hogy a 2014-es költségvetés 296,90 forintos euróárfolyammal számol. (Tegnap 309 forinton adták-vették az európai közös fizetőeszközt.) Korábban Orbán Gábor úgy nyilatkozott, hogy csak akkor módosítják az idei költségvetést, ha tartósan elszakadna a rögzített értéktől.

Szakértők szerint kérdéses, hogy a kormánynál milyen időtartam számít tartósnak? Varga Mihálynak azt a kijelentését is aligha lehet komolyan venni, hogy az adórendszerben "szükség van most egy kis nyugalomra." Ugyanis régóta esedékes az alapvető élelmiszerek áfa-csökkentése. Másrészt, ha megtehetik, akkor az áprilisi választásokat követően - a költségvetési egyensúly helyreállításához - ismét "srófolnak egyet" a tranzakciós illetékek mértékén.

A nemzetgazdasági miniszter sokadszorra is alapvető kormányzati célként jelölte meg tegnap a GDP-arányos államadósság csökkentését, aminek szükségességét amúgy senki nem vitatja. Arról viszont nem tett említést, hogy a második Orbán-kormánynak ez a "háborúja" elbukott, ugyanis a februári statisztikai adatok újabb rekordszintű adósságról számoltak be.

A tegnap közzétett adatok szerint az előzetes várakozásoknál is gyorsabban nőtt az adósság mértéke. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. adatai szerint 23 392,2 milliárd forint volt a központi költségvetés adóssága, ami nominálisan újabb történelmi csúcs. Az év első két hónapjában a központi költségvetés adóssága 1 393,6 milliárd forinttal nőtt.

Orbáni hadviselés
"Magyarország háborúban áll az államadóssággal és a munkanélküliséggel. Vegyétek komolyan ezt a háborút, mert ha mi nem győzzük le az államadósságot és a munkanélküliséget, akkor azok győzik le Magyarországot." (Orbán Viktor kormányfő, Kötcse 2011. június 5.)
"Folytatni kell az államadósság csökkentését, az adósság szintjét a GDP-arányos 80 százalék alatt kell tartani, és ősszel további 2-3 százalékpont közé tehető államadósság-csökkentés elképzelhetőnek." (Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Gazdasági Rádió 2011. július 25.)
"A kormány a "gyurcsányi államadósság" csökkentésén dolgozik." (A Fidesz közleménye 2014. február 28.)

Az adósság növekedése a GDP 4 százalékának megfelelő mértékű volt két hónap alatt. Az ÁKK egy héttel korábbi adatai még szerényebb növekedést jeleztek előre februárra: akkor 22 934,8 milliárdon állt az adósság, tehát bő egy hét leforgása alatt 457 milliárd forinttal nőtt, és előzetes számítások szerint 79,5 százalékot tett ki, ami újabb növekedésről tett tanúbizonyságot.

Az adósságnövekedés fő okairól Katona Tamás azt mondta a Népszavának, hogy egyrészt az év végén egy trükkel lefaragtak az adósságmértékből. (Ha ezt nem teszik, akkor 2,5 százalékkal lett volna magasabb az érték.) Januárban a kölcsönadott állampapírokat visszavették - emlékeztetett a közgazdász egyetemi tanár. Emellett 2013 végén - ugyancsak a jobb számok érdekében - mérsékelték az állampapír-kibocsátást, amit most pótoltak.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a 2014-es év elején nagyot gyengült a forint, ami szintén rontotta a mérleget. Azóta ebben a tekintetben még rosszabb lett a helyzet - mondta Katona Tamás.

Varga Mihály az ország finanszírozhatóságáról szólva kijelentette: Magyarország egyfajta biztonságos menedék volt 2013-ban a piac számára a feltörekvő országok között. Ezzel szemben a tanácskozás közgazdász résztvevői szerint bár hosszú utat tett meg Magyarország még mindig sérülékeny ország. A fordulathoz kiszámíthatóságra, az üzleti kezdeményezésekbe vetett bizalomra volna szükség a gazdaságpolitika részéről.

Üdvözli a kormány a sérülékenység csökkenését és a növekedési fordulatot, de van olyan szintű reálkamat, amely már nem szolgálja a magyar gazdaság érdekét. Ezt a Monetáris Tanács is látja. Nem megalapozott hátradőlni, hanyagul viselkedni a forint árfolyamát látva - fogalmazta meg megszemélyesítés nélküli kritikáit Orbán Gábor államtitkár.

Szerző

Felejthető rezsiígéretek

Publikálás dátuma
2014.03.07. 06:27
A távhőszolgáltatók folyamatos támogatásra szorulnak a rezsicsökkentés miatt. Fotó: Bielik István/Népszava
Görcsösen erőlködik a Fidesz, hogy felszínen tartsa a rezsiharc ügyét, de már ígérgetni is csak a következő kormány kontójára képes. Csökkenteni pedig csak azoknak a szolgáltatási elemeknek az árát tudja, amelyekről köztudott, hogy eddig is ingyenesek voltak - állítják szakértők. A távhő árát is tovább mérsékelné a kormány, miközben a rezsipontokba néha számlapanasszal betéved valaki.

Egyre izzadságszagúbb a Fidesz rezsicsökkentési kampánya. A héten bejelentett intézkedéseknek már köze sincs a a közüzemi költségek mérsékléshez. A gáz és árammérőórák cseréje ugyanis eddig is ingyenes volt, az ivóvíz és csatorna vezetékekhez csatlakozás díja pedig nem tartozik a mindennapi rezsikiadások közé. Emellett ezeket a költségeket csak valamikor a jövőben "vizsgálja felül" a kormány. Így az Orbán-kabinet megint a következő kormány kontójára ígérget - nyilatkozta lapunknak Tukacs István, az Országgyűlés gazdasági bizottságának a tagja.

Emlékezetes, a kormány szerdán jelentette be, hogy a jövőben a teljesítmény- és hálózatbővítéssel, a csatlakozással, a bekötéssel, a mérőhely-kialakítással kapcsolatos költségek, illetve a fejlesztési hozzájárulás összegének legalább 50 százaléka a szolgáltatókat terheli. Ez a döntés a lakosságot, a civil szervezeteket, az önkormányzatokat és a vállalkozásokat egyaránt érinti - közölte a kormányzat. Arról azonban nem szól a közlemény, hogy a jövő alatt milyen időtávot kell érteni. Azt azonban leszögezi a kormánydöntés, hogy a Fidesz jóvoltából a későbbiekben sem kell azért fizetni, ami jelenleg is ingyenes. Így villamosenergia-szolgáltatás esetében továbbra is iköltségmentes lesz az óra csere a lakosság számára 32 amper igényig.

Németh Szilárd továbbra is védi a rezsicsökkentést
Összesen több mint ezer ember kereste fel az ország húsz kormányhivatalában kialakított rezsipontokat, amelyek január 13-a óta működnek - jelentette be Németh Szilárd tegnap. A panaszosoknak leginkább a számlázással van gondjuk.
Érdemes megjegyezni: a számlaképet, és azok tartalmát az Orbán-kormány határozta meg. Idén januárban már másodszor is "belepiszkáltak". Így csak önmagát okolhatja a kabinet a bizonylatok esetleges hibáiért. A rezsipontok látogatottsága pedig inkább kudarc, mintsem sikerként könyvelhető el.
A rezsibiztos kitért a kormány szerdai döntésére, amelynek meghozatalakor - mint mondta - már nemcsak a családok, hanem a magyar gazdaság szereplőinek érdekeit is szem előtt tartották. Emlékeztetett: a jövőben a teljesítmény- és hálózatbővítéssel, a csatlakozással, a bekötéssel, a mérőhely-kialakítással kapcsolatos költségek, illetve a fejlesztési hozzájárulás összegének legalább 50 százaléka a közműszolgáltatókat terheli. Németh Szilárd meggyőződése, hogy a rezsicsökkentést továbbra is meg kell védeni a brüsszeli bürokratáktól, a magyar baloldaltól és szolgáltatóktól.

A távhőszolgáltatás területén fejlesztési hozzájárulást a lakossági fogyasztók továbbra sem fizetnek. A földgázhálózatra való csatlakozásnál továbbra is a szolgáltató viseli a csatlakozási költségeket a fogyasztásmérő berendezéssel együtt - áll a Fidesz-kabinet nagyvonalú rezsicsökkentésről szóló beszámolójában.

Tukacs István szerint a kormánypárt látványos módon hátrál ki a saját ígéreteiből, abban bízva, hogy a családok elfelejtik a korábbi megnyilatkozásokat. Erre jó példa amit az energia alapdíjak eltörlésével "bemutatatott" a Fidesz. Először ugyanis nagyhangon bejelentette, hogy megszüntetik az energia - gáz, áram , távhő - számlákban szereplő hálózat fenntartási díjtételt. Később már arról szólt a kormánypropaganda, hogy vizsgálják a lépés lehetőségét, ma már az ügy teljes elhallgatásánál tartanak. Ez pedig arra enged következtetni, hogy a családok elfelejthetik ezt a fideszes "árkedvezményt" is.

A kormány ugyanis feltehetően rájött, - véli a szocialista képviselő - hogy közgazdasági lehetetlenséget szándékozott végrehajtani. Az alapdíjak ugyanis az energiaellátó hálózatok fenntartásra szolgálnak, s abban az esetben, ha ezt a forrást elvonják a szolgáltatóktól, akkor nem lesz miből megjavítani, cserélni a meghibásodott vezetékeket. A hálózatok fejlesztésre pedig már évek óta nem jut pénz - tette hozzá a szakpolitikus, miután a Fidesz az energiaár csökkentést úgy hajtotta végre, hogy elvette a beruházásra fordítható forrásokat a szolgáltatóktól.

A Fidesz-kormány ebben a ciklusban már nem lesz képes valódi rezsicsökkentésre, s úgy látszik, hogy már ígérgetni sem képes eléggé hangzatosan a kormánypárt - véli Tukacs István. Megjegyezte, akár fenntartható módon is le lehett volna faragni családok lakhatási kiadásaiból. Emellett a tarifákat úgy kellett volna átalakítani, hogy ne leggazdagabb fogyasztók járjanak a legjobban a kedvezményekkel, mint most, hanem azok a háztartások, amelyek valóban rászorulnak a segítségre.

Árcsökkentés a csőd szélén álló távhőszolgáltatóknál

A technológia korszerűsítése és a hatékonyság növelése további díjcsökkentés lehetőségét teremtheti meg a hazai távhőellátásban - jelentette ki  tegnap a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. Csaknem 100 városban van távhőszolgáltatás Magyarországon, a hazai lakásállomány 15 százalékát fűtik távhővel, míg ez az arány Budapesten eléri a 30 százalékot. A nyugati országokban ugyanakkor a távhő-ellátottság aránya 50-90 százalékos, így nálunk még van potenciál a növekedésben - tette hozzá.

Hizó közölte: a kabinet elkötelezett a távhőszolgáltatás fejlesztése mellett, mert a távhő az egyik legbiztonságosabb fűtési forma, amelynek árcsökkentésében még további tartalékok rejlenek. Arról azonban nem ejtett szót a helyettes államtitkár, hogy az Orbán-kormány által többségében veszteségessé tett távhőcégeknek milyen forrásból kellene végrehajtaniuk a beruházásokat.

Az is kimaradt az összegzésből, hogy tavaly a távhőárak kormányzati korlátozása miatt több mint 50 milliárd forintot kellett szétosztani a távhőcégek között az adófizetők pénzéből ahhoz, hogy ne menjenek csődbe a szolgáltatók. Idén ez az összeg várhatóan meghaladja majd a 60 milliárd forintot.

Szerző